Virágoskert az én telkem

Írta: M. Szlávik Tünde

A fonnyadó akácfürtök piszkosszürkén járják széltáncukat, rongyaik közt még csak ritkán villantva némi zöldet. Oda-vissza végigsimítanak a háromszor is földig fűnyírózott, mégis szívósan élni akaró, lassan embernyi magasságú birsalmabokron, meg az útjukból bölcs engedékenységgel kitérő, egyre ferdébben növő platán óriás tenyerére emlékeztető levelein.

A rétes orgona bugái megrozsdásodva igyekeznek elrejteni épen-lilán maradt négyszirmú virágaikat. Még illatukat is irigyelték tőlem, a vázában meg néhány órát éltek csupán. A garázs túlvégén évekkel ezelőtt kinőtt bodza egyre pöffeszkedőbben könyököl a tetőre, a hőségben is mámorító illatot ontó, erőtől duzzadó virágernyők felváltva vetnek hol lenéző pillantásokat az öregedő akácra, hol kihívót az eperfára, melynek termései egyre inkább mellbimbót formáznak.

A sok telet megélt tuják elnehezült alsó ágaikkal igyekeznek az udvarból minél nagyobb területet elfoglalni. A kapubejáró felőli oldalon rendre rajtavesztenek, kárpótlásul a felnyírt törzseik közti nyiladékban árnyékot nyújthatnak a májustól októberig kint tanyázó kényes rokonoknak, a szobanövényeknek. Néha túlzásba viszik a testőrszerepet: a kisebb záporokból cseppnyit sem engednek át a cserepeseknek.

A prózai módon csak sásként emlegetett nőszirom fal felőli sora Boleyn Anna vértanúságával, merev derékkal várja, hogy bordó bársonyruhás teste a metszőolló áldozatává váljék. Ám a korai virághalál hamarabb utoléri a külső sorban a sárga szirmúakat, akik bimbóruhájukból kipattanva már az első éjszakán hanyatt vetik magukat a pázsiton, s hagyják, hogy mindenféle eső sárfoltot ejtsen gyenge palástjukon.

A lila akác éppen tizedik éve kap kegyelmet, bár nem nagyobb egy sarokban kucorgó kutyánál – csak a törzse vastagszik, ám sem felfelé nőni, sem virítani nem hajlandó, pedig ikertestvére a szomszédban már futóversenyt nyerhetne. Kárpótol helyette a kerítés minden egyes négyzetét befonó vadszőlő és persze a tűztövis, ami most vetélkedőt játszik a spíreával. Nyár végétől narancsszín bogyói, egész télen pedig az azokon lakmározó madársereg ad látnivalót – ha már egyszer akkorára nőtt, hogy a hálószobából kinézve mást nem is igen láthatunk. Talán egy keskeny sávot a magnóliából, ami elfagyhatott a télen, mert 10–20 kis kényszeredett virágot préselt ki csupán, s azok is hamar a búnak adták magukat.

A májusbokrot megkímélte Fagy apó jégfoga, álszemérmesen riszálják magukat virágai, miközben kacéran ki-kivillantják világosabb rózsaszínű harangkelyhüket. A gyöngyvirágcserje rekordot akar idén dönteni: teli van apró, most még jelentéktelen zöld bogyókkal, amiből nagy gubicsok bújnak majd elő, hogy aztán egyetlen éjszaka alatt rojtosra táncolják fehér szoknyájukat. A kokárdavirág még azon morfondírozik, a sárga vagy a piros sávját növelje-e szélesebbre. Addig is magasságra gyúr. Ezt a taktikát követi a sárga margaréta és a trombitafolyondár is. Ezek hárman megvárják, amíg mindenki más ledobja a virágait, s akkor versenyt tobzódnak, a fagyokig.

A szömörce kigyújtotta piros gyertyáit, de a szivarfa még várat magára. Talán jövőre már hajlandó lesz megvillantani valamit eljövendő pompájából, még túl fiatalka, levele sem lapunyi.

Madárdal és méhdöngés közepette teregetem ki ebbe a dús vegetációba fiaim tisztára mosottan is fekete, koponyás-láncos-hörgős-vérhányós-metálbandás motívumokkal dekorált pólóit. Míg a ruhacsipeszekkel bűvészkedek, galambraj árnyéka vetődik égnek emelt arcomra. Nagy ívben kikerülöm a madáritató peremén napozó zöld gyíkot, s hálát adok Istennek az érettségi szünetért.

Eredeti megjelenés: Háromszék

Szerző: 2019. 05. 08.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése

Csend a sziklák tövében

Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető  világunk   tele  van  meglepetéssel,  olyannyira,  hogy  belefér  bármilyen  szokatlan  torz,  pszicho,  sci fi,  csak  rettentsen! Nehéz  elhatárolódni,  nehéz kimaradni,  így  azután     egyszer... Tartalom megtekintése