Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése
Rózsa Sándor talpig nehéz vasban
Egy magyar rablóvezér Ferenc József császár kufsteini várbörtönében
Oly távol messze van hazám – énekelhette volna a történelmi távlat által romantikussá “nemesült” emlékű honfitársunk. A több méter vastag falak szűk ablakain át idegen tájakra pillanthatott. A dal bő száz évvel később született, de ugyancsak forradalmat követő időkben. Messzibe szakadt honfitársainknak, és itthon maradt szeretteiknek szökött tőle könny a szemébe.Nevezetes betyárvezérünk csak egy a sok itt fogva tartott magyar között, és egyedüli abból a szempontból is, hogy a magyar jakobinusok perében elmarasztalt és hosszú évekre elítélt rabok ugyancsak itt morzsolgatták a börtönélet keserű kenyerét. Kazinczy, Batsányi, Czuczor és társai idealizálás nélkül is nemzeti hőseink. Az ő fogva tartásukról egy másik írásban emlékezünk meg.A “mi Sándorunkra” még e sanyarú körülményeket látva sem tudunk úgy gondolni, hogy meg ne jelenjen Oszter Sándor “Ruzsasándora” és Hofi paródiájából “Söndör”. A dramaturgia a figurában felnagyította a betyár félelmetes vonásait, a paródia pedig alaposan rájátszott. Híre szerint viszonyultak Rózsa Sándorhoz az itteni kortársai is. Nevezetesen a börtönőrök. Olvasom a rabok történeteit a fali tablókon: a nehéz vasak, a vastag falak, a robusztus reteszek ellenére nem tartották lehetetlennek, hogy kiszabadítsa saját magát, és akkor jaj annak akit ér. Egy esetben jelzőfényeket véltek látni a várfalakon túlról és éppen az ő ablakain keresztül. Talán valamilyen módon kapcsolatot teremtett kinti cimboráival? Azon nyomban átrakták egy másik cellába. A börtönbástya kör alakú, tehát minden ablak másfelé néz.
Nézzük, mit írnak róla a cellaajtó melletti tablón:
“1848-ban a rettegett rablóvezér Sándor Rózsa és lovascsapata harcolt a Magyar forradalomban. A szabadságharc leverése után útonállóként folytatta tovább az életét. 1856 után már körözött személy – számtalan gyilkosság és rajtaütés miatt – és 1858 körül elfogták. Rózsát kötél általi halálra ítélték, de ezt nehéz vasban letöltendő életfogytiglanra változtatták. A büntetés letöltésére Kufsteint jelölték meg. Olyan távol az eddigi életében elkövetett dolgaitól, amennyire csak lehet, a legkisebbre csökkentve szökésének esélyeit. Nyolc év börtön után, amely alatt példásan jó magatartást tanúsított, 1868-ban kegyelmet kapott. Ám ő visszatért a bandita élethez, és 1869-ben elfogták. Egy magyarországi börtönben halt meg 1878-ban.”
Azt már én teszem hozzá, hogy a szamosújvári börtönben, nem messze Kolozsvártól.Példás magaviselet ide, vagy oda, a nehéz vastól nem szabadult a kufsteini esztendők során. A korabeli lánc és bilincs mellett az üvegvitrinben fotót is látunk. A bő gatya, a lajbi, és a karimás kalap változtatás nélkül került át Szinetár Miklós filmjébe, éppúgy, mint a karimás kalap, amelyből Oszter szürcsölte a vizet, megszomjazván. A fotó hiteles, a fényképezés hajnalán készült. A cella rácsain keresztül festmény mutatja, miként tölthette idejét Rózsa Sándor az egyetlen bútordarabon, szerény priccsén. Ez a gatya-lajbi együttes ma is él, a hortobágyi lovas napokon láthat hasonlót aki oda ellátogat. Kufstein lakói is megismerkedhettek vele, mert a leírások szerint a nevezetes magyar rablóvezért ebben a szettjében, természetesen az összes vasakkal együtt a városban is mutogatták.
Olyan távol az eddigi életében elkövetett dolgaitól, amennyire csak lehet… olvasom el mégegyszer. Ezer kilométer ma sem kevés, légvonalban ennyire van Tirol a nagy magyar Alföldtől. Felért bíz ez ez egy szibériai száműzetéssel másfélszáz évvel ezelőtt. A vár falain sétálgatva körös-körül hegyekbe ütközik a tekintet. Már maga ez rabság valakinek, akit az “Alföld tengersík vidékéről” hoztak el ide. Nagyon távol, nagyon messze van a hazája, és gyakran gondolhatta: “csak még az egyszer láthatnám”.
Hasonló
Égi áldás az özvegyasszony házasságára
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése