Dr. Kovács Árpád

Állami Számvevőszék nyugalmazott elnöke,

Vaja

A kívülálló számára első hallásra érthetetlennek tűnhet az, hogy mi vonzotta Vajára, mi vitte rá arra dr. Kovács Árpádot, hogy személyiségének varázsával, széles ismeretsége néhány tagjának a bevonásával ebben a szabolcsi nagyközségben,  – ma már városban – önzetlenül támogassák a helyi polgárok egyre és egyre sokasodó célkitűzéseinek megvalósítását? A megfejtés kulcsa ez esetben a vajai emberek mentalitása. Ha egyszer valamit a fejükbe vesznek, akkor azt akár tűzön-vízen át, de véghezviszik. A másik a ma már sok helyütt ritka közösségi összefogás. Mindezen igen szimpatikus jellemzők lehettek azok, amik erre a településre vonzották. Hiszen ő maga fővárosi származású, felesége pedig dunántúli.

Az Állami Számvevőszék nyugalmazott elnöke minden bizonnyal ismeri Vaja korai történelmét is, hisz’ azokban az adatokban már fellelhetők a helyi lakosok főbb jellemzői. Ezekkel mélyrehatóbban – korábban – még Fényes Elek részletesen is foglalkozott a több mint 150 esztendeje megjelent Geográfiai Szótárában. Természetesen a tényszerű, dokumentumokkal igazolt adatok mellett. Érdekességként említhető meg az, hogy országos vásártartási jogukat a vajaiak Zsigmond királytól kapták.

A királyi írásos engedélyt a levéltárban őrizték. A többi, érdekesebbnél érdekesebb történésről, a mezővárosi lét kiemelő rangjáról, az állattenyésztés mellett a gyümölcs, almatermesztés térhódításáról a városavató ünnepségen tartott beszédében dr. Németh Péter – nyugalmazott megyei múzeumigazgató – részletesen szólt. Méltatta a vajaiak mindazon jó tulajdonságait, amikről már korábban is szóltunk. Ide kívánkozik egy kis történet: egy ismert nyíregyházi asszony mondta dr. Németh Péternek a következőket:  „Tudja, én nagyon hálás vagyok a vajai múzeumnak. A gyermekeim ott ismerkedtek meg a hazaszeretet ízével.” S valóban: a várkastélyban megforduló fiatalok ezrei itt találják magukat testközelben a magyar történelem egy szeletével. Dr. Németh Péter ünnepi beszédét ezen gondolatokkal zárta. „…Vaja vezetői és lakói szeretik ezt az írásosan is több mint 700 éve lakott helyet, szeretnek itt élni, dolgozni, az itt élők szorgalmából lett a hajdani mezővárosból mára városi rangú település.”

Dr. Kovács Árpád – a városavató ünnepség szónoka – ezekkel a gondolatokkal vezette be ünnepi beszédét:
 „Minden helység, nagyközség, település számára különleges jelentőséggel bír, ha városként tekintenek rá. Magánemberként hosszú ideje járok már ide, s elmondhatom, hogy barátaim fogadnak itt.

Személyes kötődésem révén nagy örömömre szolgál, hogy Vajának most lehetősége nyílt arra, hogy városi rangot kapjon nagy léptékű fejlődésének elismeréseként, amelyet több évtizede jómagam is figyelemmel kísérhettem. Az pedig külön megtiszteltetés számomra, hogy ezen a városavató ünnepségen én szólhatok néhány szót.

Elmondhatom gondolataimat az itt élőkről, múltról, fejlődésről, erőfeszítésről, az elért eredményekről és az emberi értékekről.” Bevezetőjét követően dr. Kovács Árpád így folytatta:
 „II. Rákóczi Ferenc államalkotó szellemisége most is érezhetően jelen van itt, s nem csak azért, mert Vay Ádám testvéreivel együtt a fejedelem hívéül szegődött. A későbbi évtizedek, évszázadok szempontjából is meghatározóvá vált, hogy a szabadságharc íve innen, e kastély falai közül indul, és itt zárul, s innen vezet az út a felemelkedést hozó megbéküléshez. Vaja egy eszmeiség, szellemiség átvételét is jelentette, amely aztán hagyományként élt és él tovább.” Részletesen szólt a történelmi fejlődés lépcsőfokairól, a sikerekről, a kudarcokról, a harcokban elesettekről, s mindezek mellett a  „Rákóczi-kultusz” tradíciójának ápolásáról. Ezt követően már a közelebbi múlt történéseivel foglalkozott beszédében, amelyek közül néhány adatot kívántunk kiemelni. Meg kell említenünk az 1980-as és az azokat követő éveket is. Szólnunk kell a cigány lakosság megsegítéséről, a cigánytelep felszámolásáról, az új utcasorok megnyitásáról. Itt látszik a lakosság elkötelezett igyekezete, az integráció és az esélyegyenlőség érdekeinek szem előtt tartása. 1981-ben következett a vezetékes ivóvízhálózat teljes kiépítése, majd 2000-re a szennyvízhálózat létrehozása. Beindult a kommunális hulladékgyűjtés is 1992 óta. Az egy évvel később átadott vezetékes gázhálózat teljes lefedettséget biztosít a településen. Hallgassuk ismét dr. Kovács Árpád ünnepi szavait: „Nagyra becsülendő mindaz, amit ez a közösség megvalósított. A kialakított értékek megőrzése mellett a városfejlesztés, a gazdaságélénkítés, a természeti értékek védelme, a kistérségi erőforrások és pályázati lehetőségek kihasználása a jövőben is sok feladatot és kihívást jelent majd. Kívánom, hogy ezek a célok és tervek mind az elképzeléseik szerint valósuljanak meg.”

(Északkeleti Almanach 26. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2010.)

Hasonló

Aranyhintó hat lóval, bíbor bársony trónnal

Nem Danikáné lányát, hanem a római pápát szállította A római katolikus egyház éppen hivatalban lévő feje már nagyon régen nem kocsizik ki vele. Haladnak a korral. Modern közlekedési eszközzel, autóval... Tartalom megtekintése

A milánói dóm égbe szúró tornyai

A világ egyik legszebb gótikus temploma tárul az ember a szeme elé a Piazza del Duomón A délutáni nap fényében fürdő homlokzat nem ismeretlen előttem. Láttam képen, filmen, körbesétáltam a... Tartalom megtekintése

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

“Itt van az ősz, itt van újra…” 

Ősz Zoltán alkotása Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? De szeretem (Petőfi Sándor) Remek.  Pompás.   Csodás.  Szinte itt ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

Józsi seprűvel győzte le a fellázadt kávéfőzőt

Megsértődött a kis kotyogó, s kattogott, pattogott, csörömpölt, ugrándozott Köztudott tény, hogy az erdélyi vendégszeretetnek nincsenek határai, Székelyföldön meg különösképpen. Mindenki szívesen fogad vendégeket, látogatókat, hosszabb vagy rövidebb távon, és... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése