Cím nélkül

Bíró Ernő alkotása
35×25 cm.
Lavírozott tus.
2019.
Állok az ablaknál, és nézem, hogyan viaskodik a kinti élet, kemény harcok, és harcosok vívják csatáikat. A meleg szobából csak egy filmrészlet, ám ha indulni kell már én is részese leszek mindennek. Mélyen, hozzánk leszállnak a felhők, cafrangos tépett súlyukkal mindenre rázuhannak. Az év utolsóiban jöhet a csattanó, a poén, benne vannak a nyári viharok dühe, toporzékolása villámlások, dörgések nélkül. Bíró Ernő a maga csendes méltóságával fehéren feketén festi a tépázott erdőt, és tisztást. Fák bokrok hajladoznak, és aki nem tűri bizony a gerincét sirathatja. A természet a kinti világ olyan árva ilyenkor, mindent kibírva, szenvedve tűr. Hogyan is címkézze egy festő a képet amikor olyan jól megfogalmazta mondanivalóját, mindent elmesélt a kis fűszáltól a erdő sűrűjéig, befújta széllel esővel, fényekkel, és sötét titkokkal ott a bokrok alján, mint “Cím nélkül” . Ha ennél találóbbat tudsz, fogj hozzá, és teremts magadnak emlékeidből, és Ernőtől átlopott vizesen csillogó mesélős történetéből kitalált címet, egy kis-csipet huncut varázslattal.
Szerző: 2019. 12. 08.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló