Országzászló avatás Csíkmadarason 1942-ben

A plébános megszentelte és a magyar himnusz éneklése közben húzták fel

A zászlófelvonó ünnepség Bogács Ferenccel és Antal Árpád bíróval 1942.

Amikor 1918-ban aláírták a Trianoni békeszerződést, megváltozott az élet. Erdély román fennhatóság alá került, nagyon sokat szöktek át a fiatalok közül az anyaországba. Voltak, akik a katonaság elől szöktek el. Egy ideig nem is jöhettek haza, mert katonaszökevényként bezárták volna.

Aztán jött ismét egy fordulat a Bécsi döntés, 1940-ben. Beköszöntött a kicsi magyar világ. Legfőképpen az anyanyelv használata volt kedvező. Azok a gyerekek, akit román iskolába kényszerítettek, akik végül sem románul, sem magyarul nem tanultak meg írni, olvasni rendesen, bizony nagyon örültek. Már nem volt határ, szabadon hazajöhettek, azok, akiknek addig tiltott volt. Örömmámorban úszott mindenki. Az iskolákba nagyon sok anyaországi tanító került, akik próbálták bepótolni az ismereteket.

Csíkmadaras Országzászlaja

Már nyíltan ki lehetett tenni a piros-fehér-zöld zászlókat. Ebben segítettek a hazatérők, akik nemzeti színű zászlókat adományoztak. Hazatért látogatóba Bogács Ferenc is a feleségével. Amikor itthon volt, mindig székelyruhába öltözött. Elhatározta, hogy ajándékoz a falunak egy nagyméretű nemzeti lobogót. 1942-ben jöttek haza a feleségével, hozták a nagy, úgy 1,5 x 2,8 m nagyságú zászlót.

A falu bírója vezetésével 194o-ben megtervezték egy zászlótartó emelvény megépítését a „nagy” iskola előtt. El is készült az emelvény két oldalon lépcsővel, és egy nagy zászlórúddal, amit piros-fehér-zöld csíkokkal festettek le. Ide szokták felhúzni ünnepségeken a nemzeti zászlót. Tehát Bogács Ferenc 1942-ben hozta a nagyméretű zászlót. A falu apraja, nagyja készült a megszentelésére, felvonására.  Majdnem mindenki székelyruhába öltözött. Műsort tanultak az ünnepségre. Nem találtam hivatalos leírást, de amikor a képeket gyűjtöttem, sok élő tanú volt még. A néhai Antal Viktória tanító néni mesélte el az eseményt. Ő adott ide több fényképet, hiszen az apósa Antal Árpád volt a falu bírója. Közben elbeszélgettem Bogács Demjénnével is, az ő férje testvére volt Bogács Ferencnek, aki a zászlót hozta.

Az ünneplő csíkmadarasiak

A zászló megszentelésére és felvonására egy nagy ünnepség keretén belül került sor. A plébános Szabó Gyula volt. Ünnepi szentmisét tartottak az iskola előtt, a plébános megszentelte a zászlót, a magyar himnusz éneklése közben húzták fel. Utána műsoros előadás következett, táncoltak, énekeltek, verseket szavaltak.

Ez a zászlótartó emelvény még hosszú ideig állt, mígnem néhány túlbuzgó megyei vezetőnek nem kezdte szúrni a szemét. Amikor az iskolában ellenőrzéseket tartottak a nyolcvanas évek végén, mindig keresték mibe kössenek bele, mivel alázzanak meg, minket, pedagógusokat. Hiba volt, ha az ablakban piros muskátli volt, mert ugyebár a függöny az fehér volt, a virág piros, és a levele zöld. Így került sorra az emelvény lebontásának terve is. Határidőre kellett lebontani. Voltak, akik eltették jó helyre a köveket. 

Aztán jött fordulat, 1989. Megváltozott sok minden. A falu vezetősége és az iskola igazgatója nevet adtak a mi iskolánknak is. Felvette a Kiss Ferenc nevet. Emlékére szobrot állítottak az emelvény helyére, azokból a kövekből, amelyekből eredetileg állt a zászlótartó emelvény. 

Írta:
Tankó Molnár Mária

Hasonló

Aranyhintó hat lóval, bíbor bársony trónnal

Nem Danikáné lányát, hanem a római pápát szállította A római katolikus egyház éppen hivatalban lévő feje már nagyon régen nem kocsizik ki vele. Haladnak a korral. Modern közlekedési eszközzel, autóval... Tartalom megtekintése

A milánói dóm égbe szúró tornyai

A világ egyik legszebb gótikus temploma tárul az ember a szeme elé a Piazza del Duomón A délutáni nap fényében fürdő homlokzat nem ismeretlen előttem. Láttam képen, filmen, körbesétáltam a... Tartalom megtekintése

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

“Itt van az ősz, itt van újra…” 

Ősz Zoltán alkotása Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? De szeretem (Petőfi Sándor) Remek.  Pompás.   Csodás.  Szinte itt ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

Józsi seprűvel győzte le a fellázadt kávéfőzőt

Megsértődött a kis kotyogó, s kattogott, pattogott, csörömpölt, ugrándozott Köztudott tény, hogy az erdélyi vendégszeretetnek nincsenek határai, Székelyföldön meg különösképpen. Mindenki szívesen fogad vendégeket, látogatókat, hosszabb vagy rövidebb távon, és... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése