Cipőkopogás

Írta: Bódi Katalin

Mostanában korán kelek. El kell érnem a korábbi vonatot, hogy időben beérjek a munkahelyemre. Emiatt a gyerekeknek is korábban kell kelniük, de valahogy ez az előrehozott ébredés rendet is hoz az életembe, ami igazi luxus. Még sötét van, amikor egyik táskámból a másikba pakolok, nyilván így halmozódnak fel a gyorsan elrongyolódó papírzsebkendők, a lyukas villamosjegyek és ez összefirkált vonatjegyek, így vesznek el napról napra kedvenc tollaim. De úgyis nehezen találok alkalmat a hiányra, mert már olyan napok is vannak, amikor egyetlen betűt sem írok le tollal, ritkán tintás már az arcom vagy az ujjam. Gyorsan felöltözök abba a ruhámba, amit éjjel még félálomban kigondoltam, ha ez nem történt volna meg, ruhapróbálgatással menne el a legtöbb idő.

Direkt felveszem már hat előtt a kopogós cipőmet, pedig több mint tizenkét óra múlva fogok csak kibújni belőle, de bevállalom a dagadt bokát és a nem természetes mosolyt. Ahogy fel-le járkálok a konyha kövén az ablakon át lassan beszűrődő homályos fényben, fényes homályban, idegenként hallgatom a kopogást, hogy hányszor hány lépést is teszek meg lomolás közben, amíg kimosom a kávéfőzőt, frisset főzök, mert éppen erősebb bennem a forró illat utáni vágy. Ahogy a lefolyóban eltűnik az előző napi hideg kávé, azért gondolatban kortyolok még belőle egyet apával. Mintha ez lenne az első gondolatom aznap, mert azonnal rácsodálkozom, hogy olyan is van hát néha, hogy nem gondolok semmire és senkire. Hiába kopog tovább a cipőm, nem ébrednek, hiába árad ki a kávégőz. Vajon hogyan fognak emlékezni ezekre a reggelekre? B. mesélte egyszer, mennyire utálta anyukája direkt, ámde diszkrétnek szánt motoszkálását és csörömpölését reggelente, ami az anya hite szerint szép lassan csalogatta az ébrenlétbe a csemetét, pedig szerinte sokkal jobb lett volna a konkrét ébresztés, az álmok pragmatikus félbeszakítása. Mert hát ebben is taktikázunk mindannyian, hiszen mindenféleképpen nehéz az átjárás a két világ között, pontosabban annak a felismerése, hogy éppen melyikben is tartózkodsz. Végül a pontos célzásként interpretálható redőnyfelhúzás vagy a takarólerántás helyett a simogatást és a rábeszélést választom, a félsikert is sikerként megélve. Egyre fogy az idő, így bevetem az utolsó fegyveremet, a csokigolyót tejjel, ami csak jól időzítve hozhat győzelmet, túl gyakran bevetve értékét vesztheti s dühösen ellenem fordulhat, nem is említve hajdanvolt elvemet, miszerint sosem tömöm majd ilyen szeméttel gyermekeimet. Ülök a fürdőszoba padlóján a fél órája még kifogástalanul ránc-, folt- és szöszmentes ruhámban, lábacskákat ölelek, álmos bozontokat simítok el, eltévedt kis kezeket terelek irányba, hátizsákokat leltározok. A csillagos ég alatt nyugalommal tölt el, hogy ők hamarosan úgyis visszamerülnek a legalább számukra óramentes világ vidám tevékenykedésébe, amit nem mutatók, sípszók, csöngések, felek vagy egészek metszenek darabokra, hanem amit játékok, történetek, találkozások, étkezések és pihenések tesznek folytonos bizonyossággá.

M. Szlávik Tünde
rovata

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése