Mi leszel, ha nagy leszel?

Írta: Bódi Katalin

Sokat járt ott gyerekként, minden évben, amint kitavaszodott, autóval vagy busszal indultak el a lakótelepről, hogy felgyalogoljanak a várba, különös családi programként, amelybe jól betagozódtak a gyerekként hamar felismert szerepek, apa némán, az erdőben is dohányozva, a lányok anyával, később már inkább csak együtt fecsegve. A romhoz kiérve különös boldogságérzet, a hegyeknek megnyíló nevetés, a sziklákra felkapaszkodva forró tea, szendvicsek és némi édesség.

Most megint anyával és apával, és már saját gyermekeivel, türelmes lassúsággal, törökös-háborúsat játszva. Amikor azután a várból leereszkedve a játszótéren időztek a tavaszi tétlenségben, nagyon régen eltemetett emlékek taglózták le, ahogyan észrevett egy másik családot, akikhez majdnem köze lett idestova két évtizede.

Egy nála három évvel idősebb fiúval járt akkor, az első igazi, hosszú együttjárás, tervezgetések, nagynak ígérkező szerelem álságos boldogságban, hiszen hamar kiderült alapvető különbözőségük, a jópofaság mögött rejtőző üresség, az értelmetlen agresszió, de jó volt hinni a jövő megoldásának egyszerűségében.

És most hirtelen ott volt ez a múlt valamilyen formában, a fiú édesanyja, nővére és annak három gyermeke, a húsz-, a tíz- és az egyéves időztek ott a napsütésben, biztosan észrevették őt, aki napszemüveg mögé bújva játszott saját gyermekeivel, de végül elmentek egymás mellett. Jó lett volna beszélni, de miről is. Szakítás feletti fájdalomról még önmagában is alig. De mondjuk örömről és köszönetről, hogy kicsit tartozhatott hozzájuk is, mert az nagyon jó volt, jó volt, hogy szerették. Megkérdezni a gyermekeivel ott nevető nővérét a boldogságról. Hogyan élte túl első válását, kibírni, hogy férje börtönbe került gazdasági bűncselekmény miatt, emiatt ellépni mellőle, akit felületesen ismerve amúgy csak szeretni lehetett. Nagyfiával az oldalán férjhez menni második gyermeke apjához, aki ugyanúgy bántotta, ahogyan édesanyját édesapja, fényűzés után szegényen és megvetetten élni. Majd felállni és elmenni a városból máshová immár két gyermekkel és beleszeretni kicsi fia édesapjába, gyermeket szülni negyven évesen.

Nem jó tudni mások legmélyebb magánéletéről, főleg, ha kötődsz hozzájuk valahogyan, mert fájdalmat okoz, hogy nem tudsz segíteni, mert még magadon sem, de a némaság miatt még ráadásul őszintén örülni sem.

M. Szlávik Tünde
rovata

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése