Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Tőgyi Gábor
Polgármester
Egerszalók
Az egyre gyarapodó Egerszalók az ország egyik legértékesebb településévé nőtte ki magát az elmúlt 15-20 évben. Sokan választják lakóhelyül, az ingatlanok ára az északkeleti régióban szinte a legmagasabb, gyógyfürdőjébe pedig a világ számos országából érkeznek vendégek. 2012-ben a helyi St. Andrea pincészethez kerül „Az év borásza” cím.
Tőgyi Gábor negyedik választási ciklusban irányítja az Egerrel szomszédos települést. A falu első említése egy 760 éves dokumentumon található. Évszázadokon át szegény napszámos, zsellér emberek lakták, de a történelem során több alkalommal elnéptelenedett. Lakói mezőgazdaságból és állattartásból éltek, sokan barlanglakásokat készítettek és azokban laktak. A tufába vájt otthonokból hatot sikerült megmenteni az utókornak, azok most skanzenként üzemelnek.
Egerszalók életében az 1961-es esztendő hozott változásokat, amikor a kőolajkutatók 70 fokos meleg vizet találtak a D42-es kúton. Akkor elfojtották, majd 1970-ben elméletben már foglalkozni kezdett az akkori vezetés egy fürdő létrehozásával. Építettek egy körmedencét, így jött létre a korabeli wellness. A második kutat 1987-ben fúrták, ezután beindult a gyógy-turizmus, bár a termálvizet csak 1992-ben ismerték el hivatalosan gyógyvízként. A víz a kénes gyógyvizek között a legjobb besorolással rendelkezik és számos nyavalyára – mozgásszervi, gyulladásos, gerinc, nőgyógyászat, pikkelysömör, ekcéma – jelent orvosságot. Az évtizedeken át folyó meleg víz „sódombot” hozott létre, ami Európában egyedülálló, és mára Egerszalók jelképévé vált.
Ott volt tehát helyben a gyógyvíz és a szőlőtermelésre kiváló mésztufa talaj, de a lehetőségekkel szinte alig éltek a helybeliek. Aztán tizenegynéhány éve valami elkezdődött, a szalókiak kezdték kitalálni magukat. Egymás után települtek be szőlőtőkékkel a hegyoldalak és sorra rendezkedtek be az emberek a vendéglátásra. Megépült két négycsillagos szálloda, ezekben 270 szoba várja a vendégeket és mintegy 120 család a falusi turizmusra rendezkedett be. Az 1900 lelkes falu jelenleg ötezer vendéget tud fogadni, akik a megtermelt bort helyben isszák és magukkal is visznek. A határban lévő a 120 hektáros horgásztó igazi horgászparadicsom és további vonzerőt jelent. Így találkozott Egerszalókon a gyógy-, a horgász- és a borturizmus, jelentős és biztos bevételt jelentve a vállalkozóknak. Mindez kiegészül az egyházi rendezvényekkel, hiszen Egerszalók búcsújáró hely, templomukban található a Csodatevő Mária-kegykép. A helyhatóság sem akart kimaradni a haszonból, ezért bevezették az idegenforgalmi- és iparűzési adót, amiből évente mintegy 150 milliós bevételük származik. Gazdálkodásuk szinte példa nélküli az országban, hiszen soha nem vettek fel hitelt, mégis szépen gyarapodnak.
Mindehhez kellett egy hozzáértő vezető, akit Tőgyi Gábor személyében talált meg a helyi közösség. A Hajdú-Bihar megyei Nagykerekiben 1957. május 1-én született polgármester immár a negyedik ciklusban irányítja Egerszalókot, előtte pedig négy évig a pénzügyi bizottságot vezette. Három műszaki diplomája közül korábban főként az autógépész-mérnökit hasznosította, hiszen volt az Agria Volán műszaki vezetője és dolgozott mérnök-tanárként a Bornemissza Szakképzőben. Aztán rájött, hogy képtelenség egyszerre 2-3 állást úgy betölteni, hogy mindenhol száz százalékot teljesítsen. Ezért döntött úgy 2006-ban, hogy inkább főállású polgármesterként Egerszalók fejlődését fogja szolgálni. Úgy fogalmaz, minden pályázati lehetőséget megragadnak, amivel előbbre juthatnak. Szlogenjük: „Keressük meg kincseinket, fényesítsük ki, mutassuk meg”. Emellett értékmentést is végeznek, bezárt iskolájuk épületét hosszú távra bérbe adták a Green Zéró stúdiónak, akik világszínvonalú animációs filmeket gyártanak.
Erős a civilszférájuk, az önkormányzat által támogatott szervezetek sokat segítenek a programok, események szervezésében. Az aranykoszorús asszonykórus mellett a férfikórus is egyre jobb eredményeket ér el, sokfelé hívják mindkettőt fellépésekre. Futballcsapatuk a megyei első osztályban játszik, de működik a faluban nyugdíjas klub is.
Tervei között van a tó körüli és az Egerszalók, Demjén, Eger, Miskolc-Tapolca, Zsóri-fürdő, Tisza-tó közötti kerékpárút kiépítése. Szeretné, ha tovább nőne a lakosságszám, 200 infrastruktúrával ellátott telek vár náluk új építkezőket.
Gyermekei közül Zsolt építési vállalkozó Egerben, Balázs Budapesten villamos mérnökként dolgozik, Gábor pedig a cseh légitársaság pilótája. Mindhárman családot alapítottak és mindenhol született 1-1 unoka. Felesége, Katalin „ a család motorja”, gyógyszertári asszisztensként dolgozik. Tőgyi Gábor a sikereknél megemlíti, hogy fantasztikus emberekkel dolgozhat, akiknek minden lépését Egerszalók szeretete, a lokálpatriotizmus irányítja.
(Északkeleti Almanach 29. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2013.)
Hasonló
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése