Nem Danikáné lányát, hanem a római pápát szállította A római katolikus egyház éppen hivatalban lévő feje már nagyon régen nem kocsizik ki vele. Haladnak a korral. Modern közlekedési eszközzel, autóval... Tartalom megtekintése
Rusz Péterné
A német nemzetiségi önkormányzat elnöke
Gávavencsellő
„A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása.” A Szent Morus Tamástól vett idézetnél semmi sem bizonyítja ékesebben, hogy a vencsellői svábok több felnőtt generáció után is szívet melengető élményként élik meg a valamikori közösséghez tartozást. Soha nem hagyják, hogy a láng végképp kihunyjon. Ezt a szép gondolatot tette címoldalára a „Svábok Vencsellőn régen és ma” kiadvány, amelyet a Gávavencsellő Nagyközség Német Nemzetiségi Önkormányzata adott ki, még 2014-ben. Rusz Péterné, született Angel Irén elnökkel lapozzuk a népcsoport szokásait felvillantó könyvecskét. A fiatalok ismét vállalják a svábságukat, szeretnék hazahívni a távol élőket – ez talán inkább a fantázia világához tartozik. Az azonban nem, hogy a német nemzetiségi önkormányzat mindent elkövet, hogy Vencsellő – ez az igazi „sováb” falu – ne feledje, hogy lakóinak többségében még őseik vére csörgedez, a tisztaságot, a precizitást, a rend iránti késztetést felmenőik genetikai hozományából származtatják.
Szépen berendezett családi házban kínál hellyel és szívélyes fogadtatással Irénke, akinek a dédszüleit Türk, Wagner, Müller, Vinnai vezetéknéven anyakönyvezték. Bár a második világháború után a malenkij robotra sokakat elvittek, az itthon maradottak megőrizték azokat a meséket, történeteket, családi titkokat, amelyeket a hamvadó parázsnál az idősebbek – akik fél szavakból is jól megértették egymást – adták közre. A gyerekek csendben hallgatták a soha nem látott rokonok tetteit, s amikor, akárcsak a népmesékben, a jó győzedelmeskedett a rossz felett, úgy érezték, különös identitásuk lehet. Bár magyarul beszéltek, de sokszor váltottak szüleik, nagyszüleik németre. Talán azért, hogy maguk közt a történelmileg elmondhatatlant is feloldja a békés emlékezés. Ennek kifejezésére csak az anyanyelvükben találták a megfelelő kifejezéseket.
Tíz hónapos voltam, amikor édesapám katonai behívót kapott, majd hadifogságba került. Soha nem tért vissza, jeltelen tömegsírban alussza örök álmát – koppannak Ruszné Irénke kérlelhetetlen szavai.
Édesanyám özvegyen nevelt, nagyszüleim támogatásával. Tíz évi özvegység után kötött új házasságot, így született meg 1956-ban az öcsém, Attila. Általános és középiskola, tanítóképző , majd a Gávai Általános Iskola – később Rakovszky Sámuel Általános Iskola – az életem állomásai. A férjemmel Rusz Péterrel 1963-ban kötöttünk házasságot, majd szeretetben neveltük gyermekeinket, Beátát és Eleonórát. Beáta férjnél van, Félegyházi Gábor házastársa. A vőm a Bánki Donát Műszaki Középiskolában tanít, a lányom a Szerencsejáték Zrt. területi képviselője. Két unokával bővült a családunk: Fruzsina /26/ élelmiszermérnök, Richárd /25/ éves. A kisebbik lányunk, Eleonóra a nyíregyházi Apáczai Csere János Általános Iskolában tanít, Kemecsei Györggyel alapított családot. Náluk 2 kislány született: Dóra /21/ a Debreceni Egyetemen pszichológus hallgató, Fanni /19/ a Zrínyi Gimnáziumban készül érettségire.
A nemzetiségi önkormányzatok igyekeznek ébren tartani a különböző népek leszármazottaiban az egykori szokások ismeretét, gyakorlását. Néhány éve például a nagyközségi önkormányzat vett egy szép házat Gávavencsellőn, amelyet a település lakosságától kapott eszközökkel rendeztek be. A Svábház ezeket a tárgyi emlékeket is őrzi. Régi padlásokon, elhagyott otthonokból gyűjtötték össze a stelázsit, kredencet, edényeket, ágytakarókat, ruhákat, házi szőtteseket, kődarálót, kerti szerszámokat, és sok-sok múltidéző tárgyat. Ezt a mini helytörténeti gyűjteményt látogathatják is az érdeklődők. Az 1780-as években letelepedett svábok takaros emberek hírében álltak, megbecsülték tárgyaikat, eszközeiket. Ahhoz, hogy élővé tegyék az ősök életmódját, igyekeznek táborokat szervezni, kirándulásra indulnak a közeli Zemplénbe, Hercegkútra, Rátkára, vagy a szabolcsi helységekbe, Nyíregyházára, Napkorra, Rakamazra, Zajtára, Vállajra. A sváb tábort első alkalommal bent lakásosnak indították, de kényelmi szempontból a bejáró változatot jobban kedvelték a résztvevők. A programoknak helyet adó csűrt hímzett falvédőkkel díszítették. A tábor résztvevői megismerkednek a paraszti élet eszközeivel, a ház körüli munkákkal, például a kenyérsütés, a teknőben mosás sváb hagyományaival, vagy a hármas osztódású – tisztaszoba, konyha, hátsó szoba – építkezésével.
A meglévő katolikus kápolnát, amelyet a svábok 1832-ben emeltek, felújították, gondozásukba vették. Felújították a régi sváb keresztet, amelyet a „ jó öregek” sírja fölé emeltek a hálás unokák. Két éve vettek egy régi házat és közösségi teret szándékoznak kialakítani benne, ahol felelevenítenék a régi falusi esték szokásait: estézés (hostubázás ), tollfosztás, farsangolás, stb. Itt lehetőség adódna a régi sváb ételek: a lerben sült krumpli, a lapcsánka, a füstölt szalonnával ízesített savanyú káposzta, és a nagymamák emlékeiben még élő, és ma is készített finomságok közös elkészítésére, és elfogyasztására.
Az állam évente 700 ezer forintot biztosít a működésre, és az éves tevékenység értékelésével elért pontszámok alapján feladat alapú támogatásban részesülünk. Ez az összeg változó, 2017- ben közel 2 millió forint volt. A helyi önkormányzat Vojtó Mihályné, Erzsike polgármester irányításával autóbuszt, gépeket, munkaerőt biztosít a kirándulásokhoz, vagy a rendezvények méltó helyszínének kialakításához. Régebben volt német nyelv oktatás az iskolában, de ma az angolt tanulják. Jelenleg csak szakköri formában ismerkednek a kicsik a német nyelvvel. Szívet melengető érzés, nekünk, sváb felmenőkkel megáldott, de ma már a magyarságunkat is megélő helybelieknek, hogy a felnövekvő nemzedék tagjai ismét érdeklődnek őseink kultúrája, nemzetisége, hagyományai iránt. Csepp a tengerben, amit a nemzetiségi önkormányzatunk tehet ezért, de a sok vízcsepp óceánnak érzi magát, ha eljut a bölcsőjéhez.
Hasonló
Veres Péter
Berecz János
Nánásiné Szabolcsi Mónika
Végső Gyula
Dr. Karakó László
Nánásiné Szabolcsi Mónika
Szopkó József
Koczogh István
Petró Attila
Horváthné Bíró Jolán
Szántó Zsolt
Vojtó Mihályné
Csáky Sándor
Nagy Károly
Dr. Karakó László
Krámer Gyuláné
Gál Zoltán
Csisztu Miklósné
Dr. Gergely Gábor
Dr. Homoródi Antal
Aranyhintó hat lóval, bíbor bársony trónnal
A milánói dóm égbe szúró tornyai
A világ egyik legszebb gótikus temploma tárul az ember a szeme elé a Piazza del Duomón A délutáni nap fényében fürdő homlokzat nem ismeretlen előttem. Láttam képen, filmen, körbesétáltam a... Tartalom megtekintése
Tanya
Biszák László alkotása A festő, aki komplett képekben gondolkodik, vagy csak ráhagyja az ecsetére, hogy dolgozzon, máris kikerekedhet keze nyomán egy tájkép, és ha van még festék a palettán ... Tartalom megtekintése
“Itt van az ősz, itt van újra…”
Ősz Zoltán alkotása Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? De szeretem (Petőfi Sándor) Remek. Pompás. Csodás. Szinte itt ... Tartalom megtekintése
Őszikék 22 – 11
Bíró Ernő alkotása Lám-lám idén is eljött minden híresztelés ellenére az ősz! A nyár perzselő volt, áhítoztunk az esőre, kis lehűlésre, és mutató újját felemelve hozott rosszakat, viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése
Kertész utcai ház, Győr
Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et írunk, és 2020-ban készítettem ezt a kis képet. Révfalut jártam, kerestem az emlékeket, lassan az épületek is úgy kipotyogtak a szitán, eltűntek mint a pergő ... Tartalom megtekintése
Lagúna
Huszár Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése
Fornax
Tüttő József alkotása Képzeletem összes zugát nézegetem az elvonatkoztatott témát bontogatva ami a jelenkor megváltozott világát képviseli. A múlt század embere vagyok, ahol a tárgyak tárgyakat ... Tartalom megtekintése
Józsi seprűvel győzte le a fellázadt kávéfőzőt
Megsértődött a kis kotyogó, s kattogott, pattogott, csörömpölt, ugrándozott Köztudott tény, hogy az erdélyi vendégszeretetnek nincsenek határai, Székelyföldön meg különösképpen. Mindenki szívesen fogad vendégeket, látogatókat, hosszabb vagy rövidebb távon, és... Tartalom megtekintése
“Nem nyitok vitát…”
Tüttő József alkotása Két krumpli egy zsákba hiába nagy a zsák, akkor hátra arc, és úgy vitáznak mint két felfújt hólyag. Tüttő József két figurát állít elénk, hogy fejtsük meg ... Tartalom megtekintése