Zúgva-bőgve törte át a tájat

A  Szent Helén vulkán az újkori történelem egyik legnagyobb kitörését produkálta

Ez maradt a sudár fenyőszálakból

MOUNT SAINT HELEN Hazai erdeinkben gyakran bukkanni fatáblára, rajta faragott betűkkel: Az erdő imája. Aki elolvassa, óvatosabban lép, gondosabbak a mozdulatai, hazaviszi a szemetét. Szép marad, szebbé lesz a zöld katedrális.  A halott erdőnek is van imája. Északabbra haladva a Kaszkád-hegységben, nem messze a Csendes-óceán partjától található a Szent Helén vulkán. Nagyjából negyed századdal ezelőtt az újkori történelem egyik legnagyobb kitörését produkálta. A gyászos hangulatú helyen találtam ezt a táblát, amely átellenben a kráterrel kormos tönkök között áll. „Valamikor 45 méteres sudár fenyő voltam, köröttem ugyanilyen fákból vadregényes erdő állt. Egy másodperc alatt sodorta el törzsemet a sziklazáporral rám törő vihar. Törzsem és ágaim a kitörési zóna széléig, azaz 27 kilométerre sodorta a piroplasztik ár. Az 1120 kilométeres óránkénti sebességű orkán csak ezt a kis tönköt hagyta itt a vulkánkitörés erejének bizonyítékául.”

A völgyön száguldott végig a lángoló áradat

Valamilyen csak errefelé honos sárga virág habpamacsokként tapad a hegyoldalakra. A friss telepítésű fenyvesek mellett táblák, rajtuk évszámok. A húsz év körüliek már egészen erdőszerűek. Eltelhet azonban még egy teljes évszázad is, hogy ne az elszenesedett rönkök látványa uralja a tájat. No meg a murva kinézetű, apró szemű kavicsé. Ez száguldott a felhő gyomrában, és ölt meg mindent. És mindenkit. Csaknem három tucat tudós, tévés, újságíró, kíváncsiskodó veszett oda. A kitörés időpontját szinte napra pontosan kiszámították a szeizmológusok. Két dolgot kalkuláltak rosszul. Az egyik az volt, hogy felül várták. Pedig a hegy oldala, amelyet most a felhő miatt nem látni, több mint száz métert dudorodott, jelezve onnan robban. A másik, hogy emiatt lényegesen közelebb engedték az embereket, mint szabad lett volna.

Láttam az esetről még itthon egy filmet. Megdöbbentő volt, ahogy a tűzforró felhő zúgva-bőgve törte át e tájat, nem adva esélyt senkinek semmire. Petőfi halhatatlan sorai inkább írják le ezt a jelenséget, mint a tiszai tragédiákat. Most csend van. A természet tetszhalott. Itt jól látni, hogy nem csak az épített környezet heverhet romokban. A látogató-központban a többi katasztrófa-turistával megnézem a dokumentumfilmet, kint még várok egy darabig, hátha elszáll a felhő a Szent Helén-hegy csorba kalderájáról, de hiába. A sárga virágpamacsok között visszaindulok a rózsák városába, Portland-be.

Írta:
Ésik Sándor

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése