Dr. Hajdú Lajos

Családorvos,

Berekfürdő polgármestere

Az idén lesz hetven éves, de nem látszik rajta a kor. Talán a sok munka tartja ilyen jól karban. Debrecenben született – apai ágon Békésből származik. Alsóbb iskoláit a jó nevű debreceni Fűvész-kerti iskolában végezte, majd a Fazekas Mihály Gimnáziumban érettségizett 1962-ben. Felvételt nyert a Debreceni Orvostudományi Egyetemre, ahol 1968-ban kapott általános orvosi diplomát. A végzés után Karcagra, a Nagykunság fővárosában kapott állást, majd onnan Berekfürdőre helyezték körzeti orvosnak, s egy négyéves kitérőt leszámítva –  amikor is Ebesen volt háziorvos – , az eddig eltelt időt a Berekben töltötte. Feleségével, aki bölcsész, e kis üdülőfaluban találtak otthonra. Három fiúk született, akik matematikusok lettek. Kettő Debrecenben a volt Kossuth Lajos Tudományegyetemen, egy Gödöllőn tanít. Hat unokájuk van.

Berekfürdő  –  mint polgármester úr mondja –  a hátrányokból és a tragédiákból kovácsolt erényt. A trianoni békediktátum okozta hatalmas terület-  és erőforrás veszteség miatt arra kényszerültek az anyaországban maradt tudósok, hogy új energia lelőhelyek után kutassanak. Így talált rá Pávai Vajna Ferenc –  a kor jeles geológusa – , a hajdúszoboszlói mellett a bereki hévízre, mely elsősorban mozgásszervi megbetegedésekre, balesetek utáni gyors rehabilitációra jó. A bereki víz 1974 óta gyógyvíz minősítésű. A gyógyhatás  megalapozó dolgozatának szakmai részét dr. Hajdú Lajos készítette a karcagi kórház belgyógyászati osztályával közösen. Bő vízhozamú kútjaik vannak, amiből a víz „csak úgy magától„ tör elő, a gáz hozza felszínre, amiből ráadásul annyi van, hogy annak még külön hasznát is vehetik. A bereki gyógyvizet, mivel elég magas a szerves anyag tartalma igen sokan ivókúraszerűen is használják.

A második trauma az volt, amikor az ötvenes évek szűk levegőjének köszönhetően a református diakónus képzőt kilakoltatták Debrecenből ide, a világvégére. Ebből is csak haszna lett a településnek. Az egyház folyamatos jelenléte nagy befolyással bír a község életére, Berekfürdő ismertsége ezáltal is nő, sőt a szellemiség meghatározó erővel van jelen. A Megbékélés Háza, mely a Tiszántúli Református Egyház ifjúsági, oktatási, üdülési és továbbképző Központja szinte a falu legnagyobb munkáltatója.

A közelmúlt történelmi eseménye az 1989-es rendszerváltozás is nagy  hatással volt Berekfürdőre, mely soha nem volt önálló település. Abban az időben a decentralizálást látták sikeresnek a közigazgatásban. Ezt kihasználva Dr. Hajdú Lajos, mint önkormányzati képviselő készítette elő az 1991-ben megtartott népszavazást. Ez nem egyszemélyes munka volt, hiszen széles alapokon nyugvó bizottság élén szervezte meg a sikeres voksolást, melynek révén 1992–-ben elsöprő végeredménnyel vált önállóvá Berekfürdő. Adódik a kérdés, honnan van egy orvosnak közéleti tapasztalat?

–  Párttag soha nem voltam –  feleli Dr. Hajdú Lajos –  Viszont a Hazafias Népfront jelöltjeként  tanácstag voltam, mikor már lehetett pártonkívülit is jelölni. Tehát a nyolcvanas évek végén, mint Berekfürdő képviselője ott ültem a karcagi Városi Tanácsban. Majd az önállóvá válás után, 1992. július elsejétől lettem a község első számú vezetője két évig. A következő ciklusban nem indultam, mivel úgy gondoltam, hogy a továbbiakban csak az orvosi hivatásomnak élek. 1998-ban azonban újra ringbe szálltam és nyolc éven át az orvosi munka mellett a polgármesteri teendőket is elláttam. 2006-ban, amikor már betöltöttem a hatvanadik életévemet úgy gondoltam, hogy helyet kell adni az utánunk jövő nemzedéknek is, így nem indultam, de 2009-ben egy időközi választáson újra jelölt lettem és engem választott a falu. 2010-ben is a polgármesteri szék várt rám, mert időközben nyugdíjba mentem. 2014-ben úgy gondolom végleg visszavonulok. Település vezetői tevékenységét három latin mondás köré csoportosítja:

„Ars longa, vita brevis” A művészet örök, az élet rövid. S ez érvényes egy kis falu életében is. Ha csak az olasz városokra gondolunk, az utókor elsősorban az évszázadokon át alkotott és megmaradt művészeti értékeket tartja számon. A műalkotások erőt, erkölcsi tartást adnak az ott élőknek és az egész környezetnek.

–  Ezért tartom nagyon fontosnak, hogy Győrfi Lajos szobrászművész alkotásai díszítik köztereinket és a fürdőt, valamint az évről évre megrendezett Nagykun Festőtábort, a Körmendi Lajos írótábort, a Népművészeti Alkotótábort és a Nagykun Vers- és prózamondó Versenyt.

„Medicus curat natura sanat” Az orvos kezel, a természet gyógyít, valljuk Hippokrátesszel, hiszen ez az áldott gyógyvíz, a Nagykunság aranya télen– nyáron az egészségünk szolgálatában áll.

(Északkeleti Almanach 29. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2013.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése