Hajdúhadház

Kisgyerekkoromtól kezdve sok időt töltöttem nagybátyám, Kiss Antal hajdúhadházi patikájában. Megtetszett a hely nyugodt, fegyelmezett légköre, a nagy szakmai biztonságot igénylő munka, és az, hogy bizalomra épülő kapcsolat van a gyógyszerész és a hozzá tanácsért, segítségért forduló betegek között. Így szinte természetes módon adódott a gyógyszerészi pálya választása.

A diploma megszerzése után olyan helyre akartam kerülni, ahol átfogó ismereteket lehet szerezni – ilyen volt 25 éve a debreceni Kígyó Patika. Ez akkor a megye vezető gyógyszertárának számított. Itt a betegek olyan gyógyszereket is megkaphattak, amelyek máshol elérhetetlenek voltak, mint például a külföldi gyógyszerek. A tárgyi tudáshoz valóban jó alapokat adott, de talán a nagy forgalomból adódóan a betegekkel általában ritkán alakulhatott ki személyes kapcsolat.

Három év után olyan új munkahelyet kerestem, ahol a gyógyszerészi szakmai tudást és szemléletet ugyancsak hasznosíthatom. Így kerültem a Biogal Gyógyszergyárba, kutatómérnöki munkakörbe, majd rövidesen a Kossuth Lajos Tudományegyetem Biokémia Tanszékére. Itt, bár Kiss László tanár úr mellett nagyon jó szakmai, emberi légkörben dolgoztam, sajnos, nem volt elég az anyagi fedezet a gyógyszerekkel kapcsolatos kutatásokra.

Az elkövetkező tíz évemet meghatározó döntés elé kerültem, amikor a DOTE Klinikai Kémiai Intézetében – melyet akkor Szent-Györgyi Albert Rákkutatási Alapítványa támogatott – folytathattam szakmai pályámat. Itt az élet kellően pezsgő és inspiráló volt. Elsősorban a klinikákról érkezett vér- és egyéb mintákból végeztünk laboratóriumi vizsgálatokat. Munkám része volt a döntően diszciplináris jellegű kutatómunka, illetve az orvostanhallgatók oktatásában való részvétel is. A Muszbek László professzor úr vezette intézet kitűnő helynek bizonyult a tanulásra, ismeretek szerzésére és kapcsolatok kiépítésére az egészségügyi ellátás legmagasabb szintjén, bel- és külföldön egyaránt. Itt szereztem szakvizsgát, klinikai laboratóriumi vizsgálatok tárgyában és ezáltal jogosítványt orvosi diagnosztikai laboratórium vezetéséhez.

Újabb fordulat az életemben, amikor Karmazsin László professzor úr meghívott laborvezetőnek a DOTE Gyermekklinikájára. Itt négy év alatt új, speciális gyermekgyógyászati laborvizsgálatok és technológiák bevezetésével is, sikerült egy színvonalas klinikai kémiai laboratóriumot kialakítani. Nagyon szerettem ezt a munkát, de sajnos, egzisztenciális okok miatt fel kellett hagynom vele – a közalkalmazotti fizetés ugyanis nem biztosította a családom megélhetését. Ebben az időszakban kezdett kiteljesedni a patikák privatizációja, melynek nyomán nagybátyám hívó szavára visszatértem eredeti szakmámhoz. Így jöttem haza Hajdúhadházra, ahol először a nagybátyámmal dolgoztam együtt az ő gyógyszertárában, majd 1997-ben megalapítottam a hajdúhadházi Szent Anna Patikát.

Sikerült az itt élő emberek közösségébe beilleszkedni, nemcsak szakmai, hanem személyes emberi kapcsolatokat is kialakítani. A patika mára meghatározóvá vált a város gyógyszerellátásában. Ráadásul olyan külső, belső megjelenéssel, igényes tervezéssel és kivitelezéssel, amellyel bármelyik nyugati országban felvenné a versenyt a helybeli gyógyszertárakkal. Ezt a megállapítást már az újságíró teszi hozzá, aki a fejlettnek tartott nyugati országokban számos helyen járt dekoratív megjelenésű patikában. Ahogy elnézem a hajdúsági kisvárost, tudva, hányan tartoznak a szegényebb réteg tagjai sorába vagy éppen a kisebbséghez sorolhatók, a gyógyszerészeti ellátás terén semmifajta hátrányt nem szenvednek.

Az ambiciózus fiatalember gyakorló patikusként sem tagadta meg önmagát, sorsközösséget érzett a hasonló szakmát gyakorlókkal. Közéleti fórumokon hallatta a hangját, igyekezett megbecsülést szerezni a szakmának. A korábbi évtizedekben ugyanis a gyógyszerészt, csakúgy, mint az orvost, az ügyvédet urazták az emberek, és tekintélyt parancsolt az officina és az abban tevékenykedő szakember.

Tóth Attilát a kollégái is segítőkészségéről ismerték meg, és már 2002 őszén megválasztották a Magyar Gyógyszerész Kamara megyei alelnökének. 2004 januárjában pedig neki szavaztak bizalmat a Magyar Gyógyszerész Kamara Hajdú-Bihar Megyei Szervezete elnöki tisztének betöltésére. Még abban az évben megalakult a kamarán belül a nemzetközi bizottság, és a 7 fős testületnek is tagja lett. Hajdú megyéből és a régióból is ő az egyedüli ebben a bizottságban, amely a hazai gyógyszerészet külföldi elismertetését is céljául tűzte.

Tóth Attila Törökszentmiklóson született Kiss Ilona és Tóth Sándor – ma már nyugdíjas gimnáziumi tanárok – fiaként. Öccse, Zoltán fül-orr-gégész a debreceni Kenézy-kórházban. Öt gyermeke van, a nagykorú Ilona, Attila, Antal és az 5 éves ikrek, Marianna és Flóra. Szabad idejében sportol, és zenét hallgat.

 (Hajdú-Bihari Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)