Hajdúszoboszló

A virágzó fürdőváros hazai idegenforgalomban betöltött szerepét nemcsak kiváló gyógyvizének, de azoknak az ambiciózus embereknek is köszönheti, akik mindent megtettek azért, hogy ezt a település javára fordítsák. A városba tévedő idegennek elég csak végigsétálnia a szállodasoron, megmártóznia Közép-Európa egyik legnagyobb strandjának medencéiben vagy belekóstolnia egy szoboszlói nyáréjszakába, és máris megérti, mi az, ami több ezer kilométerről is ide vonzza az embereket.

– A hatvanas években, amikor még nem voltak a maihoz hasonló kapacitású szállodák, a vendégtartás zömében a magánszálláshelyekre korlátozódott meséli Czeglédi Gyula, akinek szülei szintén foglalkoztak vendégtartással, így az idegenforgalomnak e formájához már gyermekkorában közel került.

Mosolyogva eleveníti fel, hogy a délutáni pihenő időben lábujjhegyen kellett lépdelnie, de emellett számos a vendéglátásban érvényesülő alapvető szabályt, a vendégekkel való udvarias bánásmód elengedhetetlen feltételeit már ekkor egy életre megtanulta.

Czeglédi Gyula 1956. november 8-án, Hajdúszoboszlón látta meg a napvilágot. Érettségit Debrecenben, a Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskolában tett, majd mivel a jogi egyetemre nem nyert felvételt, elment dolgozni a Nagyalföldi Földgáz- és Kőolajtermelő Vállalat hajdúszoboszlói üzemébe. Segédmunkásként kezdte, de még egy fél év sem telt bele, és rábízták az üzem szociálpolitikai munkájának irányítását.

– Nagy szeretettel gondolok ma is azokra, így többek között Sáhy Józsefre és Lékai Gusztávra, akik itt fiatalemberként segítettek beilleszkedni és megtanítottak a munkahelyi együttélés szabályaira.

Ezt az időszakot követte két év katonaság Nagykanizsán, ahol megismerkedett feleségével, akivel 1980-ban házasságot kötöttek. Két gyermekük, Zsuzsi és Gyuszi jelenleg a helyi Hőgyes Endre Gimnázium tanulói, s kettejük közül inkább Gyuszi az, aki vonzódik a vendéglátás területéhez. A szolgálati idő letelte után Czeglédi Gyula szakmai felsőfokú képesítést szerzett, majd folyamatosan tovább képezte magát.

1994-ben Gyöngyösön, a gazdasági főiskola gazdasági mérnök szakát végezte el, majd 1998-ban szakközgazdászi diplomát szerzett. Szakdolgozatát a gyógyfürdő rt. stratégiája és annak megvalósulása címmel írta, melyet konzulens tanára egy tudományos munka alapjának tekintett. Azóta is sokszor kap felkérést konferenciákon előadások tartására, melyeken sokan arra várnak magyarázatot, hogyan voltak képesek elérni ezt a csodát. 1983-ban az Alföldi Gyógyüdülők igazgatóságának revizoraként helyezkedett el, majd ugyanitt pénzügyi csoportvezetőként és végül gazdasági igazgatóként dolgozott. Itt élte meg a SZOT-üdültetés átalakítását, melynek tevékeny részese volt.

1994 óta önkormányzati képviselő, valamint a pénzügyi és gazdasági bizottság elnöke is. Életében, illetve karrierjében az igazi fordulópontot 1995 hozta, mikor a gyógyfürdőben az ügyvezető igazgatói posztra pályázatot írtak ki, melyet elnyert, így 1996 óta irányítja a cég munkáját. Pályázatában lefektetett alapelve, hogy azt az értéket, melyet a hajdúszoboszlói gyógyfürdő képvisel, mely nemcsak a város, de az ország turizmusát is meghatározza, meg kell őrizni a város tulajdonában. Ez teremti meg a város turizmusának egyéni érdekektől mentes, kiegyensúlyozott fejlődését.

– Az elmúlt öt év során kialakítottuk a cég stratégiáját, elkészítettünk egy nyolcéves fejlesztési programot, melynek keretében eddig felújítottuk a teljes vízbázist, így hosszú távra garantálni tudjuk a gyógyvíz biztonságos ellátását. Ezen kívül létrehoztuk a szanatóriumunkat, megnyitottuk az Árpád-uszodát, folyamatosan bővítjük kempingünket, és a gyógyfürdőt is a kor színvonalának megfelelően építettük át – sorolja az igazgató úr azokat az elért eredményeket, melyeket az itteni munkahelyi közösség kitűnő csapatmunkájával és az önkormányzat egyöntetű támogatása mellett tudtak megvalósítani.

Hasonlóan e tényezőknek is köszönhető az, hogy 2000-ben Magyarország első aquaparkját is megnyithatták itt, Hajdúszoboszlón.

– Nagyon nagy kihívás volt ez számomra is, de úgy érzem, az elvárásoknak sikerült megfelelni, és szeretném a következő évek feladatait is hasonló sikerrel megvalósítani. Mára eljutottunk odáig, hogy eredményeinkre országos szinten figyel a szakma és a kormányzat is. Példaként emlegetnek minket arra, hogyan lehet egy lerobbant létesítményt a gazdaságilag jelentős cégek sorába emelni. A fejlett országokban is jelentős pénzeket költenek a turizmusra, hisz ez az ágazat olyan exporttevékenység, melyet helyben lehet értékesíteni, ezért a következő években is nagyon számítunk a kormányzati szerepvállalásra.

Czeglédi Gyula úgy tartja, álmodozni is kell, mert az álmok hozzák az eredeti gondolatokat, és ha ezek megvalósítható közelségbe kerülnek, kemény munkára van szükség, hogy realitássá váljanak.

 (Hajdú-Bihari Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)