Lévai Kálmán

Tűzoltó ezredes, kirendeltség-vezető

Karcag

tűzoltó 400.jpgKarcagon született, a Kunság fővárosában, nagycsaládban. Ő a negyedik gyermek, a maradék. Neve is ezt jelenti. Kellő szülői szigor mellett, boldog gyermekkor adatott meg neki. Mindig a jóra és a szépre tanították a szülei és idősebb testvérei. A karcagi kisiskolás évek után jó tanulmányi eredménye miatt Szolnokon tanul tovább, majd a debreceni egyetemre adja be felvételi kérelmét. Közgazdászként képzelte el további életét, de kollégiumi nevelőtanára és a felvételi bizottság javaslatára tanári szak lett belőle, pedig pedagógus az aztán igazán nem akart lenni.

Az egyetem elvégzése után hazatér Karcagra, mivel ott van a család, a barátok, a sporttársak és mint mondja később megtudta, hogy nem is akar innen elmenni soha, mert eléggé kun ahhoz, hogy itt végezze, amit végeznie kell. Szülővárosában a szakiskolában lesz nevelőtanár, de tanít is, majd’ az egész iskolát korrepetálja és mivel a kollégiumból a tűzoltólaktanya udvarára látni, el-elnézi, hogy milyen jól dolgoznak csapatban azok a szürke ruhás emberkék ott. S egyszer csak üzennek neki, hogy menjen be a tűzoltóságra. Megkérdezték, hogy nem lenne-e kedve náluk dolgozni. El nem tudta képzelni, hogy mit tudna ő ott csinálni, de megnyugtatták, hogy épp az ő szaktudására lenne szükség. 1980. szeptember elsején belép a karcagi tűzoltóság ajtaján. Tűzoltási és szolgálat főelőadóként dolgozik. Két év után elküldik egy átképző iskolára. Elvégzése után, mivel a parancsnokhelyettes nyugdíjba vonul, megkapja ezt a beosztást. A tűzmegelőzés lesz a feladata, s közben a parancsnokot is helyettesíti alkalomadtán. Jól érzi magát ebben a helyzetben, de újra felszabadul előtte a pozíció, mivel a karcagi parancsnok felkerül Budapestre. Így ül be a parancsnoki székbe, amiben egy ideig megbízással, majd kinevezéssel foglal helyet.

Közben elvégzi a mérlegképes könyvelői tanfolyamot, mintha megérezné, hogy erre szüksége lesz egyszer. Nem is sokára önkormányzati tűzoltóságként rájuk szakad az önálló gazdálkodás. Komolyan veszik ezt és egy viszonylag nem túl gazdag tűzoltóságból egy jól felszerelt, modern technikával ellátott tűzoltóságot sikerül felépíteni a tizenhat és fél év önkormányzatiság alatt. Eközben amint nőtt a tapasztalata és szakmai ismertsége két országos szövetség: a Magyar Tűzoltók és a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok Országos Szövetségének alelnöki tisztét is betölti. A szövetségi munkával jobbá kívánják tenni a tűzoltók munka- és életkörülményeit. Mindezt azért tudja megcsinálni, mert ott van a háta mögött egy jól szervezett, ütőképes csapat. De nem csak az országos szövetségekben dolgozik azon, hogy ismertebb és elismertebb legyen hivatása. Pedagógus feleségével diáktűzoltó szakköröket szerveztek, akikkel aztán nemzetközi és országos versenyekre is eljutottak. A helyi médiával is igen jó a kapcsolata, emiatt a tűzoltóság munkáját egyre jobban méltányolják város és megyeszerte.

Országosan, megyei szinten több kitüntetéssel is jutalmazzák hihetetlen munkabírását, jó szervezőkészségét. 1996-ban a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét kapja, 2000-ben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendészeti és Közbiztonsági Díjban részesül, 2007-ben pedig a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét tűzik a mellére.  A közelmúltban aztán újabb változás történik munkahelyén, hiszen létrejön az integrált katasztrófavédelem. Erről az a véleménye, hogy majd az idő eldönti, hogy jó lépés volt-e, viszont a dunai árvízi védekezésnél szerinte ötösre vizsgázott az új rendszer. Lévai Kálmán nem egy heves természetű ember, de tűzbe jön, amikor a székely és a vajdasági testvértelepülések szakmai megsegítéséről beszél. Kezdődött Ómoravicával, ott a diáktűzoltókkal voltak, aztán Székelykeresztúron alakult egy önkéntes tűzoltó egyesület, és őket támogatták, majd Csíkszentkirályon tartottak képzést. Bögözön csak a tettrekészség volt, de Lévai Kálmán hathatós segítségével még tűzoltó autóhoz is jutottak az ottaniak.

Ez egy igazi sikertörténet – mondja – mert a semmiből kellett megteremteni valamit. Arról is lelkesen beszél, hogy van a tűzoltóságnak alapítványa, szerveznek Szent Flórián vers- és prózamondó versenyt, most a közösségi szolgálatban harmincöt fiatallal ismertetik meg a karcagi Tűzoltóság és Katasztrófavédelem életét, munkáját. S hogy mi segíti az embert – teszi fel magának a kérdést, s a választ is megadja: a sport. Kölyök kora óta tájfutó, a felesége is az. A természet adja a megnyugvást, az erőt a továbblépéshez. Jövőre, mikor is szögre akasztja majd egyenruháját, ennek a szenvedélyének hódolhat teljes erejéből. No, meg foglalkozhat gyűjteményeinek gyarapításával is, hiszen az köztudott Karcagon, hogy Lévai Kálmánt kávé és teacukorral, valamint tűzoltóautóval és tűzoltó relikviával lehet meglepni igazán.

(Északkeleti Almanach 29. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2013.)

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése