Fényeslitke

Mindig egy kicsivel többre törekedett dr. Szabó Ferenc. Soha nem elégedett meg a számára könnyedén elérhető minimummal, földönjáró, vagy éppen helybenjáró tervek helyett számára a mérce mindig magasabbra került. Amikor a gazdálkodásra, az üzleti életre a korábbinál jóval tágabb lehetőség kínálkozott, Szabó Ferenc kamatoztathatta ismereteit. A tankönyvben tanultakat az élet iskolájában végzett stúdiummal egészítette ki. Jóval hamarabb látott hozzá a kapitalizmus politikai gazdaságtanának elsajátításához, mint azt a környezete a bőrén tapasztalva fontosnak érezte.

Dombrádon született 1947. október 10-én. Édesapja Szabó András földműves, édesanyja Szántó Ilona háztartásbeli. Négy testvér osztozott a szülők szeretetén, András gépkezelő volt, sajnos, meghalt, Gizella irodai alkalmazott, Budapesten él, Ferenc a harmadik a sorban, és a legkisebb Béla, aki esztergályos, Dombrádon lakik. Természetesen az általános iskolát a szülőfaluban végezte el, ezután a kisvárdai Bessenyei Gimnáziumban leérettségizett 1966-ban, majd még abban az évben elkezdte a mezőgazdasági főiskola gépész karán tanulmányait. Gödöllőn kiegészítette még három évvel, és gépészmérnöki diplomával vágott neki az életnek. Kevesellte ezt a tudást, és gazdasági szakmérnöki oklevelet is szerzett. Műszaki doktori értekezést készített üzemszervezésből „A karbantartás hálóterves tervezése” címmel.

Nyírtasson a Dózsa Termelőszövetkezetben 1972 és 1987 között dolgozott. A gyakorlati idő letöltése után műszaki ágazatvezető lett. Talán soha nem jött volna el Nyírtassról, ha a családi körülményei nem ösztönzik a váltásra.

Felesége, Mikulka Anna gyógyszerész megpályázta és elnyerte a fényeslitkei gyógyszertár vezetői posztját, ezért a család felkerekedett és a Rétköz másik végébe költözött. Közben Szabó Ferencet is megkeresték a záhonyi termelőszövetkezetből: az elnöki posztot kínálták fel számára.

Harminckilenc évesen 1987-ben látott hozzá az addig zömében növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó tsz-ben a több lábon állás megszervezéséhez. Építettek egy 10 ezer tonna kapacitású, zöldséget, gyümölcsöt feldolgozó konzervgyárat, amely nyugati és orosz exportra küldte áruit. Továbbá létrehoztak egy nemzetközi raktározással foglalkozó céget, magyar-olasz-osztrák közreműködéssel. Az átépített szövetkezeti iroda kulturált körülményeivel alkalmassá vált a nemzetközi ügyletek megkötéséhez és lebonyolításához.

A rendszerváltást követően a szövetkezeti vezetők széke alatt süppedőssé vált a talaj. Ez volt a fő oka annak, hogy 1991-ben az egyik munkatársával megalakították a TRANSIT-SPEED Kft.-t. Hitelre vásároltak két darab Liaz típusú kamiont, és nemzetközi fuvarozásba kezdtek. Mindkettőjüknél az épülő új házukra és a két darab Lada személygépkocsira a bank jelzáloga került. A hitel napi kamata indulásakor hatezer forint volt. A vállalkozáshoz a többi kolléga közül senki nem jelentkezett.

A vállalkozás tevékenysége 1994-ben bővült, mivel a cég megvásárolta a Mándoki Fém- és Faipari Szövetkezetet. A cég jelenleg 44 fő részére biztosít munkát. Záhony térsége megmaradt egy kedvező „szigetnek” a vállalkozási szféra számára. Míg térségünk több része a mezőgazdaság padlóra kerülése miatt fokozatosan hátrányossá vált.

− Amikor Nyírtasson csak annyi lehetőségünk volt, hogy fóliázzunk, mert azzal kiegészíthetjük a nem túl magas értelmiségi fizetést, akkor azt csináltuk. A fiaink, a 19 éves Ferenc, aki Agrártudományi Egyetemre jár és a 12 éves István már a vállalkozói légkörben nőnek fel. Nem azt látják, hogy délután négy órakor hazamegyünk és vége a napnak, hanem mindig azon töprengünk, miként lehetne eredményesebben visszaforgatni a vállalkozásba a megtermelt jövedelmet. Mi nem költünk most sem sokkal többet, mint korábban, hiszen azt vallom: az újból befektetett pénz később megtérül és alapja lehet még jelentősebb gazdasági, pénzügyi vállalkozásnak.

Közben a felesége a privatizáció folytán megvásárolta a fényeslitkei patikát, amely a lakásukat is magába foglalja. Az épület tervezett felújítása a betegeknek kellemesebb környezetet, a dolgozóknak jobb munkakörülményeket fog biztosítani.

Az biztos, hogy nem nyolcórai munkával érhettek el ilyen eredményt. Noha a nemzetközi speditőrök általában reggel 9 órától veszik fel a telefonokat, az esti munka az éjszakába nyúlik. Igaz, időben több a ráfordítás, de az eltelt évek igazolták a Szabó házaspár célratörő, kitartó, az átlagot meghaladó szorgalmát. Makacsság? Bizonyítási kényszer? Önmagunknak vagy másoknak megmutatni? Vagy egyszerűen felvenni a kesztyűt és a kor kihívásának megfelelően az iskolában tanultakkal szemben egy egészen másfajta munkastílust gyakorolni? Bizonyára bonyolultabb a válasz egy igennél vagy nemnél.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1995.)