Dr. Sztányi István

Baleseti sebész és  kézsebész osztályvezető főorvos, a Magyar Vadásztrófea Egyesület elnöke

Nyíregyháza

Hivatása a baleseti és a kézsebészet, hobbija a vadászat. Dr. Sztányi Istvánnal Nyíregyházán, a Bujtos utca 15. szám alatti, jól felszerelt és megjelenésében esztétikus magánrendelőjében keressük a választ a hivatását és a hobbiját kiválóan összehangoló főorvos tevékenységének mozgatórugóira. Ahogy hallgatom őt, semmi különlegeset nem tapasztalt az indíttatásból, magától értetődően jött minden. Az újfehértói szülői házban Sztányi Zoltán (75) nyugdíjas építésvezető édesapa és Árva Erzsébet, a településen 4 évtizeden át védőnőként tevékenykedő édesanya titkon azt remélte, mindhárom fiúk lediplomázik és megtalálja helyét az életben. Hamarosan az aranylakodalmukat ülik a szülők: az együtt töltött félévszázad örömeit megkoronázza, hogy idősebb gyermekük Zoltán jogász, István orvos, Péter szintén a baleseti és kézsebészeti osztályon gyógyít. Bizonyára követni akarta István bátyját ezen a rögös, ám gyönyörű életpályán.

Sztányi főorvos úr a Szegedi Orvostudományi Egyetemen 1998-ban vette át a diplomáját és tette le az esküjét. Még abban az évben a Jósa András Megyei Kórház Traumatológiai és Kézsebészeti osztályára került, 21 éve kötődik az intézményhez és a betegeihez. 2004-ben kinevezték adjunktusnak, 2010-ben főorvosnak és 2015-től osztályvezető főorvosnak. A kórház Semmelweis Emlékéremmel ismerte el átlagon felüli szakmai és emberi kvalitásait. A gyógyítás világából választott társat magának dr. Horváth Krisztina bőrgyógyász adjunktus személyében. Házasságukból két gyermek született: Eszter 17 éves, Ádám 14, és mindketten a jónevű nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium hatosztályos képzésében érettségiznek. Merre tovább? – egyelőre nem tudja az édesapa.

Biztosan nem azzal választja valaki az orvosi pályát, hogy egyszer majd baleseti sebész lesz. Ez úgy kialakult – emlékszik a kezdetekre Sztányi doktor. Hihetetlenül összetett és igen kreatív megoldásokat követel ez a szakterület. Évente 5500 műtétet végzünk, ebben a tervezett és az akut operációk is benne foglaltatnak. Tetőtől talpig terjed a beavatkozás lehetősége, hisz baleseti sérülést bármely testrészt szenvedhet. A boka, a térd, a láb, a kar, a kéz, a váll, hogy csak a leggyakrabban műtött ízületeket, végtagokat nézzük. De előfordul, hogy éjszaka mellkasi szúrt sebbel hoznak be egy pácienst, és volt úgy, hogy szívsérültet is operáltam. Mire a szívsebész ideért volna, régen elveszítjük a beteget. Ezért nem engedhetem meg azt a luxust, hogy csak bizonyos testrészek műtésére specializálódjak, mert nem tudom, hogy a következő percben mivel szembesülök. A műtétek 10 százalékát az időskori csípőtáji törések miatt végezzük el.

A baleseti sebészeti beavatkozások 30 százalékát teszik ki a kéz – az ujjaktól a vállig terjedő – műtétei. A kéz roppant érzékeny „szerkezet” – pillant a saját kezére a főorvos. Az apró vágás is rontja a közérzetünket, ha az nagyobb, hátráltatja a munkavégzést, súlyos funkciókárosodást okozhat. És az esztétikai megjelenésről még nem is beszéltünk! Nem véletlen, hogy az osztály nevében nemcsak a baleseti-, hanem a kézsebészet is szerepel. Ezt a ráépített szakvizsgát éppen a felső végtag használatának számos fontos funkciója miatt tette le.

Az korszerű műtéti eljárások,  mikrosebészet, és jónéhány újdonság eszköz és orvos igényessé teszi a traumatológiát, valamint elengedhetetlen hatékony működéséhez egyéb társszakmák jelenléte (anesztézia, érsebészet, idegsebészet, fül-orr-gégészet, általános sebészet, szemészet) Épp ezért szorgalmazza Sztányi főorvos úr egy ideje, hogy jól felszerelt megyei központot hozzanak létre a súlyos sérültek (ún. polytraumatizáltak) ellátására. A műtétekkel túlzsúfolt napirend, a vezetéssel kapcsolatos teendők, az örökös rohanás, a családi kötelezettségek – mind megannyi stresszforrás lehet az elfoglalt orvos számára.

Bizonyára ez a háttér is hozzájárult ahhoz, hogy dr. Sztányi István örömmel vegye egy betege invitálását, és elkísérte egy vadászatra. A természetben töltött órák, a teljesen másfajta tevékenység, a kikapcsolódás nemcsak egyszeri kirándulásként maradt meg az emlékezetében, talán túlzás nélkül mondható: életre szóló hobbira lelt. S az örök maximalista Sztányi doktor ezt sem vette félvállról, nemcsak a többlépcsős vadászvizsgát tette le, amihez fegyvervizsga is szükséges volt, hanem a vadászat egészét komplex kérdéskörként kezelte. Épp ezért alapította meg néhány barátjával és családtagjával a Magyar Vadásztrófea Egyesületet 2015-ben. Rajongói oldalát már közel 6 ezren követik a legnagyobb közösségi portálon.

Visszalépünk időben néhány évezredet, és máris a gyűjtögető, vadászó életmódot folytató ősember létfenntartásáról cserélünk eszmét. A vadászat a megélhetést, életben maradást biztosította a közösségnek. Ma már nem ezért vesznek puskát a kezükbe a vadászok. A közhiedelemmel ellentétben nem gyilkolják az állatokat, hanem szigorú és szabályozott szempontok szerint biztosítják vadállomány és az emberi környezet közötti kényes egyensúlyt. A több százezer ember és családjaik megélhetését biztosító vadgazdálkodás – beleértve a feldolgozást, a kereskedelmet, a vadászati turizmust is – nemzetgazdasági értelemben is kiemelkedő ágazatról beszélünk. Ennek a szakmának évezredes történelme, hagyományai arra inspirálják a vadászokat, hogy megismerjék a nagy elődök munkásságát. A Magyar Vadásztrófea Egyesület épp ezért egyik legfontosabb céljaként fogalmazta meg a hazai vadászati trófeák, emlékek (használati tárgyak, bútorok, festmények, képek, fotók, vadászattal és vadvédelemmel összefüggő eszközök, könyvek, művészeti ábrázolások, vadászati hagyatékok) összegyűjtését, az elvesztés, a megsemmisülés megakadályozását.

Szeretnének egy állandó kiállító helyet találni, ahol ezeket a relikviákat bemutatnák, és kiállításokat is szerveznének. Az egyesület elnöke megosztja azt az örömét, hogy a néhai dr. Csőre Pál hagyatéka – amelyet az egyesületre testált a híres vadász, író – komoly kiállítás anyagát képezheti. Ha a nagyközönség bepillanthat az elég zárt világot alkotó körbe, bizonyára hamarabb oszlik a negatív vélekedés a szakmáról. Ehhez szorosan kapcsolódik a vadászati kultúra, a hagyományok széleskörű megismertetése és a társadalmi elfogadottság elősegítése. A vadon élő állatvilágot még kevesen ismerik, ennek bemutatása, megőrzése, védelme – különös tekintettel a védett állatfajokra – szintén az egyesület céljai közt szerepel. A vadászati etika elterjesztése, betartása, valamint a természeti környezet, az állatvilág védelme a gyakorlatban, illetve ennek megmutatása a nevelés, oktatás terén az iskolákban – az utánpótlás egyik fontos pillére. A Magyar Vadásztrófea Egyesület már a személyi jövedelemadó 1 százalékát is elfogadhatja, a honlapjukon az érdeklődők tájékozódhatnak a részletekről. Eredményként könyvelik el, hogy a Hungexpón legutóbb bemutatkozott az egyesület a FEHOVA, azaz a fegyver, horgászat és vadászat kiállításon és vásáron.

Sztányi doktor úr nem megy más kontinensekre vadászni. Számára öröm és kikapcsolódás, ha kiül a vadlesre és órákat tölt el a természet apró neszeinek megismerésével. Távcsövén meglát egy vaddisznót, vagy egyéb vadat, de nem egyszer előfordul, hogy a kecsesen érkező állat mozdulataiba belefeledkezik és eszébe sem jut a puskáért nyúlni. A Nyírtura környéki lese közelében a gím- és a dámszarvas, vaddisznó, az őz, a nyúl, a fácán egyaránt megtalálható. 

Az ökológiai egyensúly megteremtésén fáradozó egyesület, és annak elnöke, küldetésében hasonlítható a balesetet szenvedett embert újra „összerakó” és környezetével ismét harmóniában élő páciens gyógyító orvosával.

Dr. Hidvégi Béla világhírű vadász, a keszthelyi Vadászati Múzeum megalapítója

Írta:
Tóth Kornélia

Hasonló

Aranyhintó hat lóval, bíbor bársony trónnal

Nem Danikáné lányát, hanem a római pápát szállította A római katolikus egyház éppen hivatalban lévő feje már nagyon régen nem kocsizik ki vele. Haladnak a korral. Modern közlekedési eszközzel, autóval... Tartalom megtekintése

A milánói dóm égbe szúró tornyai

A világ egyik legszebb gótikus temploma tárul az ember a szeme elé a Piazza del Duomón A délutáni nap fényében fürdő homlokzat nem ismeretlen előttem. Láttam képen, filmen, körbesétáltam a... Tartalom megtekintése

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

“Itt van az ősz, itt van újra…” 

Ősz Zoltán alkotása Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? De szeretem (Petőfi Sándor) Remek.  Pompás.   Csodás.  Szinte itt ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

Józsi seprűvel győzte le a fellázadt kávéfőzőt

Megsértődött a kis kotyogó, s kattogott, pattogott, csörömpölt, ugrándozott Köztudott tény, hogy az erdélyi vendégszeretetnek nincsenek határai, Székelyföldön meg különösképpen. Mindenki szívesen fogad vendégeket, látogatókat, hosszabb vagy rövidebb távon, és... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése