Horváthné Orosz Anikó

Óvodavezető

Paszab

Amikor jó tíz évvel ezelőtt a Dévai Szent Ferenc Alapítvány tusnádfürdői gyermekotthona felé közeledett az adományokkal megpakolt autóval, egyre gyorsabban kalapált a szíve, és azért imádkozott, hogy a gyerekek közé belépve el ne érzékenyüljön azonnal – meséli élete fontos állomásának első emlékeit a paszabi Mandula Néni Óvodájának vezetője, Horváthné Orosz Anikó.

Anikót hatéves koráig az Ibrányban élő nagyszülők nevelték. Azok az évek meghatározták későbbi jellemfejlődését is. A nagyszülői példa: a rászorulókon való segítés, a gyengébbek támogatása már kicsi korában beléívódott. Az iskolát Nyíregyházán a szülei gondoskodó kezei között kezdte, de az ibrányi évekre, az állomásfőnök nagyapára, és az igazi otthont teremtő nagymamára ma is meghatottan emlékszik.

Az érettségi után néptáncos múltja segítette egy képesítés nélküli óvónői álláshoz a közigazgatásilag Nyírtelekhez tartozó  Belegrád pusztán. Hamarosan – 1986-ban – óvónő diplomát szerzett, és 24 évig dolgozott a nyírteleki óvodában. A nehéz sorsú gyerekek iránt már pályakezdőként is különös vonzalmat érzett. Számos kisgyerek köszönhette neki, sorsa jobbra fordulását, azt, hogy az ő biztató útmutatásával megtalálták maguk számára a kedvező lehetőségeket. A napokban végtelen öröm töltötte el Anikót, amikor egy ifjú zenei tehetség azt nyilatkozta, hogy az óvó nénije „figyelt fel a zene iránti fogékonyságára.”

Munkája során megtapasztalta a hányatott sorsú csöppségek minden kínját, baját. A sok kipróbált nevelési módszer közül a szeretettel odafordulás, a meleg ölelés bizonyult a legcélravezetőbbnek. Ilyenkor megnyíltak a szívek, elfelejtődött a „csakazértis”, oldódott a harag, szebben ragyogott a nap is.

Nyírtelek után Nyíregyházára került, ahol már hosszabb rövidebb időre elhagyta a valódi óvodai munkát. Tanácsadóként dolgozott a pedagógiai intézetben és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központban is. Ezeken a helyeken új lehetőségek nyíltak meg előtte. Elsajátította a pályázatírás minden csínját-bínját, örömét lelte nemcsak a tervezésben, hanem a megvalósításban is. Különösen azokat a szakmai projekteket kedvelte, amelyekben az óvodákban megszerzett tapasztalatait is jól tudta hasznosítani. Ebben az időben történt, hogy a Böjte Csaba ferences rendi szerzetes által működtetett tusnádfürdői gyermekotthonba adományokat vittek az ott élő apróságoknak. A sok csillogó szemű, szeretetre vágyó kisgyerekkel szemben állva döbbent rá, hogy neki ott a helye, nem csak egyszer, hanem máskor is, amikor csak teheti.

Anikó életében a munkahelyváltások nem mindig történtek zökkenőmentesen, előfordult, hogy komoly lelki válságba került. Egy ilyen alkalommal úgy érezte, hogy boldog megnyugvást az jelentene számára, ha igazi, bentlakásos önkéntes munkát vállalna Böjte Csaba testvér irányítása alatt az árva, sérült, szeretetéhes apróságok nevelésében.

Sokat beszélgettek a testvérrel, és hamar kiderült, hogy mindketten úgy gondolják, ezt a munkát csak hittel, türelemmel, de legfőképpen szeretettel lehet csak végezni. A szerzetes meggyőződött róla, hogy az óvónő munkája során már régóta hisz a szeretet erejében, együttérző, bátorító személyiség, aki alkalmas nevelő lehetne. Azt tanácsolta neki, menjen haza, gondolja át még egyszer, és mivel tudta, hogy hívő asszony, arra kérte, hogy bízzon Isten útmutatásában.

Ebben az elmélkedő időszakban érte Tajthy Péter, paszabi polgármester telefonja, aki arra biztatta, hogy adja be pályázatát a meghirdetett óvodavezetői állásra. Anikó hallgatott a hívó szóra, és immár három éve ő irányítja az óvodát. Az intézmény különleges nevét is ő találta ki, és nem kis erőfeszítésébe került, míg az Oktatási Hivatalban rábólintottak a névadásra. De ki is volt Mandula néni? A település első óvodájának az óvónője – később haláláig a vezetője –, akire most már örökre emlékezni fog az utókor.

Paszabon az óvodások 90 %-a hátrányos helyzetű, így az óvónő itt is elsőrendű feladatának tekinti mentő kezet nyújtani a bajba jutottaknak, jó szóval egyengetni nem csak a gyerekek, hanem a családok útját is.  Magyar nyelvű roma nemzetiségű óvoda lévén fontos számára a programjuk maradéktalan megvalósítása, a néphagyományok felkutatása, ápolása.

Anikó a három lányával a legnagyobb összhangban éli mindennapjait. Büszke arra, hogy sikerült átadni nekik azokat az értékeket, amelyeket ő a legfontosabbnak tart az életében.  Erdély és az ott élő emberek iránti szeretete tovább erősödik, hiszen újra határon átnyúló pályázaton dolgozik, így a megvalósítás során a személyes találkozások sem maradnak majd el. Székelyföldet a második hazájának tekinti, testét-lelkét melengető kedves kérdés az ott élő barátaitól: Ani, mikor jössz már haza?

Most béke és nyugalom van a lelkében. Vágya egy parasztház a Rétközben valahol – talán Paszabon –, mert úgy érzi, itt vannak a gyökerei, ide húzza a szíve.

Írta:
Margittainé Horváth Ágnes

Hasonló

Aranyhintó hat lóval, bíbor bársony trónnal

Nem Danikáné lányát, hanem a római pápát szállította A római katolikus egyház éppen hivatalban lévő feje már nagyon régen nem kocsizik ki vele. Haladnak a korral. Modern közlekedési eszközzel, autóval... Tartalom megtekintése

A milánói dóm égbe szúró tornyai

A világ egyik legszebb gótikus temploma tárul az ember a szeme elé a Piazza del Duomón A délutáni nap fényében fürdő homlokzat nem ismeretlen előttem. Láttam képen, filmen, körbesétáltam a... Tartalom megtekintése

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

“Itt van az ősz, itt van újra…” 

Ősz Zoltán alkotása Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? De szeretem (Petőfi Sándor) Remek.  Pompás.   Csodás.  Szinte itt ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

Józsi seprűvel győzte le a fellázadt kávéfőzőt

Megsértődött a kis kotyogó, s kattogott, pattogott, csörömpölt, ugrándozott Köztudott tény, hogy az erdélyi vendégszeretetnek nincsenek határai, Székelyföldön meg különösképpen. Mindenki szívesen fogad vendégeket, látogatókat, hosszabb vagy rövidebb távon, és... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése