Téglás

A matematika határozza meg Veres Lászlónénak és családjának az életét. Tégláson már a második generációt tanítja a számok világára. A kisvárosban mindenki ismeri, szereti, megbecsüli. Sokan azt is tudják róla, hogy az ő gondoskodása alatt készülő gyerekek nagy biztonsággal számíthatnak rá, hogy felveszik őket a jó nevű középiskolákba, vagy éppen az országos versenyekről hoznak el szép helyezést.

Veres Lászlóné született Sigér Ilona Tégláson látta meg a napvilágot 1949. augusztus 24-én. Édesanyja lánykori nevén Karsai Mária. Sajnos, már nem lehet övéi között. Édesapja, Sigér Sándor földművesként dolgozott. Húga, Klára, szintén tanár, matematika és ábrázoló geometria szakos. Férje, Veres László gépészmérnök, ma saját vállalkozását irányítja. Házasságukból három gyermek született. Judit gyermekgondozási szabadságát tölti, az ő férje Szigeti Sándor. Három gyermekük van, a 6 éves Sándor, a 4 éves Viktória és a 2 éves Emese. Hajdúszoboszlón laknak. A középső gyermekük Zoltán, ő otthon él a szülőkkel. A legkisebb Réka, a szegedi József Attila Tudományegyetemen tanul, matematika–informatika szakon. Ő valószínűleg marad a Tisza-parti városban. Veresné 1967-ben érettségizett Debrecenben, a Csokonai-gimnáziumban. Utána az akkor még Kossuth Lajos Tudományegyetem nevet viselő intézményben szerzett diplomát matematika–fizika szakon. Az oklevél átadásának évétől, 1972-től a téglási iskolában tanít. Éppen harminc esztendeje lépett be első munkahelyére. Azóta az iskolában a Rákóczi-díjat, a településen a Téglás Városért kitüntetést kapta meg.

A matematikai munkaközösség vezetőjeként a kartársaival is igen szoros munkakapcsolatot alakított ki. Tevékenységük eredményeként ma a gyerekek nemcsak szeretik a legnehezebb tantárgynak kikiáltott matekot, hanem az országos megmérettetésekre is szívesen készülnek. Felsorolni is nehéz az eredményeiket. Az utóbbi időben elért jó teljesítmények közül Veresné Icuka kiemelte, hogy a nyolcadikosok az első 6 helyből 3-at hoztak el egy területi versenyről. A hetedikesek ugyanezen a vetélkedőn az első és a második helyezés elnyerése után még a matematika tagozatosokat is megelőzték. Az országos Zrínyi Ilona Matematikai Versenyen is nagyon szépen szerepeltek a téglási gyerekek. Az iskolai kategóriaversenyen pedig kétszázan vettek részt a feladatok megoldásában. Különösen népszerű a Net-matek elnevezésű verseny. A tanulók komputeren kapják meg a feladatokat, és azon küldik vissza a megoldást. Két tanulójuk végzett az első hat között.

Boncolgatásra érdemes kérdés, hogy a matematika tanárnak kell-e folyamatosan tanulnia ahhoz, hogy szép eredményt érjenek el a diákjai. Veresné is aláhúzza: a matektudást szinten kell tartani. Mindig megjelennek divatos feladatsorok, s ezek általában gyakrabban szerepelnek a központi versenyeken. Egyébként is idegesíti, ha egy feladatot nem tud megoldani. Addig gondolkodik, amíg nem sikerül. Érdekes, hogy a saját gyerekei is a számok világában érzik jól magukat. Soha nem erőltették számukra a pedagóguspályát, mégis ez áll közel hozzájuk.

S ha már a pályaválasztás kerül szóba, Icuka emlékezetében fellapozza a családi történelemkönyvet. Ő első generációs értelmiségi, mert a gyermeknevelést vállaló édesanya és a földműves édesapa csak annyit mondott a lányainak, hogy tanuljanak, akkor könnyebb életük lesz. Így is lett, és a két testvér – mindketten matektanárok – nagyon hálásak az otthoni indíttatásért.

 Hajdú-Bihar megye határán, Tégláson sem különösebb történelmi múlt, sem idegenforgalmi nevezetesség, sem a zsíros állások nem vonzották a máshonnan érkezőket. Maradtak viszont a településen született emberek. Veres Lászlónénak sem jutott eszébe, hogy családjával az ország más vidékén telepedne le. Még a német hadifogságból hazaérkezett édesapja is azt mondta, hogy szép helyeken járt, de Téglással egyik falu vagy város sem vetélkedhet. S hogy mi tartja itt az embereke? Talán az egyenes jellem, a kimondott szó becsülete. Érdekes, többen beszéltek róla, hogy nagyon baráti légkörben tölthetik életüket itt a helybeliek.

 A közösségért mindig is felelősséget érzett Icuka. Régebben a pedagógus KISZ-szervezet titkára, majd községi KISZ-titkárként szervezte a fiatalok életét. A mások ügyeinek képviseletét fontosnak tartja, s ezt tudják róla a téglásiak is. Nem véletlenül választották meg 1990-től kezdve folyamatosan a települési önkormányzat tagjának. Jelenleg az önkormányzat munkamegosztása szerint az oktatási bizottság elnöke, és a szociális bizottság tagja. Amire nagyon büszke még, hogy 7–8 éve létrehozták a Téglási Iskolás Gyermekekért Alapítványt, s a kuratórium elnöki tisztét Icuka tölti be. Az a céljuk, hogy a tanítás tárgyi feltételeit javítsák. A szülők az adó 1 százalékát szívesen felajánlották. A befolyó pénzekből 1 millió forintért építenek kosárlabda pályát. Szabadidejében Veresné a természetjárásnak hódol. Rendszeresen viszi tanítványait táborozni.

 (Hajdú-Bihari Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)