Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése
Takács Miklós
Borász, okleveles borbíráló,
Mád
A híres tokaji bort adó tőkék borítják a Mádot körülölelő dombok mindegyikét. A településen több nagy pincészet, feldolgozó és palackozó működik. Közülük az egyik legújabb a Lenkey Pincészet, amelynek borásza Takács Miklós, aki 1948. március 1-jén született Mádon. Szülei a háború előtt Monokról kerültek ide, édesapja a sárospataki főszolgabíró, gróf Hoyos Viktor, birtokán volt vincellér, vagyis szőlő- és borkezelő, a Szemere-dűlőben. Édesanyja rajta kívül a ma már nyugdíjas, szintén borász bátyját nevelte.
Bár az ötvenes években nem volt könnyű az élet, a saját szőlőjük művelése biztosította a család megélhetését. Szinte a szőlőben nőtt fel: tavasszal, a nyitással kezdtek, majd következett a metszés, a karózás, aztán a kétágúzás. Ez egy hegyaljai talajmunka, kétágú kapával fel kellett kétágúzni a talajt metszés után. Később következett a permetezés bordói lével, majd az asszonyok felkötözték a szőlőt rafiával. Ezután jött a csonkázás és a kapálás (háromszor kellett bekapálni), a harmadik kapálást tányérozásnak is nevezték. Amikor be volt harmadolva a szőlő (úgy augusztus közepe táján), a koránérőket már meg lehetett kóstolni. Harmadoláskor „lábra húzták” a földet, hogy a lábnyomokat eltüntessék, és szüretig már senki nem tehette be oda a lábát. A szüret nagy családi eseményt jelentett: összegyűlt a rokonság, disznót öltek, volt orjaleves, hurka, kolbász, mulatozás.
Takács Miklós Mádon végezte az általános iskolát, majd Budafokon a borgazdasági technikumban tanult tovább. 1966-ban érettségizett, és azóta dolgozik mint borásztechnikus. Első munkahelye, gyakornokként a Magyar Állami Pincegazdaság Tokaj-hegyaljai üzeme volt. Hamarosan Mádra, a palackozó üzembe került. 1967-ben pincevezető-helyettes lett Abaújszántón. Közben két évre bevonult katonának Budapestre, a Petőfi Laktanyában a díszszázad tagja volt. Állt díszőrséget Kekkonen finn elnöknek, részt vett koszorúzási ünnepségeken, állami ünnepeken.
Leszerelése után visszatért Abaújszántóra, 1971-ig dolgozott itt. Ekkor hívták a Rákóczi Szakszövetkezethez Mádra, borásznak, pincevezetőnek. Negyedszázadot töltött el a szövetkezetben, volt pincevezető, borászati ágazatvezető, elnökhelyettes végül elnök. Miután a szövetkezet felszámolásra került, elfogadta a Promontorbor Rt. invitálását, a borászuk lett.
Egy évvel ezelőtt csábították át jelenlegi munkahelyére, máig a Lenkey és Társa Kft. borásza. Ez a pincészet ’99-ben kezdte el tevékenységét tíz hektár szőlővel, négyezer-ötszáz hektós pincével. Ma különböző évjáratú Tokaji Muscat Lunel, Furmint és Hárslevelű borokat palackoznak elsősorban budapesti üzletek és éttermek számára. A palackokba kerülő boraik közül a ’97-es évjáratokat még vásárolták, a ’99-es késői szüretelésű hárslevelű már saját termés. Ezzel a borversenyeken is sikeresen szerepeltek, bizonyítják ezt az arany- és ezüstérmek, meg a különdíjak.
Időközben a saját szőlészet és borászat kialakításáról sem feledkezett meg. Még 1974-ben édesapjával telepített szőlőt, mára ez már több mint három hektárt tesz ki. 1989-ben több társával kibérelte a szövetkezet pincéjét, egy év múlva kilencen árverésen meg is vették az ezerhektós érlelő pincét. A kilencágú pincében ma egy száz hektoliteres ág az övé. 1983 óta készít bort, ezért is alakított ki egy „repi pincét” vendégfogadás céljából, negyven embert tudnak itt kiszolgálni egyidejűleg. Ma már Abaújszántón is van egy százötven hektós pincéje, és az évenkénti termés felét feldolgozza, felét eladja.
– Hogy mi a jó bor készítésének titka? Nagyon kell szeretni a szőlőt – vallja Takács Miklós –, az alapokat gyermekfejjel az idősebb szakemberektől lehet ellesni, erre az alapra lehet építeni majd az iskolában szerzett szaktudást, de igazából több évtizedes szakmai gyakorlat során lehet elsajátítani a jó bor készítésének fortélyait. Bújni kell a szakkönyveket is, szaklapokat kell böngészni, továbbképzésre, tapasztalatcserékre kell járni, a tradicionális borkészítési eljárások mellett meg kell tanulni a modern borászati eljárásokat is. Szükség van elkötelezettségre is, a borászat hosszú távú befektetés, rettentően munka-, pénz-, és eszközigényes. A jó borásznak ugyanakkor egy kicsit fanatikusnak is kell lennie!
Tulajdonképpen szabadidejében is a borászattal foglalkozik, „A szőlőtőke nyakában születtem!” – mondja nevetve. Számíthat a családra is, feleségére, Késmárki Évára, aki óvónő. Huszonhét éve házasodtak össze, két gyermekük született. Mivel idősebbik lányuk, Éva, tanítónő lett, Takács Miklós abban bízik, hogy Adrienn, a kisebbik lány viszi tovább a családi hagyományokat. Erre megvan minden remény, ugyanis a Kertészeti Egyetem másodéves hallgatója, borász szeretne lenni, apja nyomdokaiba kíván lépni. Mind a négyen kiveszik részüket a családi borászat, a vendéglátás feladataiból. Vendégeiknek speciális, a borokhoz illő ételeket kínálnak: töltött káposztát, hegyaljai pecsenyét, vaddisznó bográcsost.
(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.) ***
Takács Miklós 2001-től tovább tevékenykedett a családi pincészetben. Évről évre egyre nagyobb vendégkört alakított ki. Borszerető vendégei, nemcsak a finom nedűje és szakértelme miatt, hanem az ízes anekdotái, őszinte, egyenes jelleme miatt is tértek vissza évről-évre. 2001-től 2008-ig tovább dolgozott a Lenkey és Társa Kft.-nél, kiváló szakértelme sikereket hozott a cégnek. 2008 januárjától nyugdíjba vonult, tervei szerint szaktudását már csak a családi pincészetben szerette volna tovább kamatoztatni, de a sors közbeszólt… Kiderült, hogy súlyos beteg. Ennek ellenére nem adta fel, borász lányával Adriennel együtt vitték tovább a családi vállalkozást, felesége és másik lánya, Éva a vendéglátásban segítette őket. Sokáig küzdött a kór ellen, a 2008-as és 2009-es szüretet már betegen vezényelte le. Végig bízott a gyógyulásában, de nem sikerült. 2010. március 6.-án, 62 évesen, örök nyugalomra tért. A család férj, édesapa, nagyapa nélkül maradt. Ha lehet megnyugodva elmenni, akkor talán neki sikerült, úgy ment el, hogy tudta a több évtizeden keresztül, verejtékes munkával felépített gazdaság tovább él! Tudta, hogy egyszer átadja a stafétabotot lányának, hogy a családi hagyomány tovább folytatódjék.
Takács Adrienn 2006-ban végzett borászként a Kertészeti Egyetemen, Okleveles Élelmiszermérnök diplomát szerzett. Éveken át együtt dolgoztak, édesapja minden igyekezetével azon volt, hogy tudását, szakmaszeretetét minél tökéletesebben átadja. Tudta, hogy Adrienn ugyanolyan alázattal, gondossággal fogja tovább vinni a családi gazdaságot. Büszke volt rá, hogy lánya sikereket ért el tanulmányai során. Látta benne a jövőt, az elhivatottságot a borászat, szőlészet szeretetét. 2010 óta Takács Adrienn vette át a birtok irányítását, édesapjának útvonalát folytatva. 2011-ben megszerezte harmadik diplomáját, ma már szőlész-borász szakmérnök. Takács Miklós gondoskodott arról is, hogy örökre családjával maradhasson. Kívánsága az volt, hogy hamvait szeretett pincéjében helyezzék örök nyugalomra, az Ő általa kért ősi sírfelirattal. Utolsó útjára, ami a mádi Katolikus Templomtól a pincéig vezetett több százan kísérték el. Volt még egy kívánsága, hogy a koszorúra szánt összeget mindenki, aki úgy gondolja, ajánlja fel a Katolikus Egyház javára. Többszázezer forint jött így össze az Ő utolsó adományaként!
(Kiegészítve 2013. január 30-án.)
Hasonló
Égi áldás az özvegyasszony házasságára
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése