Ősz Zoltán alkotása Pasztell, 2009. Talán minden mese így kezdődik,” hogy valahol messze, az üveghegyen is túl” …valóban, a távolság, az érzékelhető messzeség, amit csak szemünk képes befogni a mindenek... Tartalom megtekintése
Ferencz László
Nyugalmazott polgármester
Bükkszenterzsébet
Évtizedeken át dolgozott a Tarnalelesz Községi Tanácson, majd annak utódszervezeténél, az önkormányzatnál. Utóbbi munkahelye már a saját falujában volt, mivel Bükkszenterzsébet 1990-től önálló helyhatósággal rendelkezik. Ismerősei 2002-ben beszélték rá, hogy induljon el a polgármester választáson, amit aztán megnyert. Nevéhez nagyobb beruházások kötődnek, vezetése alatt a község minden egyes útját leaszfaltozták.
A 23- as számú főút szeli át a Lelesz patak mellett fekvő mintegy ezer fős Heves megyei települést. Nevét a fennmaradt dokumentumok szerint II. András király lányáról, Szent Erzsébetről kapta, ami egyben azt is elárulja, hogy ősrégi településről van szó. 1903-ban az elnevezés megváltozott, innentől lett hivatalosan Bükkszenterzsébet. Külterületük a Bükki Nemzeti Parkhoz, azon belül is a Tarna-vidéki Tájvédelmi Körzethez tartozik. A Nagy-kő, Kis-kő és Ordas-kő jelent arrafelé látványosságot, amelyek védett glaukonitos homokkőképződmények. A Nagy-kő körüli ősborókás szintén a védett természeti értékek közé tartozik.
A Mátra és a Bükk találkozásánál nincsenek igazán jó termőföldek, ezért a férfiak évtizedeken át az ózdi vasgyárban, a borsodnádasdi lemezgyárban. vagy a liszkói lőszergyárban találtak munkát. Az üzemek bezárásával jöttek a foglalkoztatási gondok, ami elől sok fiatal elhagyta a térséget. A folyamat végére a lakosság létszáma visszaesett a száz évvel ezelőtti szintre.
Ferencz Lászlót személyesen nem érintették ezek a negatív folyamatok, hiszen soha nem lebegett a feje fölött a munkanélküliség réme. Az 1952. szeptember 25-én született, ma már nyugdíjas polgármester szülei kétkezi munkások voltak, édesapja az Ózdi Kohászati Üzemekben, édesanyja a helyi téeszben dolgozott. Nővérével, Juliannával szép gyermekkoruk volt a csendes kis községben. A helyi általános iskola befejezése után Egerben szerzett érettségit a Dobó István Gimnáziumban, majd munkahely után nézett. Apját követte az ózdi vasgyárba, ahol az acélműi kemencesoron alkalmazták, ami köztudottan meleg üzemnek számít. Az acélgyártás időszaka négy évig tartott, 1974-ben a tarnaleleszi tanácsra került gazdálkodási előadónak. Ezt a beosztását polgármesterré választásáig meg is tartotta.
Elődje, Zay László jó állapotban adta át a hivatalt, de nem titkolja, mindig a pénztelenség volt a legnagyobb problémájuk. Igaz, folyamatában komoly infrastrukturális beruházásokat hajtottak végre, így kiépült 2002-re az ivóvíz és telefonhálózat, de a hivatal átvételéig a gázberuházás is elkezdődött. A szennyvízcsatorna rendszer kiépítése már az ő nevéhez fűződik, ezzel vált igazi összkomfortos településsé Bükkszenterzsébet.
A kényelmi beruházások azonban úgy véli, nem hoztak eredményt, mert a fiatalok sem tíz éve, sem most nem találják meg helyben a számításukat, ezért vándorolnak. A faluból egykor két férfi Svédországig ment munkalehetőség után, őket több munkaképes ember követte és követi a mai napig. Mások elköltöznek, a megüresedett házak pedig értéktelenek arrafelé. A jelenséggel együtt jár a lakossági arányok megváltozása, ami tovább ront a helyzeten.
Mindezek ismeretében nem lepődött meg, amikor fia, Laci tíz éve úgy döntött, Ózdra költözik, mert ott több a lehetőség. Aztán a sors úgy hozta, hogy édesanyjával közösen üzemeltetnek Tarnaleleszen egy élelmiszerboltot, így naponta ingázik otthona és munkahelye között. Van egy hároméves kislánya és egy kilenc hónapos kisfia, így a nagyapa sok időt tölt Ózdon az unokáival.
Sajnálja, hogy csak egy választási ciklust tudott végigcsinálni, mert közbejött egy betegség, aminek még mindig tart a rehabilitációja. Emiatt egy időre tolószékbe kényszerült, ami – megfogalmazása szerint – egy mozgékony ember számára szörnyű dolog. Addig ugyanis nem szenvedett mozgáshiányban, hiszen több mint húsz éven keresztül igazolt játékosa volt a tarnaleleszi futballcsapatnak. Feljutottak az NB III.-ba, amire korábban nem volt példa. 1979-től viselte a csapatkapitányi karszalagot és negyven éves korában hagyta abba az aktív játékot. Utána barátaival Egerben vett részt kispályás bajnokságokon, vagyis nem volt gond az edzettségével, ezért is érte váratlanul a betegség.
Másik kedvelt időtöltése a vadászat volt, 1975-ben lépett be a Felső-Tarnavidéki Vadásztársaságba, aminek az újjászervezésében 1996-ban komoly szerepet vállalt. Nagy megkönnyebbülést érzett, amikor olyan állapotba került, hogy fia kivitte a vadászterületre és fel tudott mászni a magaslesre.
Sajnálja, hogy polgármestersége alatt nem tudott szerteágazó külföldi kapcsolatokat kiépíteni, de így is büszke arra, hogy Székelyszenterzsébettel aláírták a testvér-települési szerződést. Ez több volt, mint egy papír, hiszen a települések rendezvényeire rendszeresen meghívták egymást és mindkét fél eleget is tett a meghívásoknak.
Hasonló
Valahol a Hargitán

Pengefogú hódok, félszarvú óriások

Rövidgatyában a csinárok földjén nyár elején a kömörei határban Szeretem a május végét, a júniust. Az egyre hosszabbodó nappalok időszaka, még este kilenckor is világos van. Megyünk a fény felé.... Tartalom megtekintése
Toronyóra a templom mennyezetén

Sankt Wolfgang, Salzkammergut gyöngyszeme IMG_0707 IMG_0722 IMG_0713 IMG_0712 IMG_0715 IMG_0716 IMG_0726 IMG_0731 IMG_0735
A magyar jakobinusok a kuffsteini vár börtönében

IMG_0669 IMG_0631 IMG_0628 IMG_0635 IMG_0639 IMG_0649 IMG_0646 IMG_0638 IMG_0665 IMG_0663 IMG_0653 IMG_0691
Rózsa Sándor talpig nehéz vasban

Egy magyar rablóvezér a császár kuffsteini várbörtönében IMG_0627 IMG_0633 IMG_0634 IMG_0694
A császár kaiserschmarrnija Bad Ischlben

Ferenc József királyunk kedvenc fürdővárosa ma is az ínyencek zarándokhelye Az osztrák sógoroknak persze császár, így aztán nem is király-, hanem császármorzsa a magyar neve a képen látható ételkölteménynek. A... Tartalom megtekintése
Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése
Mert fontos a pihenés, a csend, a természet

Néha jól esik csak úgy leülni a kerítés elé a régi padkára, elcsevegni semmiségekről Ülni, nem gondolkodni, és csak bámulni a semmibe. Talán a szemben lévő domboldalt figyelni, melyet színes vadvirágok... Tartalom megtekintése
Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése
Karcolatok…

Huszár Boglárka alkotása 60×45 cm. Olaj, vászon. Arannyá vált a test, mint istenek szobrai a csendesen pislogó gyertyafényekben, amik hidegen sütnek és égetnek, marva a szem zugait, és piszkálva a... Tartalom megtekintése
Csendes utcán

Hargitai Beáta alkotása …olyan csendességgel lopodzott be az utcába az idő, hogy senki nem vette észre ezt az alattomos munkát. Megkoptak fenn magasan a cserepek, kicsit beázott a homlokzati fal,... Tartalom megtekintése