Rusz Péterné

A német nemzetiségi önkormányzat elnöke

Gávavencsellő

szszb_33_tk_rusz_peterne_b.JPG„A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása.” A Szent Morus Tamástól vett idézetnél semmi sem bizonyítja ékesebben, hogy a vencsellői svábok több felnőtt generáció után is szívet melengető élményként élik meg a valamikori közösséghez tartozást. Soha nem hagyják, hogy a láng végképp kihunyjon. Ezt a szép gondolatot tette címoldalára a „Svábok Vencsellőn régen és ma” kiadvány, amelyet a Gávavencsellő Nagyközség Német Nemzetiségi Önkormányzata adott ki, még 2014-ben. Rusz Péterné, született Angel Irén elnökkel lapozzuk a népcsoport szokásait felvillantó könyvecskét. A fiatalok ismét vállalják a svábságukat, szeretnék hazahívni a távol élőket – ez talán inkább a fantázia világához tartozik. Az azonban nem, hogy a német nemzetiségi önkormányzat mindent elkövet, hogy Vencsellő – ez az igazi „sováb” falu – ne feledje, hogy lakóinak többségében még őseik vére csörgedez, a tisztaságot, a precizitást, a rend iránti késztetést felmenőik genetikai hozományából származtatják.

Szépen berendezett családi házban kínál hellyel és szívélyes fogadtatással Irénke, akinek a dédszüleit Türk, Wagner, Müller, Vinnai vezetéknéven anyakönyvezték. Bár a második világháború után a malenkij robotra sokakat elvittek, az itthon maradottak megőrizték azokat a meséket, történeteket, családi titkokat, amelyeket a hamvadó parázsnál az idősebbek – akik fél szavakból is jól megértették egymást – adták közre. A gyerekek csendben hallgatták a soha nem látott rokonok tetteit, s amikor, akárcsak a népmesékben, a jó győzedelmeskedett a rossz felett, úgy érezték, különös identitásuk lehet. Bár magyarul beszéltek, de sokszor váltottak szüleik, nagyszüleik németre. Talán azért, hogy maguk közt a történelmileg elmondhatatlant is feloldja a békés emlékezés. Ennek kifejezésére csak az anyanyelvükben találták a megfelelő kifejezéseket.

Tíz hónapos voltam, amikor édesapám katonai behívót kapott, majd hadifogságba került. Soha nem tért vissza, jeltelen tömegsírban alussza örök álmát – koppannak Ruszné Irénke kérlelhetetlen szavai.

Édesanyám özvegyen nevelt, nagyszüleim támogatásával. Tíz évi özvegység után kötött új házasságot, így született meg 1956-ban az öcsém, Attila. Általános és középiskola, tanítóképző , majd a Gávai Általános Iskola – később Rakovszky Sámuel Általános Iskola – az életem állomásai. A férjemmel Rusz Péterrel 1963-ban kötöttünk házasságot, majd szeretetben neveltük gyermekeinket, Beátát és Eleonórát. Beáta férjnél van, Félegyházi Gábor házastársa. A vőm a Bánki Donát Műszaki Középiskolában tanít, a lányom a Szerencsejáték Zrt. területi képviselője. Két unokával bővült a családunk: Fruzsina /26/ élelmiszermérnök, Richárd /25/ éves. A kisebbik lányunk, Eleonóra a nyíregyházi Apáczai Csere János Általános Iskolában tanít, Kemecsei Györggyel alapított családot. Náluk 2 kislány született: Dóra /21/ a Debreceni Egyetemen pszichológus hallgató, Fanni /19/ a Zrínyi Gimnáziumban készül érettségire.

A nemzetiségi önkormányzatok igyekeznek ébren tartani a különböző népek leszármazottaiban az egykori szokások ismeretét, gyakorlását. Néhány éve például a nagyközségi önkormányzat vett egy szép házat Gávavencsellőn, amelyet a település lakosságától kapott eszközökkel rendeztek be. A Svábház ezeket a tárgyi emlékeket is őrzi. Régi padlásokon, elhagyott otthonokból gyűjtötték össze a stelázsit, kredencet, edényeket, ágytakarókat, ruhákat, házi szőtteseket, kődarálót, kerti szerszámokat, és sok-sok múltidéző tárgyat. Ezt a mini helytörténeti gyűjteményt látogathatják is az érdeklődők. Az 1780-as években letelepedett svábok takaros emberek hírében álltak, megbecsülték tárgyaikat, eszközeiket. Ahhoz, hogy élővé tegyék az ősök életmódját, igyekeznek táborokat szervezni, kirándulásra indulnak a közeli Zemplénbe, Hercegkútra, Rátkára, vagy a szabolcsi helységekbe, Nyíregyházára, Napkorra, Rakamazra, Zajtára, Vállajra. A sváb tábort első alkalommal bent lakásosnak indították, de kényelmi szempontból a bejáró változatot jobban kedvelték a résztvevők. A programoknak helyet adó csűrt hímzett falvédőkkel díszítették. A tábor résztvevői megismerkednek a paraszti élet eszközeivel, a ház körüli munkákkal, például a kenyérsütés, a teknőben mosás sváb hagyományaival, vagy a hármas osztódású – tisztaszoba, konyha, hátsó szoba – építkezésével.

A meglévő katolikus kápolnát, amelyet a svábok 1832-ben emeltek, felújították, gondozásukba vették. Felújították a régi sváb keresztet, amelyet a „ jó öregek” sírja fölé emeltek a hálás unokák. Két éve vettek egy régi házat és közösségi teret szándékoznak kialakítani benne, ahol felelevenítenék a régi falusi esték szokásait: estézés (hostubázás ), tollfosztás, farsangolás, stb. Itt lehetőség adódna a régi sváb ételek: a lerben sült krumpli, a lapcsánka, a füstölt szalonnával ízesített savanyú káposzta, és a nagymamák emlékeiben még élő, és ma is készített finomságok közös elkészítésére, és elfogyasztására.

Az állam évente 700 ezer forintot biztosít a működésre, és az éves tevékenység értékelésével elért pontszámok alapján feladat alapú támogatásban részesülünk. Ez az összeg változó, 2017- ben közel 2 millió forint volt. A helyi önkormányzat Vojtó Mihályné, Erzsike polgármester irányításával autóbuszt, gépeket, munkaerőt biztosít a kirándulásokhoz, vagy a rendezvények méltó helyszínének kialakításához. Régebben volt német nyelv oktatás az iskolában, de ma az angolt tanulják. Jelenleg csak szakköri formában ismerkednek a kicsik a német nyelvvel. Szívet melengető érzés, nekünk, sváb felmenőkkel megáldott, de ma már a magyarságunkat is megélő helybelieknek, hogy a felnövekvő nemzedék tagjai ismét érdeklődnek őseink kultúrája, nemzetisége, hagyományai iránt. Csepp a tengerben, amit a nemzetiségi önkormányzatunk tehet ezért, de a sok vízcsepp óceánnak érzi magát, ha eljut a bölcsőjéhez.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése