Végső Gyula

Az Arany Cipó-díjas sütőüzem nyugdíjas vezetője,

Gávavencsellő

Miért és miként lett egy falusi kisdiákból országosan elismert pékmester? Mi a titka annak, hogy az egyszerű pékséget egyre magasabbra emelte? Milyen úton vált olyan széles választékkal és bőséges vevőkörrel működő sütőüzem a legjobbak egyikévé? Kérdéseinkre a válaszok néhány mondatban összefoglalhatók. Egy vezetésre alkalmas ember kerüljön a megfelelő székbe. Egy olyan ember, aki szívós és kitartó munkával lett azzá, akit ma a szakmában mindenki ismer.

Végső Gyula hosszú és rögös utat járt be, amíg elérte a sikert mind munkájában, mind magánéletében. A 2000-ben nyugdíjba vonult szakember a közeli Tiszabercelen született 1941. június 22-én. Utána élte a gyerekek mindennapi életét. Azokban az időkben a kenyérnek nagy tisztelete volt szerte az országban. Aki nem tudott jó kenyeret sütni, azt a falu népe bizony megszólta becsülettel. A frissen sült, ropogós héjú cipó és más pékáruk szeretete minden bizonnyal akkor ragadt meg fiatal lelkében.

Munkája, mondhatni hivatása kezdetén a termékválaszték – éppen az alapanyagok szűkös volta miatt is – a maival egy lapon nem is említhető. A vevőkörük ma már túlterjedt a szomszédos megyék határain. Szállító gépjárműveik naponta viszik a friss áruféleségeket a megrendelőknek. Panasz a termékeik minőségére vonatkozóan ritka, mint a fehér holló. S ami igen lényeges: reklámra keveset kell költeniük. Vásárlóik „suttogó propagandája”, azok elégedettsége jelentősen segíti újabb és újabb vevők megjelenését.

Az 1992-ben lezajlott privatizáció során a Nyírségi Sütőipari Vállalat dolgozói és rugalmasabban gondolkodó vezetői összefogtak, és ezáltal megalakult a Gávavencsellői Sütőüzem Kft. A kezdetekben nagyobb létszámú vezetői kör jelentősen csökkent az idők során, s így alakult ki a mai hatfős irányítói-vezetői állomány.

Akkori termékkörüket a kenyér és a finom péksütemény tette ki, amit a környező településeken terítettek. Folyamatos beruházásaiknak és innovatív tevékenységünknek eredményeként az ágazat azóta is fejlődést mutat.

Nyolc évvel később cukrászüzemi tevékenységgel bővítették választékukat. Kezdetben napi, majd ezt követően féltartós termékeket gyártottak. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően tizenöt megyében, kisebb-nagyobb lefedettséggel értékesítettek. Nem kellett „házalniuk” készítményeikkel, mert azokat számos nagykereskedő, viszonteladó és egynéhány multinacionális cég értékesítette.

Sütőipari kenyereik hagyományos eljárással – hosszú érésű, híg-kovászos technológiával – készülnek évtizedek óta. Vevőkörük legnagyobb megelégedésére nem használnak adalékanyagokat.

Cukrászati termékeiket a minőségi jelző illeti meg: ezek szintén hagyományos, házias módon készülnek, kerülve a tartósítószerek túlzott használatát. A közelmúltban egy beruházás keretében új csomagológépet állítottak üzembe, amellyel egy technológiailag fejlettebb, higiénikusabb és modernebb arculatot adnak termékeiknek.

A következő gondolatokat már Zöldi Mihály, az utód-vezető mondja: „Termékpalettánkon megtalálhatók a tradicionális szeletes süteményfélék – mézes krémes, diós zserbó, kókuszkocka, fekete erdő, linzerfélék – és még számtalan krémes típusú sütemény.”

Egyre javul az üzem által előállított termékek köre és színvonala. A rutinos vezető ugyanolyan szívóssággal és kitartással – egyre több innovációt beletéve a munkájába – tesz eleget a „név kötelez” elvárásnak.

A Gávavencsellői Sütiüzem Kft. A 2006-os UKBA-termékversenyen péksütemény kategóriában a komoly szintet jelentő hatodik helyezést érte el. De ez csak egy megállónak bizonyult: két évvel később a Megyei Iparkamara Kiváló Tanulóképző Hely díjjal jutalmazta meg a céget. Kilenc évvel ezelőtt a „Kenyér világnapja” alkalmából, számos környező céghez kapcsolódva, részt vettek abban a tiszteletteljes feladatban, hogy a közintézménynek és más partnereiknek ízelítőt nyújtottak a különböző sütőipari termékeikből – ajándék gyanánt –, amivel tovább öregbítették a kenyérhez főződő szeretetüket és elkötelezettségüket. „A kenyér az élet” – tartja a mondás, ami mindmáig él az emberekben.

Az egykori kis sütőüzemben megkezdett színvonalas munkáért, a hagyományos és korszerű technológiákkal, folyamatos fejlődés mellett végzett szakmai tevékenységükért – annak elismeréseként – 2010 júniusában elnyerték a szakmai elismerések közötti komoly eredményt jelentő Arany Cipó-díjat. De nem ülhetnek a babérjaikon. A hírnév, a hagyományok és az egyre magasabb minőségi elvárások újabb és újabb feladatokat állítanak a vezetők és a dolgozók elé egyaránt.

Végső Gyula, a már jól megérdemelt nyugdíjas éveit töltő vezető büszke lehet munkájára. Nem hiába küzdött az üzem sikereiért és az egyre szélesedő jó híréért.

(Északkeleti Almanach 26. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2010.)

Hasonló

Aranyhintó hat lóval, bíbor bársony trónnal

Nem Danikáné lányát, hanem a római pápát szállította A római katolikus egyház éppen hivatalban lévő feje már nagyon régen nem kocsizik ki vele. Haladnak a korral. Modern közlekedési eszközzel, autóval... Tartalom megtekintése

A milánói dóm égbe szúró tornyai

A világ egyik legszebb gótikus temploma tárul az ember a szeme elé a Piazza del Duomón A délutáni nap fényében fürdő homlokzat nem ismeretlen előttem. Láttam képen, filmen, körbesétáltam a... Tartalom megtekintése

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

“Itt van az ősz, itt van újra…” 

Ősz Zoltán alkotása Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? De szeretem (Petőfi Sándor) Remek.  Pompás.   Csodás.  Szinte itt ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

Józsi seprűvel győzte le a fellázadt kávéfőzőt

Megsértődött a kis kotyogó, s kattogott, pattogott, csörömpölt, ugrándozott Köztudott tény, hogy az erdélyi vendégszeretetnek nincsenek határai, Székelyföldön meg különösképpen. Mindenki szívesen fogad vendégeket, látogatókat, hosszabb vagy rövidebb távon, és... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése