Marosi István

Világválogatott,

Ózd

Sportszakemberek véleménye szerint minden 50 évben születik a világon egy olyan képességű kézilabdázó, amilyen Marosi István. Igazi világsztár volt a maga idejében a játékos zseni, ami vidéki létére nem egyszerű dolog.

Ózdon született 1944. április 5-én, egyszerű munkáscsalád gyermekeként. Nagyapja és apja az ózdi vasgyár elismert, megbecsült szakemberei voltak. Édesanyja négy gyermeket szült annak ellenére, hogy sokat betegeskedett, ám a gyermeknevelés nehéz munkája őrá hárult. István a Kőaljai- és Gyártelepi Általános Iskolában tanult, szabad idejében pedig rúgta a labdát a lakótelep két grundján.

A gyári iskolában Mohos Ferenc kiváló testnevelő tanár keze alatt kezdett rendszeresen sportolni. Kézilabdát nyolcadikos korában vett először a kezébe, akkor is csak távolba dobás erejéig. Ekkor, 1957-ben Petróczy Lajos az új sportághoz, a kispályás kézilabdához toborzott srácokat és sorra látogatta a város játszótereit. A tehetségesebb futballistákat Velencéből is meghívta edzésére, mivel úgy gondolta, hogy akinek van labdaérzéke, alkalmas a focin kívül más labdajátékra is. Igaza volt. Tanulmányokban az ózdi József Attila Gimnázium következett, miközben rendszeresen látogatta az edzéseket az Ózdi Kohász Sportegyesület kézilabdapályáján. Marosi már 14 éves korában a felnőtt csapattal készült. A „nagyok” között 15 évesen folyamatosan helyet követelt a csapatban. Volt szponzora is, minden út előtt tíz forintot kapott nagyapjától, aki az oxigéngyár helyén volt sporttelep gondnoka volt.

A következő évben már a megyei ifi válogatottban tűnt fel. A gyöngyösi osztályozón 1961-ben kiesett az ózdi csapat, majd 1962-ben sikerült a felsőbb osztályba, az NB II-be jutni. Magánéletében az érettségi és az elhelyezkedés következett az Ózdi Kohászat Üzemekben. A fiatalok beépülése folytán olyan erős lett a csapat, hogy átszállót váltott az első osztályba, így az 1963-as esztendőben már a legjobbak ellen készülhettek. A másodosztályban Marosit választották a mezőny legjobb játékosnak, így hamarosan meghívást kapott a magyar „A” válogatottba. Ott olyan világhírességekkel találkozhatott és játszhatott együtt, mint Adorján, Fenyő, Kovács László és Stiller.

A címeres mezt először 1963 őszén húzhatta magára Pozsonyban a csehszlovákok ellen. Tizenegy éven át állandó tagja, illetve meghatározó játékosa volt a válogatottnak. Részt vett a müncheni olimpián, ahol a 7. helyig jutottak. Szerepelt a svédországi, franciaországi és csehszlovákiai világbajnokságon, Svédországban a vb-n holtversenyben gólkirályi címet is szerzett. A legmagasabb osztályban kétszer volt gólkirály, egyszer pedig „Az év sportolója” kitüntetést vehette át. Kétszer jelölték a világranglistán No. 1-ként. Csehszlovákia kézilabdasportjának 50. jubileumán, 1967-ben magára ölthette a világválogatott mezét, minden sportoló álmát. Számtalan csábítás érte az ország és a világ minden tájáról, de az akkori törvények nem tették lehetővé magyarok számára a külföldi sportolást.

Marosi Ózdon maradt, mivel minden a városhoz kötötte. Pedig nem kapta meg ragaszkodásáért azt a menedzselést, azt a törődést, ami megillette volna, melyet ő a rendszer és a vezetők hibájaként értékel. Aztán 1974-ben, mindössze harmincévesen – a sportvezetők nyomására – abbahagyta az aktív játékot, és leült az edzői kispadra. Két évet ott húzott le, miközben alacsonyabb osztályban játszott levezetésként. Három évet Egerben, egyet pedig Nyíregyházán töltött a pályán, mindkét csapat egy osztállyal feljebb került ez idő alatt. Közben főiskolát végzett, és kóstolgatta az üzleti életet és az ÓKÜ-ben is magas beosztásba került. Dr. Horogh Lajos vezérigazgató-helyettes mellett – aki imádta a sportot és nagyszerű ember volt – titkárságvezető lett.

A sporttól nem szakadt el mai napig sem, mert a vadászat mint sport, élete részévé vált. Sok jó barátra tett szert abban a közösségben külföldön és itthon egyaránt. 1983-tól 1995-ig az ÓKSE elnöki tisztét látta el, amely időszakot élete egyik legszebb részeként emlegeti. A 90-es évektől elapadtak a támogatási rendszerek, új ötleteire pedig nem talált vevőt a rendszerváltás utáni városvezetők között. Ennek tulajdonítja, hogy az ózdi sportot ma nem nagyon jegyzik az országban. 1994-től 8 éven át töltötte be a B.-A.-Z. Megyei Kézilabda Szövetség elnöki posztját, a Magyar Kézilabda Szövetség Etikai Bizottságának viszont ma is elnöke és országos tekintélynek örvend.

Magánéletében ékszer-kereskedelemmel foglalkozik, de elnöke két erdőbirtokosságnak és egy vadásztársaságnak is. Lánya, Zita – aki ifjúsági válogatott kézilabdázó volt – már harmadik diplomáját szerzi, a három unoka pedig Nyíregyházán várja a „nappát”. Lakóhelyén 10 éve megkapta az „Ózd városért” kitüntető címet. Sikeres embernek tartja magát. Borsod megye egyetlen világválogatottjaként reméli, hogy lesznek még teltházas sportesemények szülővárosában.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)

Hasonló

Aranyhintó hat lóval, bíbor bársony trónnal

Nem Danikáné lányát, hanem a római pápát szállította A római katolikus egyház éppen hivatalban lévő feje már nagyon régen nem kocsizik ki vele. Haladnak a korral. Modern közlekedési eszközzel, autóval... Tartalom megtekintése

A milánói dóm égbe szúró tornyai

A világ egyik legszebb gótikus temploma tárul az ember a szeme elé a Piazza del Duomón A délutáni nap fényében fürdő homlokzat nem ismeretlen előttem. Láttam képen, filmen, körbesétáltam a... Tartalom megtekintése

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

“Itt van az ősz, itt van újra…” 

Ősz Zoltán alkotása Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? De szeretem (Petőfi Sándor) Remek.  Pompás.   Csodás.  Szinte itt ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

Józsi seprűvel győzte le a fellázadt kávéfőzőt

Megsértődött a kis kotyogó, s kattogott, pattogott, csörömpölt, ugrándozott Köztudott tény, hogy az erdélyi vendégszeretetnek nincsenek határai, Székelyföldön meg különösképpen. Mindenki szívesen fogad vendégeket, látogatókat, hosszabb vagy rövidebb távon, és... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése