“Lehetett ez is a boldog idők szép emléke”

Ősz Zoltán alkotása

50×38 cm.
pasztell.
2018.

Ide tőlünk messze Erdély a maga domborzatával, hegyekkel, völgyekkel, patakjaival, és zubogó forrásvizeivel.A távolság relatív ma már, de a “kis-cipőben” járó embernek minden messze van. Ősz Zoltán pasztelljei visszajajgatják a régi szülőföld szépségét, az emlékeket, ami néha fájó, de fájni is sokfélén lehet,. Hétköznapi pillanat ahol megállt az óra, a hazatartó gazda igásaival már soha nem ér célba. Megakadt a mozdulat, nincs tovább. Az elveszett haza, az örömforrás, a hétköznapok bujkáló emléke néha néha felszakad, de simul, gyógyul a seb. A hegyeken túl a kék békéje az uralkodó, átsző mindent, hogy a napfénye vakítson, és érezhessük a lekaszált széna illatát. A csendes beletörődéssel ballagók képmása lehet a boldog idők emléke!.

Szerző: 2018. 04. 15.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló