Nem volt otthon a medve

Völgyenként más és más virág uralja a Kaszkád hegységet az Egyesült Államok északnyugati sarkában. A gyászos emlékű Szent Helén vulkán után az óceán felé tartva egy északabbra vezető utat választottam. A pokolból a paradicsomba kerültem.

A sárga virágú bokrok, az elszenesedett fatörzsek és szilánkosra tört tönkök, a zilált folyómedrek, az éppen csak sűrűsödő erdőtelepítések földjét felváltotta az időtlen idők óta egyazon arcát mutató vadon. A legmeglepőbb viszont az volt, hogy gyűszűvirág lándzsák tűntek fel az út és az erdő közötti keskeny sávon. Mind több és több, ahogy lejjebb kerültem a hóhatár alá.

Az országút mellett itt nem piknikparkolók vannak, hanem leállósáv a hólánc fel, illetve leszereléséhez. Visszapillantva még látom a havas sziklameredélyeket, köröttem viszont ezer virággal szórja rám a tavasz minden szépségét. A kertem és a nárciszok otthon maradtak, a kedv, a remények viszont körülvesznek lépten-nyomon. Poétikus hangulatban szagolgatom a bíborlila harangocskákat, vidáman rikkantok, mert fehéret is fellelek közöttük. Gyermekként a szalkai zsidótemetőben a tavasz ibolyáinak örültem így pajtásaimmal, és az volt a nap hőse, aki fehéret is talált a sok kék között.

Mellém szegődött a szerencse ezekkel a verőfényes napokkal. Egy út menti fogadóban költöttem el reggelimet, ahol mindenki olyan vastagon volt öltözve, mintha hóvihart várna. A cserzett arcú emberek favágók lehettek. Láttam utóbb falujukat, csupa német felirat, gót betűkkel. Egy kis bajor közösség él errefelé. Talán ezért nem értettem egy szavukat sem. Rácsodálkoztam a „smoking verboten” feliratra. Ijedt arcomat látva a pincérnő nevetve világosított fel: nehogy komolyan vegye.

Szóval hólánc nem volt, találtam ellenben málnát. Ott, ahol az autóm orra látszik, egy málnás kezdődik. A gyűszűvirágokkal végezve fedeztem fel, és ez volt a nap másik meglepetése. Aki evett már itthon vadon termő málnát, az tudja: csak borsónyi a szeme, igaz, nagyon illatos. Az itteni viszont narancssárga, normál méretű, és felejthetetlen ízű, illatú. Sehol sem látni út mellett veszteglő autót, talán ez is az oka, hogy a málnás terméséből egy szem sem hiányzott. Boldogan szedegettem tehát, és még válogattam is. A túlérett darabokat kerestem, azokat, amelyek éppen lepottyanni készülnek. Bolondok ezek a jenkik, gondoltam. Ha én itt élnék, gyakran raknám meg belőle a bendőm. Lassan elvesztem a bokrok között, csak saját matatásom hallatszott a nagy csendben. Úgy csemegézek itt, mint egy medve – néztem ki a lombok közül arcomon egy Svejk elégedettségével. Mint egy medve – suhant át agyamon még egyszer a mondat. Határozott léptekkel törtem át a vadonon, és elhagytam a grízlik földjét.

Írta:
Ésik Sándor

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése