Eger

Magyarország legnagyobb összefüggő erdőterületén, három megyében, 74 ezer hektáron gazdálkodik az Egererdő Zrt., ami a Mátra teljes területét, a hevesi dombvidéket és a Bükk nyugati részét jelenti. Működtetnek három kisvasutat, parkettagyárat, és számos egyéb erdészeti tevékenységgel foglalkoznak. A társaság vezérigazgatója 2002. október 15-től Pallagi László.

Ózdon született 1956. május 24-én. Az általános iskolát lakóhelyén, Borsodnádasdon végezte el, majd Egerben a Dobó István Gimnázium és Erdészeti Szakközépiskola erdészeti tagozatán érettségizett 1974-ben. Azonnal egy év katonaság várt rá, amit szegeden töltött le, majd 1975. szeptember 1-jétől megkezdte felsőfokú tanulmányait a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán. Az 1980-ban megszerzett diploma után első munkahelyként az Egererdő Zrt. jogelődjét, a Hatvani Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ózdi erdészetét választotta, ahol gyakornokként alkalmazták. Három hónap után erdőművelési műszaki szakmai vezetői megbízást kapott, majd 1983–85 között fahasználati műszaki vezető volt. Ózdról Erdőkövesdre került erdészeti vezetőnek, majd 1987-től 1992-ig a tarnaleleszi erdészet vezetésével bízták meg. Sikerült feletteseit meggyőzni arról, hogy a településen 1991-ben erdészeti központot hozzanak létre. Egerbe, a vállalat központjába 1992-ben került, ahol termelési osztályvezetőként dolgozott 2000-ig. A ranglétra következő foka a termelési vezérigazgató-helyettes kinevezés volt, amit 2002. október 15-én a vezérigazgatói állás betöltése követett.

Vezetői pályafutása alatt három fontos, az ágazatot érintő eseményben vett részt. A ’80-as évek végén zajlott a spontán privatizáció, amelynek során az emberek megvásárolhatták a munkaeszközöket, vállalkozókká váltak, és abban a státusban folytathatták tovább korábbi tevékenységüket. Így senki nem került utcára, illetve akkor már a munkatársakból lett tulajdonosok nem nézték el azokat a korábbi szabálytalanságokat és lazaságot, amely korábban szinte természetesnek tűnt. Vezetőként segített a dolgozóknak a vállalkozások megalapításában, és a segítségével alakult cégek 90 százaléka máig működőképes. Másik komoly feladat a kárpótlási törvény életbe lépése utáni időszakban adódott számára, amikor központi emberként tárgyalta le a földkiadó bizottságokkal a kárpótlási területek kijelölését, leginkább Ózd térségében. Akkor csökkent felére az ózdi erdészet korábbi nyolcezer hektáros területe. A szakmai törvények elfogadása után újabb ütközőpont volt a vadászterületek újrafelosztása, ahol az erdőgazdaság nevében járt el. Ez a folyamat komoly szakmai és személyi konfliktusokkal járt együtt, amelyeket sikerült viszonylag konszenzussal megoldani.

Korábbi munkája során három dombvidék területén dolgozott, legjobban a hevesi dombvidéket ismeri. Utólag is büszkén vállalja azokat a szerkezetátalakításokat, amelyek az ő irányításával történtek. Ezek eredményeként növekedett az őshonos fafajták aránya a területen, és az erdő vagyonértéke is jelentősen emelkedett. A fenyveseket egyre több helyen felváltotta a gyertyán és a tölgy. Szakmai tevékenysége nyomán jelentős mértékben növekedett az erdőfelújítások aránya. Míg 1990 elején 50 százalékos volt az arányszám, addig ez mára elérte a 86 százalékot.

Az Egererdő Zrt. kezelésében álló erdőterület 51 százaléka természetvédelemi szempontból védelem alatt áll, a magról történő természetes erdőfelújítás 86 százalékos, a tarvágást pedig csak minimális mértékben alkalmazzák. Szilvásváradon, Felsőtárkányban és Gyöngyösön a társadalom növekvő igényeihez igazodva kisvasutat működtetnek, évente 400 ezres utasforgalommal. Kálban az ország legnagyobb csemetekertjét, Gyöngyösön a parkettagyárat működtetik, utóbbiból évente 400 ezer négyzetméter tömör faparketta kerül ki. Aktuális feladatként kezeli a természetvédelem, valamint az erdő- és vadgazdálkodás összhangjának a megteremtését, amely a fenntartható fejlődés biztosítása mellett a társadalmi érdekeket is szolgálja. 1978 óta tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek, 2002 és 2006 között pedig az Észak-magyarországi régió képviselőjeként volt az egyesület elnökségi tagja. Talán nincs is olyan erdész, akihez ne állna közel a vadászat, így Pallagi László is vadásztársasági tag 1982-től. Ez irányú tevékenysége, vagyis a vadgazdálkodás területén végzett munkájára magasabb szinten is felfigyeltek, amiért a Hubertus-kereszt arany fokozata kitüntetésben részesült.

Felesége Érsek Zsuzsanna, akivel egyetemi évei alatt kötött házasságot. Két gyermekük közül Ákos 25 éves, és egyéni vállalkozóként dolgozik az erdészeti vadgazdálkodási szolgálatnál, Balázs pedig főiskolai hallgató Gyöngyösön. Borsodnádasdon él családjával, és gyakran kilátogat a környező vadászterületekre. A mozgás és a természet szeretete vonzza az erdőbe, ám az igazi vadászszerencse idáig elkerülte. Még nincs rekordot jelentő trófeája.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)