Miniállam adriai kilátással

Csendes kis városka fogadja a látogatót, ám a mellvédekhez érve lélegzetelállító a látvány

A vár a szirtfokon uralja a környéket

SAN MARINO Az Adria olasz oldalának északi részén ismert nevű üdülőhelyek sorakoznak: Rimini, Cattolica stb. Szépek kellemesek, de szinte még egymástól sem különböznek. A víznek hátat fordítva hegyvidék tárul az üdülő szeme elé. Első pillantásra a magaslatok is egyformák, ám az egyik közülük még csak nem is Olaszországban van, hanem San Marinóban.

A térképen szinte nagyobb területet fed le a vastag országhatár vonal, mint amekkorát körülvesz. A partról nézve pedig csak találgatni lehet, melyik hegy lesz az. Szerencsére az útbaigazító táblák kézen fogva vezetik a turistát a szűk egyórányi autóúton. Nem úgy, mint Spanyolországban, ahol egyszer Gibraltárt alig találtam meg, csak a határállomáson volt kiírva a brit koronagyarmat neve. San Marino határán ilyesmit hiába is keresnénk. Ám, mielőtt odaérnénk mégiscsak meg kell állni. Senki sem kötelez rá, csak a kis település neve: Maranello. Ha valakinek nem mind semmit a név, azt felvilágosítja az autórajongók szívét megdobogtató név, a Ferrari. Igen, itt készülnek az ágaskodó paripát emblémájukban viselő luxusautók. A gyári múzeum parkolója eléggé néptelen, és az ablaktalan termekben is gyér a látogatók száma. Fényképezni tilos, és azt nagyon komolyan veszik. Marcona tekintetű teremőr parancsolja vissza a tokjába a gépemet.

San Marino barátságos kis belvárosa

Van mit nézni, volna mit fényképezni. Az eddig gyártott összes modell, a világbajnok gépek, a pilóták „szkafanderei”. Megmacskásodó lábizmaink jeleznek, már órák óta legeltetjük a szemünket a csodaautókon.

San Marino nem sokkal több, mint egy hegytetőt uraló vár, és a szűkös környéke. E nem túl tágas államocskának is jelentős hányadát foglalják el a sziklafok alatti parkolók. Feljutva csendes kis városka fogadja a látogatót, ám rövid séta után a mellvédekhez érve lélegzetelállító a látvány. Egyrészt az iker-hegyre, amelyhez mellvédes átjáró vezet, és a parti síkságra, ahol párába burkolva ugyan, de jól kivehető az Adria. Innen bezzeg pontosan látszik, melyik városban van a szállásunk.

Átsétálunk az erődítmény távolabbi részébe. Az átjáró akár a kinai Nagy Fal is lehetne formáját tekintve, és ha néhányezer kilométerrel hosszabb volna. De csak öt percnyi séta, így a Holdról se látszik. Jól bejárhatja viszont róla a tekintet a parti síkságot, és a vadregényes hegyeket. Nyugat felé egyre magasabbak. Az egyik mögött ott rejtőzik Assisi. Rövidesen felkeressük Szent Ferenc templomát.

Írta:
Ésik Sándor
Written by
Szerző: 2018. 03. 03.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése