Téglás

Valószínűleg éppen ennyire fontos ember lenne akkor is, ha történetesen nem Téglás polgármesteri székében ülne. Csobán József ugyanis az a fajta ember, aki bárhová kerül, és bármibe fog, mindig az elsők közé verekszi magát. Így volt ez a katonaságnál, ahonnan őrmesterként szerelt le, és a magángazdaságban is, mellyel korát megelőzve ért el sikereket. Természetesen polgármesterként sem vallott szégyent, amit többszöri újraválasztása is jelez. Pedig nagyon mélyről indult az 1943. március 6-án Tégláson született Csobán József. Kilencgyermekes családban nőtt fel, ő volt a legidősebb, szülei napszámosként keresték a kenyerüket. Az általános iskola befejezése után került el szülőhelyéről Szabadszállásra, az ottani gépész szakiskolába. Azt befejezve visszatért Téglásra, ahol az Új Élet Tsz-ben dolgozott egészen 1978-ig. Volt szerelő, kombájnos és anyagbeszerző is, mivel bármit rá lehetett bízni. Ez egyben azt is jelentette, hogy az ambiciózus fiatalember egy idő után újabb kihívást keresett, amit az egyéni gazdálkodásban vélt megtalálni. Nem tévedett, mert annak ellenére, hogy az akkori rendszerben a privát szféra osztályidegennek számított, s emiatt igyekeztek gátolni tevékenységében, Csobán József mégis boldogult. Fokozatosan bővítette gépparkját, amellyel olykor éjszaka és lopva dolgozott, de tántoríthatatlan volt. Egy hektár rossz minőségű földön fóliázott, s közben a maga vásárolta, illetve a családtól kapott könyvekből szüntelenül gyarapította kertészeti ismereteit.

Az újabb mérföldkövet egy pályázat megnyerése jelentette, amivel hatvankét riválisát megelőzve ő kapta meg a DATE által meghirdetett feles kertészeti állást. Családjával és öccseivel mintegy harminc hektáron több ezer négyzetméternyi fólia alatt neveltek palántákat, lugasszerűen pedig paprikát, paradicsomot, valamint sárgadinnyét termeltek. Az utóbbihoz fűződik is egy kedves történet, amelyből kiderül, mennyire jó és korát megelőző munkát végzett Csobán József az agráregyetem feles kertészeként.

A nyolcvanas évek elején történt az, hogy az akkori földművelésügyi miniszter, Váncsa Jenő, egy júniusi napon az intézményben államvizsgáztatott, és a déli forróságban nagyon megkívánta az igazgatói szobában lévő képen látható görögdinnyéket. Legnagyobb meglepetésére az intézményvezető, ha nem is görög-, de sárgadinnyével meg tudta kínálni, mert a Csobán-féle fólia alatti lugasban már javában érett az ízletes gyümölcs. Ezek után nem csoda, hogy az ország minden szegletéből sokan felkeresték a híres gazdaságot, a sajtó is rendszeresen foglalkozott az autodidakta szakemberrel. A növénytermesztési ismereteit már a kertészeti egyetem levelező tagozatán is továbbfejlesztő Csobán Józsefnek a következő állomás Balmazújváros volt. A rendszerváltásig hátralévő hat évben az ottani Lenin Tsz-ben gazdálkodott szintén harminc hektár földön.

A politikai változások szele akkor csapta meg, amikor földijei megkérték, induljon a helyhatósági választáson, mert a mezőgazdaságban elért eredményei alapján alkalmasnak tartják akár a polgármesterségre is. Nem tévedtek, jelöltjük valóban bekerült a hajdúhadháztéglási képviselő-testületbe, ahol alpolgármesternek is megválasztották. Ebben a pozíciójában a leválási törekvések szószólója lett, s erőfeszítéseit siker koronázta, mert 1991. május elsején Téglás városa önállóvá vált.

Ki mást is választottak volna meg polgármesterének, mint Csobán Józsefet. Az ellenfelével szembeni 87 százalékos szavazati arány önmagáért beszél. A téglásiaknak nem kellett megbánniuk a döntésüket, hiszen az elmúlt tíz év alatt több mint egymilliárd forintot költött az önkormányzat infrastrukturális fejlesztésre. A városban teljes a gázhálózat, nyolcvanszázalékos a csatornázottság, az indokoltsághoz mérten kilencvenszázalékos a kerékpárút-kiépítettség. Korszerűsítették, illetve bővítették a közvilágítást, átépítették a városközpontot, felújították az iskolát, új tornacsarnokot adtak át, és megvásárolták a szintén önkormányzati tulajdonú tízhektáros parkerdőben lévő Dégenfeld-kastélyt, amelyet a tervek szerint gyógyszállóként hasznosítanak. Ezek után Csobán József joggal büszke arra, hogy a 6300 lakosú település polgárai az ezredfordulón már valóban városinak érezhetik magukat.

S mind e közben a gazdálkodásról sem mondott le, a felesége és két nős fia által alapított Csobán 2000 Kft. jelenti neki a hátországot. Duplán jó gazda módjára nemcsak a város dolgait tartja szemmel, de a kétszáz hektáron gazdálkodó családtagok tevékenységét is. Ha teheti, maga is beáll dolgozni, hiszen a kertészkedés számára kikapcsolódás.

– A gazdálkodás során nagyon sok mindennel találkoztam, s a mai napig ismerem a kft. minden problémáját, ez pedig megkönnyíti a polgármesteri munkámat is. A két tevékenység jól megfér egymás mellett nálam, s időm is van rá, mert rossz alvó lévén nagyon korán kezdem, és késő este fejezem be a napot.

 (Hajdú-Bihari Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)