Ősz Zoltán alkotása Pasztell, 2009. Talán minden mese így kezdődik,” hogy valahol messze, az üveghegyen is túl” …valóban, a távolság, az érzékelhető messzeség, amit csak szemünk képes befogni a mindenek... Tartalom megtekintése
Folyosói ölelés
Írta: Bódi Katalin
A folyosón ültem és türelmesen vártam, hogy a kizúduló gyerekáradat lassan letisztuljon, s önző módon arra az örömre készültem, hogy megölelhessem a sajátomat, hiszen a kicsiket még bátran lehet ölelgetni az iskola folyosóján. Közben megérkezett E. anyukája, ölében a kisebb testvérrel, arcán a nyugalmas, piros mosollyal, s végigbogarászta a faliújságot. Szüntelenül bogarászunk, feliratkozunk, csatlakozunk, előjegyzünk, majd várakozunk, készülődünk, nem kimaradunk, reggel és délután jöttünkben-mentünkben pár szót váltunk. Odaléptem hozzá, s szóltam, ha gondolja, adja addig az én ölembe a kicsit, amíg ír, pedig én vagyok az utolsó, aki orvul letámadja mások kisgyermekeit, hogy babaillatot és babaérintést raboljon alattomosan. Az én örömöm az érintésben, a simogatásban, a kérdezésben, a dicséretben sokszor az engem nem ismerő gyermek félelme, amitől jobban félek, mint amennyire ezt a nem kicsit nárcisztikus örömet vágyom.
Vannak helyzetek, amikor nincsenek szavak, ott, akkor soha, utólag is csak nehezen. Tudtam korábbról, hogy E. kistestvére sérülten született, nem lát és nem hall, állandó gondoskodásra szorul, s olyan lehet most számára anyától elszakadni, mint örökre elszakadni. Simogattam, ringattam az ölemben, göndör haját pusziltam, magamhoz vontam, dúdoltam neki, s ő riadtan tekergette vállait, kezeit nyújtogatva keresgélt, forgatta a szemeit, mert nem volt anyaszagom, nem annak az anyának a szagát hordoztam, hanem egy másik gyermek anyjáét. Hiába dúdolsz neki, nem hallja. Ez a kisgyerek meg vak? A folyosó még mindig zsibongott, s én védtem őt, kicsit tehetetlenül, kicsit sután, hirtelen megtapasztalt, kitáguló, néma időtlenségben.
Hasonló
Valahol a Hargitán

Az a lapály valamikor igen nagy lábon élt

A Patakhát (vagy Patak-hát) az Ecceri fiú falujának egyik jelentős területe A szekeresi útról le kell térni és az onnan kiinduló földút elvisz akár Kisnaményba, akár Darnóra. Attól függ, hogy... Tartalom megtekintése
Pengefogú hódok, félszarvú óriások

Rövidgatyában a csinárok földjén nyár elején a kömörei határban Szeretem a május végét, a júniust. Az egyre hosszabbodó nappalok időszaka, még este kilenckor is világos van. Megyünk a fény felé.... Tartalom megtekintése
Toronyóra a templom mennyezetén

Sankt Wolfgang, Salzkammergut gyöngyszeme IMG_0707 IMG_0722 IMG_0713 IMG_0712 IMG_0715 IMG_0716 IMG_0726 IMG_0731 IMG_0735
A magyar jakobinusok a kuffsteini vár börtönében

IMG_0669 IMG_0631 IMG_0628 IMG_0635 IMG_0639 IMG_0649 IMG_0646 IMG_0638 IMG_0665 IMG_0663 IMG_0653 IMG_0691
Rózsa Sándor talpig nehéz vasban

Egy magyar rablóvezér a császár kuffsteini várbörtönében IMG_0627 IMG_0633 IMG_0634 IMG_0694
A császár kaiserschmarrnija Bad Ischlben

Ferenc József királyunk kedvenc fürdővárosa ma is az ínyencek zarándokhelye Az osztrák sógoroknak persze császár, így aztán nem is király-, hanem császármorzsa a magyar neve a képen látható ételkölteménynek. A... Tartalom megtekintése
Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése
Mert fontos a pihenés, a csend, a természet

Néha jól esik csak úgy leülni a kerítés elé a régi padkára, elcsevegni semmiségekről Ülni, nem gondolkodni, és csak bámulni a semmibe. Talán a szemben lévő domboldalt figyelni, melyet színes vadvirágok... Tartalom megtekintése
Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése
Karcolatok…

Huszár Boglárka alkotása 60×45 cm. Olaj, vászon. Arannyá vált a test, mint istenek szobrai a csendesen pislogó gyertyafényekben, amik hidegen sütnek és égetnek, marva a szem zugait, és piszkálva a... Tartalom megtekintése