Szex a sziklacsúcson

A lustán araszoló tartályhajók mögött város, rajta túl párába vesző hegyek. Marokkó, előtte Ceuta, ami spanyol birok. A kékeszöld tenger pedig a Gibraltári-szoros, a világ legforgalmasabb vízi útja.

Aki pedig nézi, hogy én mit nézek, az egy unatkozó főemlős. Lustán nyújtózkodik, lazán kapaszkodik a mellvéd korlátjába, és egyáltalán nem unja az idegenvezető szövegét, pedig ki tudja hányadszor hallja: „öt család él belőlük a sziklán, és a helyi kormányzat megkülönböztető figyelemben, gondoskodásban részesíti őket. Állatorvos vigyáz az egészségükre, és a megfelelő táplálkozásukra.”

Az étrendjük valóban irigylésre méltó, állapítom meg a maradékok láttán. Itt, a csúcs közelében lévő etetőhelyen fogadják az „őslakosok” a vendégeket. Szűk hely van az autók parkolására, de a kényelmetlenségért kárpótol a bepillantás a majmok életébe. A meghitt, kölcsönös bundakarbantartást egyik pillanatról a másikra váltja fel az őrült, hisztérikus veszekedés. Kétségbeesetten nézzük, melyikük zuhan le a szédítő kergetőzésben a több száz méteres mélységbe. A béke ugyanilyen hirtelen áll be. A nagy összeborulásba még az is belefér, hogy a vezérhím villámgyorsan lezavar egy kis szexet háreme egyik tagjával. A társaság előkelő skóciai illetőségű hölgytagjainak arra sem marad idejük, hogy elszörnyedjenek. Egymásra se mernek pillantani. A vezető heherészik: egy kis pornó, hölgyeim. A fagyos tekintet láttán visszakanyarodik a történelemhez. „Azt mondja a helyi babona, hogy ameddig Gibraltárban majmok élnek, addig egészen biztos, hogy brit birtok marad.”

– Még az a szerencse, hogy a közelmúltban elsöprő eredményű népszavazás is állást foglalt abban, hogy maradhatnak az angolok – fordulok a már említett hölgyekhez. Újabb hiba.

– Mi skótok vagyunk – hangzik szárazon a válasz.

A félig-meddig arab vezető már egy másfél ezer éves toronyról beszél, amely nem sokkal alattunk terül el. Alig titkolt büszkeséggel mondja, hogy azt még a mórok építették. Hatalmas zászlót lenget rajta a huzatos tengerszoros szele.

– Akkor, az ott a marokkói zászló – adom a tájékozatlant.

– Dehogy! A mienk – visítanak fel a skótok.

– Angol az – fordul hozzám a félig arab.

– Nem hallja, hogy skót – mutatok rá a hölgyekre. Visszaülünk a kisbuszba. A vezető diszkréten megkocogtatja a plafont, amire két majom ugrik le róla. Újabb óóh, és újabb aahh. A hangulat a régi. Alig kanyarodunk ki, máris beáll helyünkre a váltás. Szegény gibraltári majmok, hogyan győzitek ezt a sok rokonlátogatást?

Írta:
Ésik Sándor

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése