Az utolsó magyar király sírjánál Madeirán

Ez a korona nem az a korona – áll meg a pillantásom a síremlékre helyezett ereklyén. Mármint nem a miénk, magyaroké. A miénk ráadásul szebb is, horgad fel bennem egy kis egészséges nemzeti sovinizmus.

Szerencsére rögtön előtte ott láthatom előtte nemzeti színeinket, címerünket és a mi koronánkat. Boldog I. Habsburg Károly Ausztria császára és IV. Károlyként Magyarország királyaként fejezte be életét az Atlanti óceán közepén fekvő szép kis szigeten, a Portugáliához tartozó Madeirán 1922-ben. A halálának 100. évfordulóján rendezett megemlékezésen rangos magyar küldöttség vett részt, néhány piros-fehér-zöld szalag nyilván akkor került ide. Feltűnik még egy Horvátországra utaló kék-piros is, de az egykori Monarchia további egykori államalkotó nemzeteinek színei hiányoznak. Ausztria Felix, azaz boldog Ausztria viszont – amint az a már említett koronából is kitetszik – egyszerűen magáénak tekinti az egykor volt történelmi személyiséget. Fordítsuk le, mi áll a templom emléktábláján kőbe vésve német, angol és portugál nyelven.

I. Károly osztrák császár
Boldog I. Habsburg Károly Ausztriában született 1887. augusztus 17-én, és Ferenc József császár 1916-os halálakor Ausztria császára és Magyarország királya lett. A birodalom 1918-as feloszlásakor száműzetésbe kényszerült, először Svájcba, majd Madeirára, ahová feleségével, Zita császárnővel érkezett 1921. november 19-én. Funchalban a “Villa Victoria”-ban lakott, a Reid’s Hotel mellett. Később minden gyermekükkel a Quinta do Monte-ba költöztek, ahol 1922. április 1-jén tüdőgyulladásban halt meg. A Monte Miasszonyunk templomban temették el, majd 2004. október 3-án Rómában II. János Pál pápa boldoggá avatta.

“először Svájcba, majd Madeirára”… Egy emléktáblától nem várható el, hogy lapozható történelemkönyv terjedelemben idézze fel valakinek az életét. IV. Károly ráadásul epizódszerepnél többre alig jutott abban a zűrzavaros időszakban, de akkor is király volt, magyar király. Gyermeke, Habsburg Ottó száját elég gyakran hagyta el a “mi magyarok” kifejezés. Az apja sírjánál állva nagyon csodálkozom, hogy nem volt gondja arra, hogy az emlékhelyen is több jelét lássa az ide tévedő magyar itt nyugvó Habsburg magyar uralkodó voltára. Pedig a szíve a magyaroké volt. És maradt. Ide kattintva egy másik sírt láthatunk. Pannonhalmán, a szívurnáját rejti  a kőlap. Mentségére legyen mondva, hogy a Habsburg Ottó Alapítvány honlapján bőségesen lehet olvasni IV. Károly életének magyar vonatkozású momentumairól. Különösen érdekfeszítő annak a kalandos utazásnak a leírása, amelynek során családjával Bajáról egy dunai hajóval indult el, majd a Fekete tengeren egy brit corvettel folytatta útját Madeirára.Visszatérve a Monte hegyre, ahová nagyon látványos drótkötélpálya kabinjában lehet fellebegni, a Miasszonyunk templománál számos I. Károlyt ábrázoló plakát fogad. Nem véletlen a váltás a számozásban, a centenárium ünneplésében mégiscsak a császárra utal a legtöbb jel. Leküzdve a magas lépcsőket elgyönyörködhetek a lélegzetelállító látványban. Funchalban, a főváros kikötőjében, ahová több mint száz évvel ezelőtt a Cardiff gőzös meghozta az uralkodót és családját, ma nyaralóhajók horgonyoznak. Ha megfordulok, immáron szobor formájában is előttem áll Ausztria császára, és Magyarország apostoli királya. Itt egymás mellett láthatom a képet, és három dimenziós mását. Képzeletben megpróbálom összevetni Ottóval, és fiával, Györggyel, velük élőben is volt alkalmam találkozni. Nem is tudom… Érdemes volna utánanézni, beszélt-e magyarul, mint a fia és az unokája.

A szobortól tovább lépkedve előttünk magasodik a végső nyughelynek otthont adó templom. Íme egy leírás a történetéről. A bejárat melletti kőtáblán olvasható szöveg magyarra fordítva.

A Montei Miasszonyunk Templomot az 1918. decemberi földrengés után újjáépítették, és az eredeti védőszent imádására szentelték fel, akinek tisztelete a 15. századra nyúlik vissza. Az építkezést részben az egyházmegye összes templomában megalakult Montei Miasszonyunk Szolgái Testvéri Közösség adományaiból finanszírozták. A Szűzanya képét mindig is nagy tisztelet övezte,sok hívőt és zarándokot vonz az évente augusztus 15-én megtartott ünnepén. VII. Pius 1804. július 21-i apostoli átíratával a Montei Miasszonyunk a funchali egyházmegye védőszentje lett. A liturgikus szertartást október 9-én tartják az 1803-as borzalmas árvíz emlékére.

Aki járt Madeirán, csordultig van a lelke felejthetetlen emlékekkel. Gyönyörű tájak, varázslatos természeti környezet, a hétköznapokat is körüllengő egzotikum mindenütt. Csak ez jut eszébe, pedig – amint a tábla utal rá – ezt a paradicsomi szigetet sem kerüli el a földrengés, a borzalmas árvíz. Ha egy birodalom uralkodójára gondolunk, először a hatalom és a csillogás jelenik meg előttünk, pedig az ő sorsa is lehet bukás és számkivetettség. Boldog IV. Károly királyunk sorsa legalább annyiban nem volt boldogtalan, hogy Madeirán, az örök tavasz szigetén élhetett élete végéig.

Írta:
Ésik Sándor
Written by
Szerző: 2023. 01. 04.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése