Nagy János

Jegyző,

Dombrád

Nem csak konkrét, hanem átvitt értelemben is nyitva áll irodája ajtaja az ügyfelek előtt. Noha percek múlva fővárosi vendégeket kell elkísérnie, és közben a krónikás is kérdezget, egy városlakó fakivágáshoz kér engedélyt, őt irányítja a megfelelő hivatalhoz és látja el tanácsokkal. Azt látta otthon is, hogy nem véletlenül fordulnak egymáshoz az emberek, aki tud, az segítsen. Ne a ráfordított időt, hanem az elégedett ügyfelet lássa.

Nagyapja kalandos úton Új-Zélandra került, édesapja gépészmérnök, édesanyja, lánynevén Opre Erzsébet pedagógus 35 éve, Piricsén él a családjával. Nagy János jegyző már szintén kétgyermekes családapa: neje, Nagyné dr. Kerekes Marianna jogász, két gyermekkel áldotta meg frigyüket a Teremtő. János – a negyedik generáció tagjaként viseli ezt a vezeték- és keresztnevet – ötéves, Zsófia lányuk 4 hónapos. A közeli rétközi város, Nagyhalász külterületén élnek. Szeretik a friss levegőt, a végeláthatatlan vidéket, a kertészkedés pedig felfrissíti. Tömören ugyanis, bár némi humorral úgy jellemzi a beosztását, hogy jegyzőnek lenni a mindennapok harcát jelenti. Nem véletlen választotta ars poeticául Magyary Zoltánnak a jegyzőkről 1942-ben megjelent könyvéből az idézetet: nem szó szerint, csak a tartalmat idézve. A jegyzőt élethossziglanra választja a képviselő-testület. Ő a település, mint szervezeti egység főnöke, az ő érdeme, ha mozog a közigazgatás, van összhang és ellenőrzés a különböző szervek között, és az ő mulasztása, ha mindez hiányzik.

Évtizedes közigazgatási gyakorlatot tudhat a háta mögött. Szülőfalujában – noha Debrecenben látta meg a napvilágot 1981-ben – végezte az általánost, majd a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett. Közgazdászként végzett a Nyíregyházi Főiskolán, ezt követően másoddiplomát vett át a Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán. Mesterképzéssel egészített ki a tanulmányait, közigazgatási szakon. Dolgozott a megyei munkaügyi központ nyírbátori kirendeltségén, ezután Terem községben jegyzőként tevékenykedett. Körjegyzőként Pap és Jéke közigazgatási működéséhez dolgozta ki a pénzügyi, számviteli és egyéb szabályzatokat.

Újabb megméretés köszöntött rá, amikor értesült a dombrádi jegyzői állás pályázatáról. A jelentkezők közül ő állította össze a legrészletesebben a szakmai programját. Kitért nemcsak a jogszabályokban foglaltakra, hanem a településvezetés szellemiségét is körvonalazta. Második mondata, hogy a jegyző ne csupán jó jogérzék birtokosa legyen, hanem a célszerűség, a racionalitás gondolata vezérelje, mindezt empátiával, humánummal tegye hivatalvezetőként és az ügyfelek körében is.

Mint mondja, tapasztalata szerinte a hivatali munkában jelentős szerep jut a jegyző szellemiségének. Saját feladat-ellátásában is maximális elvárást fogalmaz meg önmagával szemben, ugyanakkor a hivatalban dolgozóktól is elvárja az intézkedések alapjául szolgáló jogszabályok ismeretét, megfelelő alkalmazását, hogy ezzel a törvényességet biztosítsák. A közigazgatási reformok, az előírások dzsungele az olvasó és a kutató számára igen elvont, ám az a tény, hogy ma is felmerül: a jegyző vajon kinek az embere, az önkormányzaté vagy az államé? Leegyszerűsítve a kérdést, tevékenységében az önkormányzati, vagy az állami közigazgatás kap-e nagyobb hangsúlyt. Az viszont – több ezres jegyzői feladat- és hatáskör ismeretében – nem vitatható, hogy tevékenységében az államigazgatás van többségben.

Ha valaki tételesen szeretné tudni, mi a teendője egy jegyzőnek, akkor háromnapi hideg élelemmel és nagy-nagy elszántsággal vértezze fel magát és bújja a szakkönyveket, vagy böngésszen a könyvtárban, ma pedig az internetet is ideszámíthatja. Nagy János azt tűzte célul, emberközpontú közigazgatást valósít meg. A döntéseket minél közelebb akarja hozni az ügyfelekhez. Alapvetőnek tartja, hogy a hivatal feladata az államigazgatási ügyek ellátása, ezek szakszerű döntés-előkészítése, valamint a végrehajtással kapcsolatos feladatok megoldása.

Bár a jogszabályok közül ki se látszana, ha nem az embert és annak elintézendő ügyeit tekintené. A közösségek élet- és munkakörülményeivel, például az oktatási, nevelési intézmények karbantartásával, a közterületekkel, a parkokkal, a közmunka szervezésével legalább annyit kell foglalkoznia, mint a szabályzatok, utasítások aktualizálásával és felülvizsgálatával.

Én úgy gondolom – fogalmazza meg hosszú távú elképzeléseit Nagy János – szerencsésnek érezhetem magam, hisz a közigazgatás átszervezésében, reformjában oroszlánrészt vállalhattam. Annyira szerteágazó a jegyzői munka, hogy azt csak profiként, hivatástudattal és ügyfélcentrikusan lehet és szabad megvalósítani. Mindennap ezzel a gondolattal kezdem érkezek a hivatalba.

Hasonló

Aranyhintó hat lóval, bíbor bársony trónnal

Nem Danikáné lányát, hanem a római pápát szállította A római katolikus egyház éppen hivatalban lévő feje már nagyon régen nem kocsizik ki vele. Haladnak a korral. Modern közlekedési eszközzel, autóval... Tartalom megtekintése

A milánói dóm égbe szúró tornyai

A világ egyik legszebb gótikus temploma tárul az ember a szeme elé a Piazza del Duomón A délutáni nap fényében fürdő homlokzat nem ismeretlen előttem. Láttam képen, filmen, körbesétáltam a... Tartalom megtekintése

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

“Itt van az ősz, itt van újra…” 

Ősz Zoltán alkotása Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? De szeretem (Petőfi Sándor) Remek.  Pompás.   Csodás.  Szinte itt ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

Józsi seprűvel győzte le a fellázadt kávéfőzőt

Megsértődött a kis kotyogó, s kattogott, pattogott, csörömpölt, ugrándozott Köztudott tény, hogy az erdélyi vendégszeretetnek nincsenek határai, Székelyföldön meg különösképpen. Mindenki szívesen fogad vendégeket, látogatókat, hosszabb vagy rövidebb távon, és... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése