Csigabiga szarva

Szemelvények Ésik Sándor most megjelent Csipkezsófika álma című könyvéből 

Dalolj velem, mosolygott Klára néni. Már ezeket a szavakat is énekelve mondta, azon a hangon, amin folytatta. Csigabiga, gyere ki, ég a házad ideki… A kicsi a válláig se ért, csillogó szemekkel kapaszkodott Klára néni tekintetébe. Az autó hátsó ülésén göndörödtek a gyermekdalok az idős asszony, és a csecsemőkort csak nemrég maga mögött hagyott cseppség szájából. A motorzúgás és a menetszél zaja alig szűrődött be, csengett a kicsi, bongott a Klára néni hangja. Orgona ága, cseresznye virága…

Tavasz végi, nyár eleji virágukban pompázó sárga repcetáblák, fehér fürtű akácok között suhantak. És ezt ismeritek, szólt előre a szülőknek. A dallam nem volt idegen, de Klára néni német dalocskát kezdett énekelni. Mindketten hátrapillantottak. A csengő hang néma maradt, a bongó hang hét évtizeddel ezelőtti emlékekből feléledve énekelt. Klára néni hibátlanul festett, és ondolált szőke haja aprókat rezdült. Tökéletes sminkje nem a ráncokat akarta takarni, hanem szép vonásait hangsúlyozni. Szemének élénk fénye semmiben sem különbözött a mellette csodálkozó gyermekétől. Vége lett a dalnak, hirtelen csend támadt. Landluft, kommentálta Klára néni a papa, mama zavarát. Oda se neki, tette hozzá magyarul. Történt pedig, hogy Karinthy szavait idézve „jöttek távoli ferde illatok”. A három felnőtt feszengése törte meg a dalos idillt, ugyanis hirtelen semmi mással össze nem téveszthető szag töltötte meg az utasteret. Az apróság túl volt már a pelenkáskoron, és valahogy nem is a megtestesült matériára emlékeztetett az illúzióromboló ájer. Így aztán a társaság tagjai közül bárki szóba jöhetett elkövetőként. A kicsi megkönnyebbült, boldog arca és a szag ismételt megerősödése azonban nyilvánvalóvá tette, honnan is származnak ezek a nagyon is közeli ferde illatok. Klára néni, az igazi úrinő, mestere a megbénult hangulatok oldásának. Már az első pillanatban mesélni kezdte, hogy Bajorországban, ahol a tehenészetek trágyáját ilyenkor terítik szét a földeken, bizony mindenfelé landluft, azaz mezei levegő üli meg a földeket. A nótás kedv ugyan elillant, de eltűnt a pillanatnyi zavartság is. Különösen azután, hogy tisztázódott, honnan is ered ez a bizonyos landluft. Amiből ismét csak kerekedett egy kisebb felhőnyi.

A dűlőutat, ahová félreálltak és behúzódtak, mindkét oldalról repcetábla övezte. A vetés szélső sora és az autó között az apró fűszálak és a bimbózó pitypangok még nem tudták minő áldásban lesz részük a következő pillanatokban. Klára néni, akinek nem adatott meg, hogy gyermeke szülessen, kérően pillantott a szülőkre: majd én… Csodák csodája, a kicsi nem tiltakozott. Mindketten a csíkos hátú csigácskát figyelték a pitypang salátalevelén. Ismét együtt énekelték. Csigabiga, gyere ki, ég a házad ideki… A guggoló gyermek meztelen kis pelenkareklám popójából eközben előbújt, aminek elő kellett bújni. A felnőttek boldogságos arccal nyugtázták az eseményt, a landluftot pedig elfújta a szellő. A kicsi viszont picit erőlködve, nagyon is komolyan figyelte, miként csavarodik a fűszálak közé, amit odaeresztett.

Nézd, Klára néni, csigabiga, pillantott fel. A kis fényes barna spirál elvékonyodó vége finoman bókolva lehajolt. Győzedelmes arccal mutatott rá a csokoládészín halmocskára. Látod, Klára néni, szarva van…

Hasonló

Valahol a Hargitán

Ősz Zoltán alkotása Pasztell, 2009. Talán minden mese így kezdődik,” hogy valahol messze, az üveghegyen is túl” …valóban, a távolság, az érzékelhető messzeség, amit csak szemünk képes befogni a mindenek... Tartalom megtekintése

Az a lapály valamikor igen nagy lábon élt

A Patakhát (vagy Patak-hát) az Ecceri fiú falujának egyik jelentős területe A szekeresi útról le kell térni és az onnan kiinduló földút elvisz akár Kisnaményba, akár Darnóra. Attól függ, hogy... Tartalom megtekintése

Pengefogú hódok, félszarvú óriások

Rövidgatyában a csinárok földjén nyár elején a kömörei határban Szeretem a május végét, a júniust. Az egyre hosszabbodó nappalok időszaka, még este kilenckor is világos van. Megyünk a fény felé.... Tartalom megtekintése

Toronyóra a templom mennyezetén

Sankt Wolfgang, Salzkammergut gyöngyszeme IMG_0707 IMG_0722 IMG_0713 IMG_0712 IMG_0715 IMG_0716 IMG_0726 IMG_0731 IMG_0735  

A magyar jakobinusok a kuffsteini vár börtönében

  IMG_0669 IMG_0631 IMG_0628 IMG_0635 IMG_0639 IMG_0649 IMG_0646 IMG_0638 IMG_0665 IMG_0663 IMG_0653 IMG_0691

Rózsa Sándor talpig nehéz vasban

Egy magyar rablóvezér a császár kuffsteini várbörtönében IMG_0627 IMG_0633 IMG_0634 IMG_0694

A császár kaiserschmarrnija Bad Ischlben

Ferenc József  királyunk kedvenc fürdővárosa ma is az ínyencek zarándokhelye Az osztrák sógoroknak persze császár, így aztán nem is király-, hanem császármorzsa a magyar neve a képen látható ételkölteménynek. A... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Mert fontos a pihenés, a csend, a természet

Néha jól esik csak úgy leülni a kerítés elé a régi padkára, elcsevegni semmiségekről Ülni, nem gondolkodni, és csak bámulni a semmibe. Talán a szemben lévő domboldalt figyelni, melyet színes vadvirágok... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése

Karcolatok…

Huszár Boglárka alkotása 60×45 cm. Olaj, vászon. Arannyá vált a test, mint istenek szobrai a csendesen pislogó gyertyafényekben, amik hidegen sütnek és égetnek, marva a szem zugait, és piszkálva a... Tartalom megtekintése