A pop art pápa egy nyelven beszélt a Szentatyával

Ön ugye Andy Warhol! Kaphatok egy autogramot?

1980 Április másodikán a Nagyhéten, Húsvét előtt hangzott el a kérés egy apácától, aki II. János Pál kíséretének tagjaként Vatikánban a Szent Péter téren a tömegben felismerte a művészt. Odamentek a kordon mögött álló nagyon megilletődött emberhez. Öt autogram készült, mindenki kapott aki az egyházfő társaságában volt.

Mazőlaborcon, szlovák nevén Medzilaborcén az Andy Warhol Modern Művészeti Múzeum egyik tablója előtt állok onnan a kép is, valamint a történet, amelyet idézek. Kelet-Szlovákia északi részén, egy falunyira a lengyel határtól nagy számban élnek ruszinok. E népcsoporton belül további nyelvjárások vannak, errefelé a lemkót, vagy lemákot beszélik. A már említett szöveg szerint a jelenlévők meglepve hallották, hogy a két ember egy nyelven társalog, ami lehetett volna valamely világnyelv, de nem… Karol Wojtyla (II. János Pál) és Andrej Varhola (Andy Warhol) szülei ugyanerről a vidékről származnak, és édesanyjuktól először lemkó szót hallottak.

A huszadik század történelmének birodalombuktató és rendszerváltó eseményeiben oroszlánrészt magáénak tudható pápa, és ugyanebben a században Picasso után legkeresettebb művésze egyaránt ruszin felmenőkkel rendelkezik.

A meglepően gazdag és nagyon magas színvonalú gyűjteményben Warhol legismertebb műveivel találkozhat a látogató a vörös Lenintől kezdve a több színnyomatból álló Marilyn Monroe portréig. Ez utóbbit ismerik a legtöbben. A hatalmas épületben több szinten állandó és időszaki kiállítások adnak teljes élményt.

Mezőlaborc járási székhely. A Magyarországról érkező vendég jó utakon gyönyörű vidéken keresztül hajtva érkezik, és néhány faluval korábban már cirill feliratok köszöntik, jelezvén az errefelé lakó népcsoport jelenlétét. A múzeum épülete formájában és színeiben egyaránt illeszkedik a bevezetőben már említett tartalomhoz, a város egyik ékessége. Karnyújtásnyira tőle egy dombtetőn emelkedik a Szentlélek ortodox katedrális. Arany kupolája, a felekezet templomaira jellemző ívei, ikonjai egyáltalán nem idegenek a pop art múzeum architektúrájától. A napjaink korszellemében világnagysággá vált Warhol szobra a kettő között áll. A templomban éppúgy otthon érezné magát, mint az autogramjával ékesített bejárat mögött. Mélyen vallásos volt, és vágyott arra, hogy a pápával találkozzon. Számos álma nem valósult meg, de a nagy kézfogás igen.

A múzeum kényezteti a látogatót. Jó angolsággal igazít útba a recepción egy kedves hölgy, ismertetőket ad, a könnyebb eligazodás érdekében. Laikus ember mindenképpen készüljön fel a világhálón fellelhető forrásokból, mert ha csak felületesen tájékozott, csalódás érheti. A pop artról magáról, a művelőiről és a fontos művekről itt most nem bocsátkozok részletekbe, biztatok mindenkit, akár eljön ide, akár nem, kezdjen kutatásokba a világhálón. Ha megteszi, lenyűgöző lesz számára az itt töltött idő.

Az emeletre vezető lépcsősor már maga egy látványos pop art alkotás utánérzése. Egy bizonyos szögből nézve, még az első lépcsőfok előtt, virágos mezőnek tűnik. Fent, a lépcsőfordulóban – minő meglepetés, ismét egy hatalmas Andy szignó. Egy pillanatra sem feledhetjük, hol járunk. A sarokban viasz szobor áll. Nem tudom megszokni ezt a Woody Allenes figurát. Nem idézem most azt a sok szerencsétlen epizódot az életéből, amit a megfelelő helyeken olvastam, talán onnan ered ez a vidámnak nem nevezhető arckifejezés. 

Még mielőtt a nagyterembe érnénk, egy életrajzi kiállítás állítja meg a vendéget. Itt találkoztam a bevezetőben már érintett tablóval. A művei korok múltán talán elhomályosítják ezt a momentumot, a nagy találkozást, engem nagyon megragadott. 

A múlt század fordulójának nagy kivándorlási hullámában hagyta el szülőföldjét az apa és az anya. Ő már Pittsburg-ben született, és nagyon fordulatos pályán jutott el a csúcsra. Itt viszont az a keresztelő ruhácska látható, amelyben őt és testvéreit szentelt víz alá tartották. A vitrinekben néhány személyes holmi, jellegzetes szemüvege, fényképezőgépe. Nem szakadtak el a tájtól, ahonnan indultak régimódi légiposta levélboríték képén látható a két hídfő. A feladó Amerikából, a címzett Csehszlovákiában, Mikova. Nem sokkal korábban az Osztrák- Magyar Monarchiában még Mikó. Itt van, nem messze, a hegy másik oldalán. Az már az Ondava völgye. Ott született idősb Warhola és Júlia Závacka. 

Egy időszaki kiállítás darabjain keresztül visz az út a nagy hírű Warhol alkotásokhoz. A múzeum munkatársa szigorúan a lelkemre kötötte, hogy itt ne használjam a fényképezőgépet. Fentről vigyázó kamerák követik lépteimet, én meg itt lent látom, hogy nem is nagyon volna értelme. A teljesen zárt térben csak mesterséges fények vannak. Tökéletessé teszik a műélvezet lehetőségét, de jó fotókat nem tudnék készíteni. Megint csak a múzeum honlapját tudom ajánlani, mert ott minden képről jó reprodukciók vannak. A múlt század minden jelentős személyisége portrét kapott Warholtól. Uralkodók, politikusok, művészek, celebritások ától zéig, no meg a Campbell leveskonzerv…

A korunkban a művészt körülvevő világ elemei – talán Amerikában még inkább, mint másutt – egyszerűen megkerülhetetlenné váltak a témaválasztás és az ábrázolás szempontjából. Elszakadni a hagyományos témák hagyományos megfogalmazásától… Nem mondom, hogy ez a pop art, de számomra ez a fogódzó a modern felfogású alkotók műveihez.

Ettől messzebb nem is merészkednék Warhol és a warholi univerzum magyarázásában. Maradva inkább a szülőhely által kínált, és a világnak csak ebben a szegletében megtalálható Varhola gyökereknél, Mikovába indulok. A falu végén tábla hívja fel a figyelmet egy jellegzetes Warhol arccal, hogy a “szülők szülőhelyén” járok. Semmi különleges nincs itt, azon kívül, hogy innen indultak el a nagy útra az öregek. Kérdezősködésre egy igazi Varhola válaszol. Miroslav a keresztneve, egy szép rönkházból jön elő. Mazőlaborcban dolgozik az önkormányzatban, hétvégeken jön ki ide, csakúgy mint sokan mások. Mint például az a hölgy, aki lelkesen segít magyarázni az idegennek. Ő pedig egy igazi Závacka. Az én most megtalált Varholámtól megtudom, hogy nagyon gyakori név az övé, és szegről-végről rokona a híresség. Amilyen szerencsém van, az anyai ág úgyszintén képviselve van, hiszen Andy mamáját is Závackának hívták. A különös együttálláson nagyon elcsodálkozunk, már-már elfelejtem, mit is akartam: hol laktak Andy szülei? Hát itt, mutatnak maguk mögé egy üres telekre. Nyoma sincs már a háznak, de tudjuk, hogy itt állt. Született egy alapítvány Mikovában, aminek a feladata művész emlékének ápolása, és ezen a telken a remények szerint emlékház áll majd. A nagyon készséges Varhola és Závacka tiszta szívből invitál jöjjek el majd ismét, ha hírét veszem a létesítmény elkészültének.

Kattintson ide, és nézze meg a képeket nagy méretben, nagy felbontásban!

Írta:
Ésik Sándor

Hasonló

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése