Rózsa Sándor talpig nehéz vasban

Egy magyar rablóvezér Ferenc József császár kufsteini várbörtönében

Oly távol messze van hazám – énekelhette volna a történelmi távlat által romantikussá „nemesült” emlékű honfitársunk. A több méter vastag falak szűk ablakain át idegen tájakra pillanthatott. A dal bő száz évvel később született, de ugyancsak forradalmat követő időkben. Messzibe szakadt honfitársainknak, és itthon maradt szeretteiknek szökött tőle könny a szemébe.Nevezetes betyárvezérünk csak egy a sok itt fogva tartott magyar között, és egyedüli abból a szempontból is, hogy a magyar jakobinusok perében elmarasztalt és hosszú évekre elítélt rabok ugyancsak itt morzsolgatták a börtönélet keserű kenyerét. Kazinczy, Batsányi, Czuczor és társai idealizálás nélkül is nemzeti hőseink. Az ő fogva tartásukról egy másik írásban emlékezünk meg.A „mi Sándorunkra” még e sanyarú körülményeket látva sem tudunk úgy gondolni, hogy meg ne jelenjen Oszter Sándor „Ruzsasándora” és Hofi paródiájából „Söndör”. A dramaturgia a figurában felnagyította a betyár félelmetes vonásait, a paródia pedig alaposan rájátszott. Híre szerint viszonyultak Rózsa Sándorhoz az itteni kortársai is. Nevezetesen a börtönőrök. Olvasom a rabok történeteit a fali tablókon: a nehéz vasak, a vastag falak, a robusztus reteszek ellenére nem tartották lehetetlennek, hogy kiszabadítsa saját magát, és akkor jaj annak akit ér. Egy esetben jelzőfényeket véltek látni a várfalakon túlról és éppen az ő ablakain keresztül. Talán valamilyen módon kapcsolatot teremtett kinti cimboráival? Azon nyomban átrakták egy másik cellába. A börtönbástya kör alakú, tehát minden ablak másfelé néz.

Nézzük, mit írnak róla a cellaajtó melletti tablón:

„1848-ban a rettegett rablóvezér Sándor Rózsa és lovascsapata harcolt a Magyar forradalomban. A szabadságharc leverése után útonállóként folytatta tovább az életét. 1856 után már körözött személy – számtalan gyilkosság és rajtaütés miatt – és 1858 körül elfogták. Rózsát kötél általi halálra ítélték, de ezt nehéz vasban letöltendő életfogytiglanra változtatták. A büntetés letöltésére Kufsteint jelölték meg. Olyan távol az eddigi életében elkövetett dolgaitól, amennyire csak lehet, a legkisebbre csökkentve szökésének esélyeit. Nyolc év börtön után, amely alatt példásan jó magatartást tanúsított, 1868-ban kegyelmet kapott. Ám ő visszatért a bandita élethez, és 1869-ben elfogták. Egy magyarországi börtönben halt meg 1878-ban.”

Azt már én teszem hozzá, hogy a szamosújvári börtönben, nem messze Kolozsvártól.Példás magaviselet ide, vagy oda, a nehéz vastól nem szabadult a kufsteini esztendők során. A korabeli lánc és bilincs mellett az üvegvitrinben fotót is látunk. A bő gatya, a lajbi, és a karimás kalap változtatás nélkül került át Szinetár Miklós filmjébe, éppúgy, mint a karimás kalap, amelyből Oszter szürcsölte a vizet, megszomjazván. A fotó hiteles, a fényképezés hajnalán készült. A cella rácsain keresztül festmény mutatja, miként tölthette idejét Rózsa Sándor az egyetlen bútordarabon, szerény priccsén. Ez a gatya-lajbi együttes ma is él, a hortobágyi lovas napokon láthat hasonlót aki oda ellátogat. Kufstein lakói is megismerkedhettek vele, mert a leírások szerint a nevezetes magyar rablóvezért ebben a szettjében, természetesen az összes vasakkal együtt a városban is mutogatták.

Olyan távol az eddigi életében elkövetett dolgaitól, amennyire csak lehet… olvasom el mégegyszer. Ezer kilométer ma sem kevés, légvonalban ennyire van Tirol a nagy magyar Alföldtől. Felért bíz ez ez egy szibériai száműzetéssel másfélszáz évvel ezelőtt. A vár falain sétálgatva körös-körül hegyekbe ütközik a tekintet. Már maga ez rabság valakinek, akit az „Alföld tengersík vidékéről” hoztak el ide. Nagyon távol, nagyon messze van a hazája, és gyakran gondolhatta: „csak még az egyszer láthatnám”.

Írta
Ésik Sándor

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése