Grúz Atilla

Faluház vezető

Kisgyőr 

Művelődési házat, könyvtárat vezet, több generációnak és csoportnak tanít népdalokat és táncot, zenekart irányít, fotózza Kisgyőr szépségeit, értékeit, ismeretterjesztő előadásokat tart a magyar szerves műveltségről, szervezi a község kulturális programjait.  Nyilatkozni magáról nem szeret, mert a költővel vallja: „Nem a pacsirta fontos, csak a dal”.

1958-ban Mérán született 33 éve dolgozik Kisgyőrben közművelődési szakemberként. Elöljáróban kifejti: hálás a Jóistennek, hogy szolgálhatja a település lakóit, és sok lelkes ember támogatásával végezheti értékmentő-értékteremtő munkáját.  Elképzelései kezdettől fogva kedvező fogadtatásra találtak a mindenkori faluvezetés, és a lakosság részéről. Pedagógus szülei javaslatára műszaki végzettséget szerzett. Dolgozott villanyszerelőként, majd elektrotechnikusként az építőiparban. Közben az akkor országos hírű Avas Táncegyüttesbe jelentkezett, ahol új élményt, értéket nyújtó közösségre lelt, s egy életre elkötelezte magát a néptánc, ill. a folklór világa mellett. Két év katonaság után a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézetben helyezkedett el, mint gyermekfelügyelő. Főiskolai felvételét követően pedagógusként foglalkozott tovább a hátrányos helyzetű, problémás gyermekekkel. 1983-ban kötött házasságot Juhász Erikával, akivel a néptánc révén ismerkedtek meg. 1984-ben költöztek Kisgyőrbe, ahol az akkor épülő óvodába kerestek óvónőt, ugyanakkor szakemberre volt szükség a művelődési otthonba, és a községi könyvtárba is. Így kerültek a festői szépségű bükkaljai faluba, ahol hamar beilleszkedtek az ott élő, barátságos emberek közé, s az addig szerzett ismereteiket igyekeztek a település javára hasznosítani. 1986-ban szerezte meg a diplomát a Sárospataki Tanítóképző Főiskola népművelés szakán. Három gyermekük született, Bence, Levente és Veronika. Nagyobbik fia által már unokával is bővült a család.

Munkáját azzal a szokatlan mozzanattal kezdte, hogy a könyvtár faláról levette a „Csendet kérünk!” táblát, mert úgy gondolta, az a hely elsősorban közösségi színtér, ahol emberek találkozhatnak, beszélgethetnek. Kezdettől fogva következetesen irányítja az integrált közösségi színtérben az életet és szervezi Kisgyőrbe az országosan ismert-elismert előadókat, akik a tudomány, a kultúra, vagy éppen a sport területén alkottak maradandót. Határozott véleménye, hogy nem a média által favorizált „percemberkéket”, kell példaképnek állítani. Elkötelezettje az ősi múltban gyökerező ismeretek, tudás mentésének, közvetítésének, elsősorban közösségi műhelymunka által. Úgy tartja, legyen szó tárgyi vagy szellemi kultúráról, mindez a magyar lélek megnyilvánulása, mely jól láthatóan jelen van a településen.  A közel három évtizede elindított Családi Kézműves Szaktáborok idején született kültéri alkotásoknak köszönhetően immár a „Faragott falu” névvel illetik Kisgyőrt. Ezen mesterművek megálmodója, a táborok vezetője Kékedi László polgármester, a Népművészet Mestere, aki a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti tagozatát is irányítja.

Jelentősen javultak a közösségi műhelymunka, ill. a különböző programok rendezésének körülményei, amikor 1994-ben átépítésre került a művelődési ház. Ekkor épült hozzá az új, szépen berendezett könyvtár is.  A megyében az elsők között voltak, akik pályázati támogatással elindították a teleház szolgáltatást. A hagyományos nagyrendezvények közül, a már említett alkotótábor mellett elsőként a 33 évvel ezelőtt megszervezett Szüreti Napot illik megemlíteni, mely mára, „Őszi Népművészeti Sokadalom” néven többnapos, rangos, neves előadókat felvonultató programmá nőtte ki magát.

A március 15.-i ünnepség keretében „Örökségünk” címmel kiállítás nyílik az ország népművészeti egyesületeinek alkotásaiból. Az adventi programsorozat része a képzőművészeti kiállítás, komolyzenei koncert, és a helyi csoportok által előadott, mintegy hatvan szerepelőt felvonultató Betlehemes, Karácsonyi műsor és Regölés, melyet közös éneklés követ. Ezek mellett az év során számos nívós program teszi komfortosabbá az itt élők életét. Csoportjaival bejárták a Kárpát-Haza különböző részeit, vitték Kisgyőr jó hírnevét.

A Kisgyőrért Egyesület elnöke. Négy évig vezette a Bükkaljai Mesterek Népművészeti Egyesületét. A Nemzeti Kulturális Alap Közművelődési kollégiumának kuratóriumi tagja. Emellett a településen más kisközösségek is mutatják az összetartozást, úgy, mint a Polgárőr egyesület, vagy a mozgáskultúra csoportok, amelyeknek természetesen a Faluház ad otthont. Ez már a hatodik képviselői ciklusa, 2014-től alpolgármester.

Mindig közösségben gondolkodik, s teszi mindezt előrelátóan, pozitív szemlélettel.

Hasonló

Aranyhintó hat lóval, bíbor bársony trónnal

Nem Danikáné lányát, hanem a római pápát szállította A római katolikus egyház éppen hivatalban lévő feje már nagyon régen nem kocsizik ki vele. Haladnak a korral. Modern közlekedési eszközzel, autóval... Tartalom megtekintése

A milánói dóm égbe szúró tornyai

A világ egyik legszebb gótikus temploma tárul az ember a szeme elé a Piazza del Duomón A délutáni nap fényében fürdő homlokzat nem ismeretlen előttem. Láttam képen, filmen, körbesétáltam a... Tartalom megtekintése

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

“Itt van az ősz, itt van újra…” 

Ősz Zoltán alkotása Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? De szeretem (Petőfi Sándor) Remek.  Pompás.   Csodás.  Szinte itt ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

Józsi seprűvel győzte le a fellázadt kávéfőzőt

Megsértődött a kis kotyogó, s kattogott, pattogott, csörömpölt, ugrándozott Köztudott tény, hogy az erdélyi vendégszeretetnek nincsenek határai, Székelyföldön meg különösképpen. Mindenki szívesen fogad vendégeket, látogatókat, hosszabb vagy rövidebb távon, és... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése