Dr. Hártó György

Kórházigazgató főorvos,

Miskolc

baz_04_40_dr_harto_gyorgy.jpgBár felmenői között még egri várvédő vitéz is volt, a Vác melletti Szokolya községet leszámítva ritka névnek számít Magyarországon a valószínűleg szlávos eredetű családnév. Dr. Hártó György Hártó János erdőmérnök és Karádi Eleonóra történelem–földrajz szakos tanár (ma már mindketten nyugdíjasok) idősebb gyermekeként Budapesten látta meg a napvilágot 1958. május 9-én. Öccse, aki követte az orvosi pályán, ma Tiszaújvárosban fogorvos.

Gyermeki eszmélésének első évei Balassagyarmathoz, az Ipoly menti kisvároshoz kötődnek, amely kedves városként maradt meg emlékezetében.

Sokszor vakációzott nagyszüleinél az Aggtelek melletti Tirzsben, általános iskolai tanulmányainak első két évét pedig Mezőtárkányban a pedagógus anyai nagyszülőknél töltötte. Nagyapja kántor volt, így a vallásos nevelés sem maradt ki életéből.

Miután a család Debrecenbe költözött, általános, középiskolai és egyetemi tanulmányainak helyszíne a „cívisváros” lett. Már általános iskolás korában kiderült róla, hogy a színpadi szereplés kedvére való, a Fazekas Mihály Általános Iskola tanulójaként kétszer megnyerte a megyei prózamondó versenyt, második lett a „Riporter kerestetik” megyei versenyén. Orosz nyelvből megyei harmadik lett, de sikeres volt asztaliteniszben is.

E sokrétű tevékenységét folytatta a Tóth Árpád Gimnáziumban is, ahol a korhoz viszonyítva viszonylag szabadabb szellem uralkodott, ám cserébe elvárták a szakmai produkciót. A nyelvek mellett (a középiskolában angol tagozatos volt) szerette a magyart, a történelmet, a földrajzot.

Némi családi és baráti „presszióval” („Nem azért költöztünk az egyetemek városába, hogy Budapesten tanulj tovább!” – mondták a szülők) az orvosi egyetemre „terelték”, ahol az első sikeres próbálkozás után az általános orvoskaron életének legszebb diákéveit töltötte. 1983-ban végzett és Miskolcra a Semmelweis Kórház Belgyógyászati Osztályára került kezdő orvosnak, hogy aztán 15 éven át el se mozduljon onnan. Amolyan „villámrajtot” vett, a szakmai „szamárlétra” minden fokát végigjárta, 1988-ban belgyógyászatból szakvizsgázott, három év múlva adjunktus és 1994-ben a megye legfiatalabb belgyógyász főorvosa lett.

Még ugyanebben az évben szakvizsgázott hematológiából, angolból és oroszból nyelvvizsgát is tett. 1997-ben elvégezte a Krúdy Gyula Újságíró Akadémiát.

A rendszerváltás idején 1989-ben aktívan politizálni kezdett az MDF színeiben, 1998-ban bekerült Miskolc város közgyűlésébe és rögtön a szociális bizottság elnöke lett. Közben egészségügyi vállalkozói tevékenységet is folytatott és 1998 októberében válaszút elé került: a gyógyító tevékenység és a közéleti szereplés között kellett választania.

A Diósgyőri Kórház Rendelőintézetének irányítására történő felkérés lehetővé tette, hogy az utóbbi mellett döntsön. 2000 februárjában bízták meg a megyei viszonylatban nem nagy kórháznak számító, 370 ágyas intézmény irányításával, fél év múlva pályázat útján, a közgyűlés egyhangú döntésével kinevezett vezető lett.

Hamar nyilvánvalóvá vált számára, hogy egy viszonylag leromlott infrastruktúrájú, súlyos gazdasági gondokkal küzdő kórházat örökölt.

Első lépés a struktúramódosítás volt, az akut ellátás mellett a krónikus betegek ellátása is megvalósult.

Belekezdtek egy komoly kórházi rekonstrukcióba, az elmúlt két évben kialakították az ország legnagyobb stroke-centrumát (az agyvérzéses betegek ellátását végzi), felújították a százéves ideggyógyászati osztályt, új központi sterilizálót és önálló fizioterápiás osztályt, ápolási és rehabilitációs osztályt hoztak létre, valamint a város legmodernebb képalkotó diagnosztikai központját és informatikai hálózatát alakították ki.

Dr. Hártó György mindig afféle kihívásnak érezte tudásszintjének emelését, 2000-ben megszerezte harmadik szakvizsgáját üzemorvostanból és 2002-ben a Közgazdaság-tudományi Egyetemen is diplomát szerzett.

„Nálam egyfajta veleszületett tulajdonság az állandó, folyamatos képzés, önképzés – mondja az igazgató úr.  – Állandóan versenyezni akarok, ez az, ami előrevisz. Talán még fontos a derűs életszemlélet is. Ha valami nem sikerül, az nem keserít el, majd sikerülni fog máskor és máshol. Engem 100 százalékig le kell terhelni és szeretem az improvizációt. A rengeteg kihívás olyan rálátást adott az egészségügyre, hogy nem félek a jövőtől sem.” Mindebben fontos szerepet játszik a családi háttér, a feleség, dr. Polyák Katalin, aki a Diósgyőri Kórház belgyógyász főorvosa. 1981-ben kötöttek házasságot, Ákos fiuk 1986-ban született. Ő most a Földes-gimnázium harmadikosa és a közgazdasági pálya felé orientálódik.

Dr. Hártó György szabad idejében utazni szeret. Minél messzebb, annál jobb alapon járt Jamaikában, a Kajmán-szigeteken és a Bahamákon is.

A hétvégeket legszívesebben a Tisza partján tölti Tiszacsegén, a hobbi szinten űzött horgászattal és a vízi sportokkal.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése