Határsértések

Írta: Bódi Katalin

Esett az eső, már megint, még mindig, mintha soha nem akarna tavasz lenni, az üres szökőkútban lassan gyülemleni kezdett a víz, nincs is paradoxabb látvány az esőben működő szökőkútnál. A csodaszép, de azért egy kicsit giccses klasszicista épület előtt már sokan álldogáltak, és sorra csak érkeztek a fiatalok, s persze ismét ott volt a közeli megálló hajléktalanja, de konkrét kéregetés helyett most udvarolni kezdett.

Cigi vagy pénz kellene persze, de inkább mindkettő, bár aznap jó napja lehetett, hiszen alig volt még dél, mikor ő már vidám ábrázattal, könnyű léptekkel járt a minden nap százszor bejárt területen. Annak a szőke lánynak állt elébe most, aki zavaróan tündérszépségű lenne sötétkék szemeivel és csilingelő hangjával, ha nem úgy nézne ki mint egy pop art-figura, s akiben mindig gyönyörködöm titokban.

Mélyen a szemébe nézett és szerelmet vallott neki bódult mosollyal, s olyan közel lépett az arcához, hogy a szőke lány hirtelen megpróbált hátrálni, de a betonkeretes kuka az útját állta, így hát hirtelen megkerülte az utcaembert, de mégsem rohant el vagy mégsem üvöltötte le a fejét, pedig az is beleférne, hiszen miért is adnánk meg  a tiszteletet egy hajléktalannak, nem szokás, inkább úgy teszünk, mintha nem is létezne, s ha megadjuk mégis, az is kellemetlen önmagunknak, mintha valamiféle arisztokratikus kegyet gyakorolnánk.

A lány sem pénzt, sem cigit nem adott, így némi személyes szféra sértegetés után a férfi arrébb állt, hogy egy másik lánynak is szerelmet valljon, majd hirtelen, mivel ott is kikosarazták, visszanyúlt kezével a szőke lányhoz és kihúzta mutató- és középső ujja közül a majdnem elszívott rózsaszín feliratos cigit. A jó ég áldjon meg, gyönyörű hölgyem, rikkantotta, ahogy a nikotintól sárga, koszos, hosszú körmű ujjai közé szorította a csikket, majd szinte azonnal elkapta másik kezével a szőke lány immár szabadon maradt kezét és megcsókolta. Nem, nem megcsókolta, egészen pontosan végignyalta. A nyelvével.

A pop artos lány a tőle ismert eleganciával húzta ki a kezét, de persze ájulás környékezte. Nem az számított már, hogy hajléktalan, hogy koszos vagy részeg az a férfinyelv, hanem a mozdulat intimitása fájt, az önvédekezés működésképtelensége fájt a személyes terének megvédésével szemben. Pöttyös esernyőjével a kezében tehetetlenül állt még ott egy ideig s azon gondolkodott, mennyire hihetetlenül könnyen válnak átjárhatóvá a radikálisan elválasztott világok, mennyire naiv a hitünk önmagunkban s mennyire gyarló is magabiztosságunk. Az igazság nyilván az ő oldalán állt, senkinek nincs joga a kezét, identitásának egyik meghatározó elemét és egyik legfontosabb testrészét ennyire bizarr módon bántania (szeretnie?), de ez már mindegy volt akkor, csak rohant fel a harmadik emeletre, hogy megmossa, hogy tegyen valamit az emlék bevésődése ellen.

M. Szlávik Tünde
rovata

Hasonló

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése