Fenyőszálak rózsaszín párnán

Lejjebb érett a málna, és virágzott száz virág itt pedig áztak fáztak a rododendronok

A szirmok nem fáznak a hideg esőben

Beszédes helynév

Nem sokat gyötrődnek az amerikaiak, ha egy helyet el kell nevezni. Vagy átveszik az őslakosok által adományozottat, és jószerivel senki sem tudja, hogyan kell kiejteni (hát még leírni…), vagy körbenéznek, és látják sok itt a rododendron. Legyen hát Rhododendron.
Azt nem tudom, hogy mit láthattak a Nagy Szellem gyermekei – mondjuk – Saskatchewan környékén, és miért lett az a neve, Oregonban viszont a fenyőerdők alja rododendronnal van beterítve. Csoda hát, hogy egyszer csak megérkeztem Rhodendron városába? Ha kivándorolt magyarok laknák a települést, akkor Havasszépe állna a táblán. A Kaszkád hegységben korábban csupa verőfényes napom volt, így nem esett jól felhőből ki, felhőbe be tekeregni a haragoszöld fenyvesek völgyeiben.
Jó magasan járhattam, amikor először feltűntek a pünkösdi rózsa színében pompázó bokrok. Előbb csak mutatóba néhány, később pedig már annyi, mint itthon a bükkösben a mogyoró. Lejjebb érett a málna, és virágzott száz virág itt pedig áztak fáztak a rododendronok.
Vagy csak én gondoltam úgy? Hiába a fagyos pára, a majdnem ónos eső, egy szirom sem volt csapzott, egy virág se zárta össze magát. Csurom víz lettem, amint beljebb törtettem. Hittem is nem is, hogy az út szélétől beljebb haladva ugyanannyi van belőlük. Rózsaszín párnán állnak a fenyőszálak.
Hányszor elhatároztam már, hogy felkeresem a jeli arborétumot. Ha Rábafűzeshez közeledek, és meglátom az útbaigazító táblát, mindig azzal mentegetőzöm: majd ha visszafelé jövök, betérek. Visszafelé pedig: majd legközelebb. Aztán az itthoni tv nemrég meglepett egy szép filmmel. A fotelből néztem végig a jeli rododendronokat. Oregonban egy fajtát láttam, igaz, élőhelyén, és természetes környezetében. Itthon kétszázat láthatnék, és olyan messze se kellene repülni.
És nem láttam volna Rhododendron városát, ami semmiben sem különbözik a többi Kaszkád-hegységbeli hegyi településtől. Jó részüktől még abban sem, hogy május végén egyik körül sem kell majálishoz feldíszíteni az erdőt. Rózsaszín minden, mint amikor flamingók százai állnak egymás mellett. Floridában láttam egyszer egy ilyen helyet. Kitalálják, hogy hívják? Flamingó – na, ugye… legközelebb erről írok.

 

Szerző: 2018. 02. 18.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése

Csend a sziklák tövében

Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető  világunk   tele  van  meglepetéssel,  olyannyira,  hogy  belefér  bármilyen  szokatlan  torz,  pszicho,  sci fi,  csak  rettentsen! Nehéz  elhatárolódni,  nehéz kimaradni,  így  azután     egyszer... Tartalom megtekintése