A Torkos kastély
Egy mesekastély tragikus története. Hargitai Beáta alkotása
Akvarell, monokróm.
2018.
Ma igaz történetet hoztam, gyerekként kicsit mesének, majd megrázó történetként, és még később találkoztam az épülettel fotókon, és bezárult a teljes kör, ami ma is erősen hat rám, remélem másra is. Révfalu, az akkor még kicsinek tűnő település mára felnőtt nagy kiterjedésű városrész, ám tragédiája ma is él, és emlékeztetőül utca őrzi a háborús történetét. “1944. november 17-én szörnyű tragédia helyszíne volt Győr Révfalu. Az akkor márt Győrt nem támadó amerikai vadászgépek rendre városunk felett haladtak át, hogy németországi célpontokat támadjanak. Miután végrehajtották a bevetést ugyanezen a légi útvonalon tértek vissza az észak olaszországi bázisokra. Ez történt ezen a ködös novemberi napon is. A bombázók Németország légteréből visszatérve észlelték, hogy lakott terület felett vannak, és elszórták gyilkos, megmaradt terhüket. Győrben a város üzemei ekkor már romokban hevertek, de a megmaradtak még termeltek, így a férfiak napközben elmentek dolgozni. Az asszonyok és a gyerekek otthon maradtak. Így, ebben az állapotban érte a várost a légi riadó, a szirénák megszólaltak, jelezvén, hogy halálos veszedelem közeleg a felhők közül. Akik itt laktak, gyorsan leszaladtak az egyetlen remélt biztonságot nyújtó helyre, a Torkos kastély boltozott pincéibe. A Torkos kastély egy valódi reneszánsz kis-kastély volt, több ábrázolás ismeretes róla. Túlélt mindent, túl a törököt, a kuruc háborúkat, az árvizeket, tűzvészeket, valóban biztos menedéknek látszott. A sok asszony és gyerek ezen ódon és vaskos falak, pinceboltok közé húzódott. Ki gondolta volna, hogy valójában saját sírboltjukba szálltak. Egy nagyjából 600 kilós bomba találta telibe az épületet, mely szinte azonnal semmivé lett. A boltozott pincék java beszakadt, maga alá temette az alatta oltalmat remélőket, de ahol megmaradt a boltozat, még rosszabbul jártak az alul lévők, ugyanis az omladék elzárta a menekülés útját. A repülők amúgy passzióból elszórtak még néhány időzített bombát is, ezzel megnehezítve a mentést és mentesítést. A segítségre siető katonák és civilek napokig nem tudták a rommá lett kastélyt megközelíteni sem ezen ördögi szerkezetek miatt. A hangok és a kaparás neszei a föld alól harmad napra elhalkultak… Az apák az őrület határán a romok szegélyén, a családok Khárón ladikján ültek. A révfalui pap harmad nap sok tucat testnek adta meg a végtisztességet a temető platánfái alatt…
A romok az 1970-es évek elejéig voltak még láthatók, majd az egykori kastély helyére KISZ iskola létesült, mely később az Egyetem Jogi Karának adott és ad ma is otthont.
Szabó Gyula – Arrabona Városvédő Egyesület
Hargitai Beáta rovata
