Hajdúhadház

Szeretek dolgozni, szeretem, ha történik valami körülöttem, ezért mindig szívesen álltam az új kihívások elé, s felvállaltam azokat. Minden munkakörömben, beosztásomban generáltam valami újat, tervezői tevékenységemben is sikeres megoldásokat tudhatok magam mögött. Országgyűlési képviselő időszakomban a megyénket és a választókörzetemet is helyzetbe tudtam hozni, és helyi képviselő-testületi tagként és egyéb társadalmi megbízatásaimban sem kényszerülök a múltamból megélni – összegez Komor Sándor, a hajdúhadházi Közterv Kft. ügyvezető igazgatója, az MGYOSZ megyei főtitkára, az MDF megyei alelnöke, az OV tagja, a több ökölvívóbajnokot kinevelt HVSE alapítója és elnöke.

Parasztcsalád gyerekeként hamar meg­barátkozott a határral, a természettel. Jól tanult, sokat olvasott, a sakkal is korán elkötelezte magát. A debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban a fémipari tagozatra járt, mellette igazi közösségi élményeket szerzett, amelynek ápolását ma is fontosnak tartja. Kora gyermekkora óta érdeklődött a műszaki ismeretek és az építkezések iránt, így nem véletlen, hogy az Ybl Miklós Építőipari és Műszaki Főiskolán tanult, és szerzett jeles gépész üzemmérnöki oklevelet 1974-ben. A nyíregyházi Mezép Vállalat üzemvezetőjeként kezdett dolgozni, majd a Hajdúhadházi Új Barázda Tsz ágazatvezetője lett, ahol 10 éven át az épületfenntartással és az üzemeltetéssel foglalkozott. Szárítóüzem-fejlesztési törekvéseire az Agráregyetem is felfigyelt, majd közösen munkálkodtak tovább. Közben üzemgazdászi egyetemi diplomát szerzett energiagazdálkodási szakon. Pár évig a szintén helyi Bocskai Tsz-ben töltött be hasonló munkakört, amíg egyetlen párton kívüli pályázóként a Hajdúhadház-Téglás Városi Tanács Költségvetési Üzeme igazgatói beosztását el nem nyerte 1987. május elsejétől.

Mint később kiderült, kinevezésével a pártbizottság az utolsó próbálkozáshoz adott haladékot a súlyosan veszteséges üzemnek. Komor Sándor hamar megtalálta a megoldást, és új szabályokkal, következetes ellenőrzésekkel, illetve a piacgazdasági elemek korai felismerésével és alkalmazásával már év végére nyereséget produkált. Megtanultak gyorsan, rugalmasan versenyezni az építőipari piacon, javult a kivitelezés gyorsasága, minősége. A munkamorál jótékony megváltoztatása, az érdekeltségi rendszerek teljesítményösztönző hatása révén, valamint a rugalmas lakossági szolgáltatások bevezetésével az ország 480 költségvetési üzemének élvonalába emelkedett nyereségesség tekintetében, de náluk volt a legtöbb diplomás szakember is. Sikerességüket a rendszerváltozás sem ingatta meg  – az állandó igénybevétel azonban egy trombózishoz vezetett.

A gyógyulás viszonylagos csendjében megkereste az MDF, majd jelöltként indította az első demokratikus országgyűlési választáson, amelyből győztesen került ki. A 4. választókerületet képviselte, mellette pedig az Adó-, Pénzügyi és Költségvetési Bizottság tagjaként, később titkáraként, majd alelnökeként (ezáltal a kormánytöbbség vezetőjeként, s a gazdasági kabinet hatodik, nem hivatalos tagjaként) a régió minél gyorsabb fejlesztésén munkálkodott. Kezdeményezésére feltérképezték a megye adottságait, fejlesztési programot és intézkedési tervet készítettek a hátrányok felszámolására, amelyet az Antall József vezette kormány 1993-as debreceni kihelyezett ülésén szentesített. A létrehozott Területfejlesztési alap koordinálásával a Bokros-csomag bevezetéséig haladt töretlenül ez a kormányzati szinten kezelt fejlesztési terv, s a crossbar telefontól az infrastrukturális fejlesztésekig több területen hozott javulást a megye és választókerülete életében.

Amikor véget ért képviselői mandátuma, egyedülálló módon nem vették vissza munkahelyére, így a volt munkatársaival alapított Hadházterv Gmk-ban tervezéssel foglalkozott. Egy általa tervezett malomrekonstrukció végén a tulajdonosok őt kérték fel elnök-vezérigazgatónak 1994-ben. Irányítása alatt is bővült a tevékenységi kör: a kialakított rozslisztgyártó vonaluk révén a Téglási Malomipari Rt. az ötödik legnagyobb lett e tevékenységi körben. 1996-tól már csak vezérigazgató – 2000-től ezt is feladni kényszerült újabb trombózisa miatt. Ettől kezdve már csak a tervezéssel foglalkozik, 2005-től lányával saját cégük, a Közterv Kft. neve alatt. Szívesen beszél munkáiról: a helyi református műemléki templomról, a Földi János Emlékházról és Galériáról, a Hajdúsági Takarékszövetkezet központjának rekonstrukciójáról, a HIM autótechnikai üzeme tervezéséről és projektvezetési munkáiról, iskolabővítésekről, ipari és mezőgazdasági létesítmények tervezéséről és építéséről. Az összedőlt hajdúhadházi iskolát 10 hónap alatt építették újjá, amire büszke Komor Sándor. Feleségével, Székely Margit Klára óvónővel két felnőtt gyermekük pályáját kísérik figyelemmel: Anita építész, cégük munkatársa, Alexandra Agráregyetemet végzett, de a helyi művészeti iskolában tanít, és sikeres tűzzománcművész.

 (Hajdú-Bihari Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)