Hajdúhadház

A XVII. század elején kibontakozó Bocskai-szabadságharc szorosan kötődik a tájhoz. A Habsburgok ellen indított függetlenségi háborúban harcoló hajdúk szolgálatuk jutalmául otthont kaptak Bocskaitól, valamint mentesítették őket a jobbágyi kötöttségek alól. Így alakultak ki az ún. hajdúvárosok. Közéjük tartozik a megye északi részén fekvő Hajdúhadház is. A település legújabb kori történetében fontos esemény volt a Téglással való egyesülés, amely városi rangot eredményezett. Bár az 1990-es önkormányzati választás után különváltak, a városi rangot mindkét település megtartotta. E választások óta irányítója Hajdúhadház fejlődésének Béres László polgármester.

1948. október 22-én született Miskolcon, édesapja műszaki gyártástervező volt az akkori LKM-ben, édesanyja a háztartást vezette. A város központjában, nagyon szép környezetben, családi házban nőtt fel. Szülei munkára nevelték, már hatodikos korától minden nyáron dolgozott egy hónapot. Emellett szívesen sportolt, leginkább a futballt szerette, tizenhárom éves korától igazolt játékos volt, focizott a Diósgyőrben, a Borsodi Volánnál, pályafutását a MEAFC-ban fejezte be. Az általános iskola befejezése után középiskolai tanulmányait a Kossuth-gimnáziumban végezte. Az igazi diákélet máig megannyi szép emléket jelent, az osztályközösségben életre szóló barátságok születtek. Jeles tanulóként különösen a latint, a magyart és a matematikát kedvelte.

Szülei tanácsára a Miskolci Nehézipari Egyetem Bányamérnöki Karára adta be a jelentkezést. A sikeres felvételi után olyan kiváló tanárokat hallgathatott, mint dr. Földvári Aladár, Kossuth-díjas professzor, földtanból, és dr. Juhász József, aki műszaki földtant és áramlástant tanított. Egyetemi éveinek nagy élménye a Grúziában eltöltött egy hónapos szakmai gyakorlat, ahol nemcsak egy másfajta népet, másfajta kultúrát ismerhetett meg, de megcsodálhatta a Kaukázus fenséges csúcsait is.

1973-ban végzett és még ugyanebben az évben feleségül vette évfolyamtársát, Juhász Ilonát, aki hajdúhadházi, így kerültek mindketten Debrecenbe dolgozni, a Tivizig talajmechanikai csoportjának megszervezése lett a feladata csoportvezetőként. A Budapesti Műszaki Egyetemmel, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézettel sok közös munkában vettek részt az árvízvédelmi töltések védelmi képességeinek vizsgálatában. Szakmai előrelépése érdekében geotechnikai szakmérnöki oklevelet szerzett 1982-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán. A rendszerváltás idején megkeresték, hogy képviselőként vegyen részt a közéletben. Időközben az akkori polgármesterjelölt családi okok miatt visszalépett, így az MDF szinte az utolsó pillanatban vette rá, hogy mérettesse meg magát polgármesterként. Függetlenként, de párttámogatással nyert, ezt a sikert megismételte 1994-ben és 1998-ban is. Béres László polgármester úr így gondol vissza a kezdeti időkre:

– Megpróbáltam olyan embernek maradni, mint amilyen korábban voltam. Azt a célt tűztem magam elé, hogy a lehető legtisztességesebben, legbecsületesebben szolgáljam ezt a várost, mert én ezt egy szolgálatnak tartom. Elégedett sosem lehet az ember, mindig újabb és újabb terveket kell maga elé tűznie.

Az elmúlt több mint egy évtizedben sikerült néhány komoly feladatot megoldani. Óriási az előrelépés az oktatás területén, megvalósították a gimnáziumi és a szakközépiskolai képzést, létrehozták a két tannyelvű oktatást és a művészeti oktatást. Lényeges fejlődést jelentett a gázhálózat kiépítése, a több mint 40%-os készültségű szennyvízhálózat, gyönyörű modern épületbe került a középiskola, eredeti állapotában felújították a Városházát, utakat építettek, és az sem elhanyagolandó tény, hogy a forráshiányos városban sikerült biztosítani a közintézmények működését.

Sokat köszönhet a város díszpolgárának, Égerházi Imrének, akinek segítségével a Hortobágyi Alkotótábor, a határon túli magyar festők egyik támogatója lett az önkormányzat. A Földi János Általános Iskolában létrejött az Európában egyedülálló Pannókiállítás és a Hajdúhadházi Galéria. Ezt a nagyon nehéz, embert próbáló tevékenységet is elismerték, amikor ’96-ban a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át. A „Hajdúhadházért” Egyesület ügyvezető elnöke, a Debreceni Agglomeráció (huszonhárom település egyesülése) alelnöke, a megyei önkormányzat és a megyei közgyűlés tagja, a református egyház presbitere.

Munkájában felesége megértő támogatására is szükség van. Ő egyébként maradt a szakmában, a Tivizignél dolgozik, osztályvezető-helyettes. László nevű gyermekük a Dóczy József Református Kollégium Gimnáziumának tanulója, műszaki beállítottságú, és a papa nagy örömére a debreceni olasz focisuliba jár. A polgármester fiára fordítja szabad idejének nagy részét, együtt járnak edzésre is, és még a mai napig is előfordul, hogy beszáll egy-egy bulimeccsre a barátokkal.

 (Hajdú-Bihari Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)