Kisari Zoltán

Polgármester

Ostoros

szszb_32_ki_kisari_zoltan_800.jpgOstoros Községi Tanácsának hívására 1987-ben érkezett az Egertől 3 km-re fekvő településre. Felkérték, hogy tanácselnökként irányítsa a falut. Tevékenysége, sikerei olyan hatással voltak a helybeliekre, hogy a következő 28 évben mást el sem tudtak képzelni a vezetői székben. Az eredmények, a fejlesztések önmagukért beszélnek. 

Karcagról indult 19 évesen világot látni az 1954, október 30-án született Zoltán, egy négygyermekes család legkisebb tagjaként. Szülei igyekeztek gyermekeiknek szakmát adni a kezébe, így lett Zoltán marós szakmunkás és helyezkedett a SZIM karcagi gyárában. Aztán barátaival Egerbe utazott, ahol Finomszerelvény Gyárban (Berva) szükség volt jó szakemberekre, de rabul ejtette a város történelmi múltja, miliője is. Hamarosan újabb fejezet kezdődött az életében: megismerkedett Bodolósz Ágnessel, az egri Tüdőgondozó Intézet asszisztensével. A kölcsönös szimpátia 1975-ben érett házassággá, majd jöttek a gyermekek. Barbara 1976-ban, Sarolta 1977-ben született, és hosszú szünet után 1995-ben megérkezett a családba Zalán.

A családfő 1977-ben Tápiószecsőn töltött sorkatonai szolgálatát és leszerelése után úgy döntött, leérettségizik, majd műszaki technikus oklevelet szerzett.

Bekapcsolódott az üzemi közéletbe, sorra vállalta a társadalmi megbízatásokat, érdekképviseleti feladatokat. Aktivitására felfigyeltek a „Berva” vezetői is, ezért nem okozott meglepetést, amikor képviselőként bekerült Eger Város Tanácsába. Innen indult közigazgatási pályafutása. Ötleteire, hozzászólásaira felfigyeltek Ostoros község akkori helyhatósági vezetői, akik felkérték a tanácselnöki tiszt betöltésére, amit elvállalt. Egerből ingázott naponta az agglomerációba, ám nem esett nehezére, mivel szerette a munkáját. Azokban az években zajlott a politikai változások előkészítése, amit Ostoroson szinte zökkenőmentesen éltek meg. A polgárok Kisari Zoltán korrektségét, munkáját azzal hálálták meg, hogy 1990-ben az első szabad választásokon megszavazták polgármesternek, ahogyan tettek azt a következő hat önkormányzati választáson is.

Úgy érezte, egymásra találtak a község lakóival, 1990-ban családjával Ostorosra költözött. Így testközelből ismerkedhetett meg a helybeliek gondjaival, örömeivel, amelyekből építkezni tudott. Döntését nem bánta meg, hiszen többször hangoztatta: jó itt élni, jó adottságú ez a tisztán magyar ajkú település.

A közösség erősítéséért elindította a civilszférát, de futballozott öregfiúkkal és asztaliteniszezett is. Vallotta, hogy az egy életen át tartó tanulás elengedhetetlen, s ennek szellemében folyamatosan képezte magát, amiből faluja is profitált.  

1996 -ban Településfejlesztési szakmérnöki diplomát szerzett a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola Innovációs menedzser szakán. Alapító tagja volt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének, ahol a Heves megyei tagozat vezetőjévé választották.

Az aktuális képviselőtestülettel legendásan jó kapcsolatot ápolt, előtérbe helyezve a település érdekeit. A fejlesztési lehetőségeket is ez határozta meg. Először az iskolát bővítette, majd telefonközpontot adtak át és kiépült a teljes infrastruktúra. Újra nyílt a művelődési ház és zajlottak a lakótelepi programok. Épültek utak, járdák vízelvezető árkok és napelemek kerültek a közintézményekre. Megújult az óvoda, 150 új építési telket mértek ki, de nyílt KMB iroda is. Elkészült az energiatakarékos közvilágítás, modernizálták a járóbeteg-ellátást és intézmények korszerűsödtek. Segítette a Vöröskereszt munkáját is, akiktől 2015-ben Ostoros megkapta a Humanitárius Település címet.

Tervei között szerepelt a lefojtott, 50 Celsius fokos termálkút hasznosítása, valamint apartman központ és sportcsarnok építése.

Szakmai munkájának elismerései: Heves Megyéért Kitüntető Cím (1995), a Magyar Köztársaság Arany Gyűrűje (1996), Dr. Jakab István Arany Gyűrű (2007), TÖOSZ Tűzzománc Emlékplakett (2008).

Zoltán mély baráti kapcsolatot ápolt az erdélyi testvértelepülés, Lemhény Önkormányzatával, akikkel rendszeresen látogatták egymást.  Családi élete kiteljesedését az unokák érkezése jelentette. Dominik (2001), Zétény (2003), Benedek (2008) újabb és újabb örömforrást jelentettek számára. Közös kirándulások, több napos unoka-nagyszülős nyaralások, horgászatok, labda- és társasjátékok színesítették a dolgos hétköznapokat.

Az alattomos betegség jelei 2013-ban jelentkeztek nála. A kezelések idején is töretlen energiával vezette imádott ostorosi közösségét. A lakosság a háláját azzal fejezte ki, hogy 2014. október 12. – én hetedszer is megválasztotta polgármesternek. Azonban a gyógyulásba vetett hit és a gondos orvosi kezelés ellenére 2015. október 15. – én elhunyt.

Ostoros község DÍSZPOLGÁRÁT 2015. október 22-én kísérték utolsó útjára…

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése