Petkes József

Festőművész,

Tasnád–Nyíregyháza–Napkor

A képzőművészekről általában a különc, műterme mélyén meghúzódó emberek képe alakult ki. A kisebbségüket tartják a külvilág felé nyitott egyéniségnek. Petkes József szerencsére ezen utóbbiak közé tartozik.

Az idén 82 éves alkotó és néprajzkutató ember szálfa egyenességével, mozgásával, nyílt, őszinte tekintetével és szép, szabatosan fogalmazott mondataival, emlékezetével sokat letagadhatna valódi korából. A középhosszú ősz haja csak megtévesztő az őt felületesen szemlélő számára. Szerénységére jellemzően a festőművészetről úgy beszél, mintha annak a sikeres művelése mindenki számára adott lenne. Pedig az, aki már megpróbált csak egy színes virágot, egy szem érett barackot megfesteni, az tudja: ez a része az életnek nem  „babapiskóta”.

Petkes József 1928-ban, a Szilágy megyei Tasnádon született. Iskoláit rendre másik városban fejezte be. Tanulmányainak állomásai Brassón, Kolozsvárott voltak. Itt a Művészeti Gimnázium diákjaként érettségizett. Tanári diplomát 1954-ben szerzett a Kolozsvári Magyar Művészeti Intézetben. Rajztanárként moldvai városokban, majd Tasnádon 1958-tól dolgozott. Öt évvel később, 22 évig Szatmárnémetiben tanított, ahol a későbbiekben tanfelügyelőként is tevékenykedett. Időközben érdeklődése a néprajz felé fordult. Ennek eredményeként rajzok százaiban ábrázolta a Partium területén még fellelhető magyar néprajzi tárgyi emlékeket. Számtalan írása, tanulmánya jelent meg az országos sajtóban és szakfolyóiratokban.

Feleségét koholt vádak alapján két év börtönbüntetésre ítélte a később megbuktatott Ceaucescu-rendszer: ez volt az utolsó csepp. Az 1985-ben beadott áttelepülési kérelmüket végül is jóváhagyták, így Magyarországra kerülhettek. A művész úr erről csak ennyit mondott. „Inkább egy kunyhó a magyar Tisza partján, mint egy perccel is tovább Románia.” Pedig ott, kevés kivételtől eltekintve, műveivel részt vett a tartományi és a megyei képzőművészeti tárlatokon. Ezt Magyarországon is folytatta. Légiesen könnyű alkotásait a két országon túl ismerik Ausztriában, Franciaországban, Svájcban, Hollandiában, az egykor volt Jugoszláviában, Német-, Lengyel-, Orosz- és Svédországban is. De ezen országok száma minden bizonnyal még bővülni fog.

A nagyközönség által élvezhetett akvarelljeinek, grafikáinak, olajképeinek szépségét Tasnádtól Nyíregyházán át Dortmundban, a svédországi Örnsköldsvikben, Stockholmban és Göteborgban is megcsodálhatták. Szívesen munkálkodott a Lappföldön is, amiből főleg a grafikái az ismertebbek. A „kisebb” méretű művek mellett a művész úr készített monumentális alkotásokat is. Ezek közül a két legjelentősebb az a negyven négyzetméteres mozaikkép, amely a mai napig a Szatmárnémeti Filológiai Líceum bejáratánál látható, és „Az oktatás története” címmel jegyzett mű. A másik a nyíregyházai belvárosi református egyházközség gyülekezeti termének kazettás mennyezete, aminek a tervezője s kortársával, Gaál András festőművésszel egyetemben kivitelezője is volt.

Petkes József festőművész és néprajzkutató a nyolcvanadik születésnapja alkalmából megjelent monográfiában a következő gondolatokat jegyeztette le magáról: „Boldog ember vagyok, hisz megadatott számomra az erő és egészség, hogy folyton úton lehessek, hogy eljuthassak azokra a helyekre, amelyek nekem s népemnek egyaránt kedvesek – Vereckétől az Úz völgyéig, a Hortobágytól Kalotaszegig, Gyergyószárhegyig – és még annyi más tájára a magyar nyelvterületnek.” Majd így zárja gondolatait: „Kívánhatnék még valamit az élettől? Folytatni azt, amit eddig is tettem: képeim által növelni és megerősíteni a szülőföldhöz, a Haza tájaihoz való ragaszkodás érzését, a szépségében való feloldódás szóban leírhatatlan élményét!” Jellemrajzához tartozik, hogy nyíltan, őszintén felvállalja a konfliktusokat, lévén szó magánemberekről vagy hivatalokról. Mind a mai napig fájó emléke a Holló utcai szép lakásuk „elvesztése.”

Kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező művészember, akinek ugyanakkor a Haza, a magyarság iránti hűsége és szeretete minden mondatában és műveiben egyaránt tettenérhető. Hagyományőrző, a múltra büszkén emlékező hazafi.

Nagy Lajos DLA szobrászművész ezzel a klasszikus mondással összegezte Petkes Józseffel és műveivel kapcsolatos gondolatait: „Ars longa, vita brevis.” Az írás önmagáért beszél. Ráadásul teljesen találó az érintett személyére vonatkozóan. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: Holló László-díj 1997, Tőkés Sándor-díj 2000, Boromissza Tibor-díj 2002, Gyergyószárhegyi Szerencsepatkó Rend 2004 és a XII. Nemzetközi miniatűrkiállítás különdíja, Kaposvár, 2007-ben. 2008 óta tagja az Erdélyi Barabás Miklós Céhnek. Az egykori Árpád-vonalnál hősi halált halt apósa emlékére kopjafát állíttatott a csíkszentmártoni hősök temetőjében.

(Északkeleti Almanach 26. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2010.)

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése