Dajka István

A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője

Nyíregyháza

A Víz, a természet adta kincs, élet és halál ura. Életet ad, élhető környezetet teremt, de pusztít is. Mindkettő hatalom, alázatot követel, csak leküzdeni lehet, legyőzni nem. Ilyenféle üzenete van Dajka István szakmai gondolatvilágának is.

Pontos dátumra, napra, órára idézi fel megyénk utóbbi évtizedeinek árvízvédelmi helyzetét, történetét. Friss diplomás vízépítő mérnökként első meghatározó élménye 1993 karácsonyára esett, a Túron látta a nagy 70-es árvizet is átélt idősebb kollégák küzdelmét. Két évre rá már a Szatmári Szakaszmérnökség vezető helyettesének kérték fel, s az 1995-ös, 98-as, 2000., 2001. évi áradások erőt próbáló védekezéseinél a helyi szakaszon folyó munkák irányítója. Mint a tenyerét, úgy ismeri a Tiszát és mellékfolyóit, azok természetét, a védelmi területeket, épületeket, s csillogó szemmel, tisztelettel beszél – inkább mesél A Folyóról. „Hiszen a folyó egy élő valami, természete van, helyenként más-más a folyása, sebességviszonya, sodorvonala, melyeket mérni, elemezni, szabályozni kell. A folyószabályozást elkezdték elődeink, s ma már számítógépes modellezést végzünk. Komoly mérnöki kihívások ezek”. Bár az árvíz egy természetes jelenség – magyarázza, de ismerni kell a nagyobb árvízkockázatú pontokat, hogy felkészülhessünk a védekezésre.

Választott pályája a hivatása lett. Porcsalmán nőtt fel, már gyermekkorában is a természetismereti tárgyak érdekelték, s Nyíregyházán az ÉVISZ-ben tanult tovább. Itt ismerte meg először, mi az árvízvédelem, folyószabályozás. Innen egyenes út vezetett a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karára, vízépítőmérnök szakon diplomázott 1993-ban. Ez idáig első munkahelye a FETIVIZIG, 2001-ben már osztályvezető, majd műszaki igazgatóhelyettes (2004-2010), 2012-től az Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály vezetője.

Szaktudása, gyakorlottsága minden szaván átsüt, s világosan fogalmaz, hiszen a településeken, az egyeztetéseken, fórumokon meg kell értetni a vízgazdálkodás, benne az árvízvédelem és folyógazdálkodás összefüggéseit, kölcsönhatásait és kockázatát a település fejlesztésére. Mindezt mérnöki precizitással, de laikus számára is befogadhatóan szemlélteti; pld a Tisza – Túr projekt egy komplex műként fog megépülni, árapasztás mellett tiszai vízkivételi szivattyútelep is épül a természetvédelmi szempontból fontos vizes élőhelyek vízellátásához -, de öntözéshez is, egyúttal a belvízkezelés is korszerűsödik. Mert a vízgazdálkodás célja, hogy ahol sok víz van, onnan elvezessük, ahol kevés van, vezessük oda (öntözés, halastavak), hasznosítsuk a vizeket (hajózás, rekreáció, energiatermelés), és építsük ki a településeken a vízi infrastruktúrát (ivóvízellátás, szennyvízelvezetés és -elhelyezés, csapadékvízelvezetés sőt -gazdálkodás). Tehát egy létesítményrendszer sokcélú. Jelenleg három árvízvédelmi fejlesztési projekt fut, melyek fő eleme a töltésfejlesztés, s ez a kerékpárutak kiépülésével a turizmus fejlődését is szolgálja. A vízgazdálkodás tehát sokféle szakterület együttműködését igényli.

A víz, a folyók természetének, ismereteinek birtokában számára bizonyság, de az átlagembernek bizonyára meglepő tudni, hogy az árvízi kockázat kitettsége a megye 1/3-át érinti. Higgadt racionalitással fogalmaz; mi vízügyesek tudatában vagyunk, hogy minden egyes nappal közelebb vagyunk a következő nagy árvízhez, ezt a meteorológusok is jelzik. Szavai igencsak elgondolkodtatóak a nagyvilágban történő eseteket látva. A tavaly elfogadott Nemzeti Vízstratégiáról tesz említést, mely az árvíztudatosságot is szolgálja, „képesek vagyunk ezt erősíteni”, s azért ez egy pozitív, reménykeltő kicsengést ad e témának.

Nagy szakmai tapasztalatát az oktatásban is továbbadja. A Nyíregyházi Egyetemen 2011-től vesz részt a szakmérnöki képzésben az ár- és belvízvédelem c. tárgy oktatójaként, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karán is óraadó.

A Magyar Hidrológiai Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének vezetőségi tagja. Jelentős szakmai és közéleti tevékenységéért idén Pro Aqua emlékérmet vehetett át.

Szerető család biztosítja számára a feltöltődést. Felesége mérlegképes könyvelő, 21 éve kötöttek házasságot, két gyermeket nevelnek. A 15 éves Dóra humán beállítottságú, a Zrinyi Gimnáziumban német tagozaton tanul, a 13 éves Péter hetedikes, ő még nem tudja, mi legyen, talán követi apját ezen a szép a mérnöki pályán.

Szabadidejében szívesen túrázik a család a hegyekben, keresik a turista útvonalakat, a kulturális érdekességeket.

Beszélgetésünk végén még visszaevez a szakmai gondolatok sűrűjébe, bevallja, otthon is foglalkoztatják a kérdések, megoldási lehetőségek. „Többször előfordult, hogy szabadidőmben ugrott be egy-egy ötlet, amely a sikeres megvalósításhoz vezetett”. Szolgálat ez, hogy a „térség javára legyen”.

Szerző: 2018. 09. 03.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése