Dr. Horváth József

A város első  ÁNTSZ főorvosa

Karcag

Elég régen születtem – 1935-ben – úgyhogy most már a 78. évet betöltve nyugodtan mondhatom, a nyolcvan felé ballagok, ha Isten is úgy dönt erről a kérdésről. Pedagógus családból származom, édesapám tanárember volt, a testvére is, sőt az ő gyermekei is tanárok lettek. Az öcsém és én pedig az orvosi hivatást választottuk – kezdi élete történetét Dr. Horváth József.

Öccse egy évvel később nyert felvételt az egyetemre, de 1956-ban disszidált Belgiumba, ott szerezte meg orvosi diplomáját, azóta is Brüsszelben él, és még most is praktizál. Horváth doktor úr az egyetem elvégzése után szeretett volna az Anatómiai Intézetben maradni, erre reális esély is mutatkozott, de az „egyetem fura ura” úgy döntött, hogy vidékre kell mennie, és nem maradhat semmilyen körülmények között Budapesten.  A Vasas Izzó vízilabda csapatának tagjaként még volt némi esélye, hogy a fővárosban maradhasson, de azt is feltételhez kötötték, így ez a kapu sem nyílt ki előtte. Szolnokra került, mint orvos, és jelentkezett még a rendkívül erős szolnoki vízilabda csapatba, de nem volt lehetősége a játékra.  Mivel mindkét tevékenység egész embert kívánt, így a sportot befejezte.  A kötelező kórházi munka után Rákóczifalvára helyezték körzeti orvosnak, ahol motorral járta a környéket, élte a vidéki orvosok mindennapi életét. Ebben a helyzetben érte az a szerencse, hogy találkozott a korábban a szolnoki kórház belgyógyászati osztályát vezető főorvossal,  Dr. Selmeczi  Pállal , aki ez alkalommal már a karcagi belgyógyászatot vezette, és aki elhívta a Kunság fővárosába. Először, mint körzetben dolgozó végezte gyógyító munkáját, majd a Kórház belgyógyászati osztályára került.

Az intézményben megszerezte a belgyógyász és a fertőző szakorvosi vizsgát, és tette a dolgát rendületlenül.  A rendszerváltozásig csak a munkájára koncentrált, nem foglalkozott a közélettel. 1989-ben aztán –  mikor a másként gondolkodók is megszólalhattak –  ő is bekapcsolódott a politikai életbe. Miután jobboldali beállítottságú családból származott, nemzeti liberális eszméket vallva –  1990-ben –  útja a Magyar Demokrata Fórumba vezetett.  A rendszerváltó párt számos funkcióját betöltötte, volt párttag, helyi és megyei elnök, megyei elnök helyettes, országos választmányi tag. Természetesen közben gyógyított is,  és ekkor kérték fel az újonnan alakult ÁNTSZ vezető főorvosi állás betöltésére.  Hatvan éves korában  –  mikor eljött az ideje –  nyugdíjba vonult, de még marasztalták és fél évig dolgozott tovább.  Utóbb az Országos Orvos Szakértői Intézetbe hívták, ahol aztán később a karcagi csoport vezetője lett. A kilencvenes évek második felében a Jász-Nagykun-Szolnok megyei  országgyűlési választási  listáról betegség miatt lemondott képviselő helyére kerül, és bejut az Országgyűlésbe. Így lett az MDF országgyűlési képviselőcsoportjának tagja egy évre.  Ez idő alatt rengeteget dolgozott a bizottságokban, sok ügyben felszólalt. Az önkormányzati választásokon is ringbe küldte pártja. Polgármester jelöltje volt a Magyar Demokrata Fórumnak Karcagon.  Négy évig önkormányzati képviselői munkát végzett a testületben. Mindeközben bábáskodott szinte minden helyi civil szervezet megalakulásánál. Alapító tagja az azóta is működő Kunhalom Polgári Körnek. A Nagykun Polgári Kör etikai bizottságának elnöke is volt, de ettől a szervezettől  megvált,  mivel az a választásokkor szembe helyezkedett az MDF választási programjával. Horváth doktor úgy tartotta etikusnak, hogy akkor kilép ebből  a szervezetből. Alapítója és első elnöke volt a Térségünkért Egyesületnek.  Ötletadója és évekig műsorvezetője volt egy orvos kollégájával a karcagi Mediátor Televízió Csak beszélgetünk… című műsorának. Ezeknek a tere- feréknek az volt a lényege, hogy a néző, mint egy negyedik személy részt vehetett az orvosok beszélgetésében és Dr. Horváth József laikus kérdésfelvetéseivel a betegeket képviselte. A rendszerváltozás után bekapcsolódott a karcagi hitéletbe is. Társaival megalakították a Keresztény Értelmiségiek Szervezetének, a KÉSZ-nek helyi csoportját, amit hetven éves koráig vezetett.  Vívódó, töprengő, filozofikus alkat.  Gondolatait papírra is veti alkalomadtán. Két könyve jelent meg. A  küszöblakókért címmel 2006-ban a Barbaricum Könyvműhely kiadásában megjelent könyvében két megválaszolásra váró fő hipotézist jár körbe: az anyag nélküliség és az isten(ség) teremtette a világot kérdéskörét.

–  Imponáló eleganciával, fanyar humorral, választékos megfogalmazással megírt mű. Nem a nagy tömegeknek, de az ínyenc keveseknek íródott – mondja róla a könyv előszavát író Rideg István irodalomtörténész.

(Északkeleti Almanach 29. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2013.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése