Határsértések

Írta: Bódi Katalin

ludovico_caracci_zsuzsanna_es_a_venek_masolata.jpgEsett az eső, már megint, még mindig, mintha soha nem akarna tavasz lenni, az üres szökőkútban lassan gyülemleni kezdett a víz, nincs is paradoxabb látvány az esőben működő szökőkútnál. A csodaszép, de azért egy kicsit giccses klasszicista épület előtt már sokan álldogáltak, és sorra csak érkeztek a fiatalok, s persze ismét ott volt a közeli megálló hajléktalanja, de konkrét kéregetés helyett most udvarolni kezdett.

Cigi vagy pénz kellene persze, de inkább mindkettő, bár aznap jó napja lehetett, hiszen alig volt még dél, mikor ő már vidám ábrázattal, könnyű léptekkel járt a minden nap százszor bejárt területen. Annak a szőke lánynak állt elébe most, aki zavaróan tündérszépségű lenne sötétkék szemeivel és csilingelő hangjával, ha nem úgy nézne ki mint egy pop art-figura, s akiben mindig gyönyörködöm titokban.

Mélyen a szemébe nézett és szerelmet vallott neki bódult mosollyal, s olyan közel lépett az arcához, hogy a szőke lány hirtelen megpróbált hátrálni, de a betonkeretes kuka az útját állta, így hát hirtelen megkerülte az utcaembert, de mégsem rohant el vagy mégsem üvöltötte le a fejét, pedig az is beleférne, hiszen miért is adnánk meg  a tiszteletet egy hajléktalannak, nem szokás, inkább úgy teszünk, mintha nem is létezne, s ha megadjuk mégis, az is kellemetlen önmagunknak, mintha valamiféle arisztokratikus kegyet gyakorolnánk.

A lány sem pénzt, sem cigit nem adott, így némi személyes szféra sértegetés után a férfi arrébb állt, hogy egy másik lánynak is szerelmet valljon, majd hirtelen, mivel ott is kikosarazták, visszanyúlt kezével a szőke lányhoz és kihúzta mutató- és középső ujja közül a majdnem elszívott rózsaszín feliratos cigit. A jó ég áldjon meg, gyönyörű hölgyem, rikkantotta, ahogy a nikotintól sárga, koszos, hosszú körmű ujjai közé szorította a csikket, majd szinte azonnal elkapta másik kezével a szőke lány immár szabadon maradt kezét és megcsókolta. Nem, nem megcsókolta, egészen pontosan végignyalta. A nyelvével.

A pop artos lány a tőle ismert eleganciával húzta ki a kezét, de persze ájulás környékezte. Nem az számított már, hogy hajléktalan, hogy koszos vagy részeg az a férfinyelv, hanem a mozdulat intimitása fájt, az önvédekezés működésképtelensége fájt a személyes terének megvédésével szemben. Pöttyös esernyőjével a kezében tehetetlenül állt még ott egy ideig s azon gondolkodott, mennyire hihetetlenül könnyen válnak átjárhatóvá a radikálisan elválasztott világok, mennyire naiv a hitünk önmagunkban s mennyire gyarló is magabiztosságunk. Az igazság nyilván az ő oldalán állt, senkinek nincs joga a kezét, identitásának egyik meghatározó elemét és egyik legfontosabb testrészét ennyire bizarr módon bántania (szeretnie?), de ez már mindegy volt akkor, csak rohant fel a harmadik emeletre, hogy megmossa, hogy tegyen valamit az emlék bevésődése ellen.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Valahol a Hargitán

Ősz Zoltán alkotása Pasztell, 2009. Talán minden mese így kezdődik,” hogy valahol messze, az üveghegyen is túl” …valóban, a távolság, az érzékelhető messzeség, amit csak szemünk képes befogni a mindenek... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése

Karcolatok…

Huszár Boglárka alkotása 60×45 cm. Olaj, vászon. Arannyá vált a test, mint istenek szobrai a csendesen pislogó gyertyafényekben, amik hidegen sütnek és égetnek, marva a szem zugait, és piszkálva a... Tartalom megtekintése

Csendes utcán

Hargitai Beáta alkotása …olyan csendességgel lopodzott be az utcába az idő, hogy senki nem vette észre ezt az alattomos munkát. Megkoptak fenn magasan a cserepek, kicsit beázott a homlokzati fal,... Tartalom megtekintése