Nem addig van az…

Írta: M. Szlávik Tünde

Lant Erna sokféle háztartási bölcsességet ismert: a takarításnak csupán a hiánya látványos, a vizes törülköző férfikéz érintése után  laza kupacba ugrik össze, mely folyamatot a fürdőszobaajtó bezárása indítja be, hiszen mindenki kiteríti maga után; csak a különösen fontos vendégnek készülő süteménynek lesz kozmás az alja, az elveszett zoknik gazdátlan műanyag doboztető formájában reinkarnálódnak – bár az utóbbi években zavar támadt az univerzumban, mert még a mindennapos használatban lévő dobozok teteje is elveszett, ellenben a főzésmentes napokon is termett hagymahéj a kuka MELLETT.

Erna tudta, hogy bármelyik kifakult, agyonmosott sötét ruhadarab csodákra képes, ha véletlenül a fehér ingekkel keringőzhet a mosógépben – aktivizálja utolsó színmolekuláit, megmutatja, ki a menyét a tyúkólban, eszét veszti, mint hím hal, ha ikrát lát. Megfigyelte, hogy a világos ruhák magukba olvasztják a papír zsebkendőt, ami a sötétek közül csak és csak arra tapad, amelyiknek az anyaga a ruhakefe első érintésére azonnal bolyhosodni kezd.

Lant Erna soha nem hitte el, ha egy férfi azt állította, mindent kipakolt a zsebeiből, mielőtt a szennyestartóba dobta volna a nadrágot. Gyanakvóan méregette a farmereket, nem értette, a férfiak miért nem képesek elválasztani az ocsút a búzától, azaz miért nem dobják ki a használt zsebkendőt a jók mellől, ez valami gyerekkorból visszamaradt izé, nem megy az elengedés, ez is egy rész belőlük, mert a lustaság, mint tudjuk, kizárt… Egy idő után kitapasztalta, ki hol tárolja a veszélyes anyagot: az elülsők a szöszölődős zsepik, a farzsebek – a bankkártya előtti korszakban – a nagyobb címletű papírpénzek, összehajtogatott számlák lelőhelye volt. Utálta a zseben-zseb halásznadrágokat. Ezeken gomb, tépő- és villámzár is védte a férfikincseket, és annyi volt belőlük, hogy tulajdonosuk megőrült, mint mókus az odvas fán, és minden lyukba rejtett valami mogyorót. S miután egy férfi becuccol egy kényelmes nadrágba, nincs az az isten, aki le tudja imádkozni róla: nem kell kimosni, egy hete se hordom, nem koszos, de nem látszik, terepszínű, nem adom. Ha mégis hajlandó kibújni belőle a délutáni kajakóma idejére, fél óráig tart, mire minden titokra fény derül. Ha… A minap csak egy kis kávé utáni pilledésnyi idő volt a fontos kémtevékenységre, mert mire minden zár feltárult, már hallatszott is a padlószaggató düb-düb – ébredés után Lant Andor mindig kicsit erősebben lépett a sarkára –, mire Erna bevágta a nadrágot a gépbe, s már csapta is a tetőt, tekerte a gombot, működésbe lépett a vízszivattyú – győzelem. Bár Andor nem tudta mire vélni Erna csapzott haját és diadalittas arckifejezését, Erna meg nem adta fel magát. Így történt, hogy a gondos háziasszony a pénzmosás bűnébe esett. Először csak egy-két gyanús koppanás hallatszott a fürdőszobából, majd a centrifugázások alatt határozottan csilingelt a mosógép dobja. Végül egy fém kétszázast és két darab százast tett le a konyhaasztalra, mondván, ma legalább pénzért mostam. Kell ott még lenni, ahol ez volt, nézett rá Andor a legnagyobb nyugalommal: hatszáz forint volt a kis órazsebben. Ott, ahová az elmúlt 20 évben soha, de soha nem tett még semmit, és ezt sem tudja, miért nem rakta egyből a pénztárcájába.

Míg Erna teregetés közben végig tapogatta az összes vizes holmit, az egyszeri ember járt a fejében, aki kimentette a fuldokló skót kisfiút, mire az apa túlkiabálta az ünneplő tömeget, hogy nem addig van az, a gyereken sapka is volt… Az hova lett?

A hiányzó kétszázas végül egy szingli zokni belsejéből került elő…

Pár perc próza
M. Szlávik Tünde rovata

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése