Angyallesen

Írta: Bódi Katalin 

Számomra a falu gyermekkoromban dédnagyanyámnál volt, ahová viszonylag gyakran jártunk, hiszen édesapám családját a városunkban élő szülein kívül mindössze csak az ott élő néhány rokon jelentette. Ott volt nyári konyha, nyikorgós kút bádogkáddal, gazdasági udvar kerti vécével, jószágokkal, veteményessel s hatalmas eperfölddel, illetve a generációk tagozódásához igazodó, évtizedeken át bővített verandás ház tisztaszobával, ahol később kilencven éves dédnagyanyámat, a falu egykori bábaasszonyát kiterítették. Ritkán aludtunk náluk, mert elég közel volt a határ másik oldalán lévő otthonunk, de különleges alkalmakkor, mint az esküvők, a temetések és a disznóölések, ott maradtunk éjszakára. A knédlivel és kacsahússal teletömő vacsorák a szobában terített asztalnál a gyenge égők félhomályában a gyerekek számára jobbára néma hallgatózásban és nézelődésben teltek, az ismétlődő családi történeteket borzongatóan egészítették ki az olcsó olajfestmények a dohos szoba falán. A képek bibliai jeleneteket ábrázoltak nyomasztóan hiperrealisztikus, katolikus pompával, s nem is annyira a szívét a tenyerén az embereknek nyújtó Krisztus ábrázolása, hanem az angyali üdvözletet ábrázoló festmény vált gyermeki képzeletem számára rögeszméssé. Az angyal fehér lepelbe bújtatott testének egyetlen jelölője lapockájából kinövő hatalmas szárnya volt, s a válla fölötti görbület kékes-rózsaszínes árnyalata nem engedte eldönteni, hogy ez tollfosztott bőr vagy éppen kiserkenő tollazat, amely a szárny alsóbb részein vakítóan fehérré dúsult. Az angyal nagymamám tanításában valamiféle allegorikus jelenségként a vigyázómként létezett képzeletemben, de a lámpa eloltása után inkább abban reménykedtem, hogy sosem fog megjelenni számomra, mert féltem szárnyaitól, amelyek tapintását és szagát ismerni véltem a tyúkok kopasztásának élményéből.

A később megismert festmények és történetek sokasága azonban túl izgalmas volt ahhoz, hogy ne vegyek tudomást az angyalokról vagy egyszerűen csak féljek tőlük, így hát békét kötöttem velük. A lapocka és a szárny csatlakozása örök rejtély maradt számomra, ahogyan repülésük aerodinamikája is, s nehéz volt felfogni azt hagyományszálaik bogozgatása során, hogy voltaképpen anyagtalanok és nemtelenek, mert hiszen a vizuális és plasztikai ábrázolások anyagszerűségüket s sokszor testük erotikus szépségét mutatják. Az angyalok teste éppen ezért sokszor csak korlátozottan látható, sokszor fedésben vannak, egy másik test, pl. Krisztus rejtekében vagy lepel takarja őket szárnyuk kivételével. A láthatóan meztelen angyalok azonban mindig hagyományok keveredését és átörökítését mutatják: a puttók gyermeki teste, vidámságuk és apró szárnyacskáik Kupidó szerelmet gerjesztő csínytevéseit idézik meg, a felnőtt emberi méretű angyalok pedig Daidalosz és Ikarosz vagy éppen Ámor és Psziché mitológiai, de nagyon is emberi történetét visszhangozzák, az ember tragikus istenülési vágyát és a boldogságra való, szükségképpen elvetélő törekvését.

Egyik kedvencem Caravaggio angyala a Pihenő Egyiptomba menekülés közben (1594–1596) című festményén, aki meghökkentően egyesíti az emberi-isteni-angyali testábrázolás szerteágazó tradícióit. A kép nézőjének hátat fordító angyal nem enged a nemiségére következtetni, habár profilból látható arca inkább fiús, kecses testtartása azonban Botticelli Vénuszának kontraposztját idézi, lágyan ívelő derekát és fenekét keskeny, hullámzó lepel övezi és emeli ki. Szürke-fekete, éppen összecsukódó szárnyai eltakarják azt a bizonyos megoldhatatlan csatlakozást a lapockához, így az emberformájú, ámde anyagtalan test kompatibilisnek mutatkozik az őt felemelni képes szárnyakkal.

Érdemes meglesni az angyalokat, legalább a festményeken, sokan tanulhatunk tőlük, s talán még vigyáznak is ránk.

M. Szlávik Tünde
rovata

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése