Dr. Szabó Sarolta PhD

A Sóstói Múzeumfalu igazgatója

Nyíregyháza

Lehet-e nemesebb dolog egy történelem-néprajz szakos számára, mint feltárni, megőrizni a múltat, az abban rejlő kincseket, megeleveníteni a népi hagyományok, szokások, mesterségek világát. Mert génjeink őrzik a múltunkat, hatással vannak a jelenünkre, s így a jövőnkre is. Szemléletesek – e témában sokat idézett – Babits Mihály szavai: „Múlt nélkül nincs jövő…” E szellemben végzi több évtizedes szakmai tevékenységét Szabó Sarolta. Munkássága a megyén túl országosan is elismert, kutatásai, publikációi a néprajztudomány fontos forrásai. Széleskörű szakmai tevékenysége a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett diploma átvétele (1980) után szinte mindvégig első munkahelyéhez, a Jósa András Múzeumhoz köti. Különböző munkakörökben rengeteg tapasztalatot szerzett, ezt pályájának főbb állomásai is jelzik: etnográfus-muzeológus (1980-2004), megyei múzeumigazgató-helyettes (2004-2008), hét évig Nyírbátorban a Báthori István Múzeum igazgatója, muzeológusa. 2015. áprilistól áll a Sóstói Múzeumfalu élén, ez a második igazgatói ciklusa.

Az ország második legnagyobb regionális szabadtéri múzeumát vezeti. Az 1970-ben alapított, 1979-ben megnyitott skanzen minden tekintetben, 9 hektáros terület, 100 eredeti épület gyűjteménye, 22 000 db-os műtárgygyűjtemény, az országos élvonalban áll. Külön érdekesség a régészeti skanzen, mely az Árpád-kori falu lakóházait, szokásait, értékeit mutatják be, a korabeli leírások és a talált régészeti emlékek alapján rekonstruálták.

Nagyszabású felújítás van most folyamatban, örömmel beszél erről az igazgatónő. Egy fenntartói nagy pályázatnak (TOP) és két kisebb (EFOP) pályázatnak köszönhetően több mint 800 millió Ft-ból infrastrukturális fejlesztésekre és a múzeumpedagógiai tevékenység erősítésére kerül sor. Megújulnak a skanzen útjai, a műtárgyépületek (iskola, templom, harangtorony stb.), a világítás, a műtárgyak korszerű tárolására új raktár, restaurátor műhely épül, lesz látványtár, színpadi lelátó. Korszerű fogadóépületet alakítanak ki, múzeumi bolttal, a mai kornak megfelelő informatikai tartalmakkal, audioguide-os egyéni tárlatvezetéssel. Az élménynyújtás spektrumát, az értékek befogadását szeretnénk elmélyíteni, erősíteni minden korosztály számára, avat be a tervekbe, ez már kezdettől határozott célja volt. A hagyományos jeles napok (húsvét, majális, pünkösd, augusztus 20.-i kenyérünnep), vagy a hét egyes napjain rendezett hagyományőrzés (kedd – szövés, szerda – népi gasztronómia stb.) mellett az újak megjelenése is kedvelt lett, mint a. Régi Magyarország ízei, melyek sokféle célközönséget értek el.

A néphagyomány a nemzeti műveltség alapja, része. Ezen elvek mentén folytatja és újítja meg a skanzen az igazgatónő kezdeményezésére néhány éve elindított múzeumpedagógiai projektjét a közoktatási intézményekkel kialakított aktív kapcsolat révén. Országosan is követésre érdemes volt pld. 2017-ben az Arany János emlékév kapcsán a költő verseiben igen gyakran említett néprajzi tárgyak értelmezése egy-egy rendhagyó magyarórán. Igazgató asszony muzeológiai-pedagógiai tevékenységét több tanulmány, módszertani kiadvány is jegyzi, 2008-tól a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ megyei múzeumi koordinátoraként különböző szakmai innovációkkal segíti a szakemberek munkáját.

Tudományos-kutatói tevékenysége pályafutásában külön fejezetet érdemel, mintegy 50 publikáció (tanulmány, önálló kötet, szerkesztés) fűződik nevéhez. Írásai, munkái a különböző muzeológusi tevékenységeihez, levéltári források néprajzi szempontú elemzéseihez is kötődnek. Különösen sokat foglalkozott a történelmi Szabolcs megye céhes és kézműves iparával, e témában számos publikációja jelent meg, ebből írta doktori disszertációját is (1990) „Szabolcs megye céhei” címmel. E tárgykörben OTKA kutatásban is részt vett (1991-1994), önálló kötete jelent meg, berendezési tervet, kiállítást készített, s nemigen van más a megyében, aki jobban ismerné a térség utóbbi évszázadainak kézművesipar-történetét, céhes emlékeit.

Több szakmai szervezetnek tagja: Veszprémi Akadémiai Bizottság Kézművesipartörténeti Munkabizottsága, Néprajzi Társaság, Magyar Múzeumi Történész Társulat.

Folyamatos tárgyalásokkal (pld. zsindelyfedés mesterekkel, ennek tanúja is voltam), a fejlesztésekkel kapcsolatos koordinációkkal telnek most a napok, hónapok. Örül, hogy részt vehet ennek a városi-megyei nemzeti értékünknek a megújításában, s a várhatóan megnövekvő számú látogatók szíves fogadásában.

Addig valószínű kevés szabadidő jut a férjével (Gazda Sándor, az Inczédy György Középiskola igazgatója) kedvelt túrázásra, s egyik fiúk esküvőjére is készülnek. A két gyermekük közgazdász és vegyészmérnök. A hivatásbeli és a magánéleti örömteli események újabb erőforrást jelentenek a folytatáshoz, a mindennapokhoz.

Írta:
Zselinszky Lászlóné

Hasonló

Aranyhintó hat lóval, bíbor bársony trónnal

Nem Danikáné lányát, hanem a római pápát szállította A római katolikus egyház éppen hivatalban lévő feje már nagyon régen nem kocsizik ki vele. Haladnak a korral. Modern közlekedési eszközzel, autóval... Tartalom megtekintése

A milánói dóm égbe szúró tornyai

A világ egyik legszebb gótikus temploma tárul az ember a szeme elé a Piazza del Duomón A délutáni nap fényében fürdő homlokzat nem ismeretlen előttem. Láttam képen, filmen, körbesétáltam a... Tartalom megtekintése

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

“Itt van az ősz, itt van újra…” 

Ősz Zoltán alkotása Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? De szeretem (Petőfi Sándor) Remek.  Pompás.   Csodás.  Szinte itt ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

Józsi seprűvel győzte le a fellázadt kávéfőzőt

Megsértődött a kis kotyogó, s kattogott, pattogott, csörömpölt, ugrándozott Köztudott tény, hogy az erdélyi vendégszeretetnek nincsenek határai, Székelyföldön meg különösképpen. Mindenki szívesen fogad vendégeket, látogatókat, hosszabb vagy rövidebb távon, és... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése