Kígyó a sas karmai között

A zászlórúd az alapnál két méter vastag, a vászon teniszpálya nagyságú

Cancún A Kathrina nevű hurrikán előtt, amely romhalmazzá változtatta New Orleanst, az Andrew volt az, amelyre a Karib térség lakossága sokáig emlékezni fog. Még 1995-ben járt Floridában, de az általa okozott sebek azóta sem gyógyultak be teljesen.
Cancunt, a népszerű mexikói üdülőhelyet a Wilma tarolta le. Amikor nem sokkal Andrew után Floridában jártam, ott egy pálmaligetben találkoztam a pusztítás nyomaival. A hurrikán közepe, a pokol, meglepően kicsi. A már említett pálmaliget olyan volt, mintha az erdőmunkások vágtak volna bele nyiladékot valami magasfeszültségű vezetéknek. Két szélen ép fák, a kettő között pedig csonkok.
Cancunban, volt ugyan áradás és szélvihar, letépett tetők, kiborított kerítések, de az elemek hurrikánhoz méltó erővel itt is csak egy kis szakaszon tomboltak. Az üdülőövezetnek otthont adó földnyelvet egy pár száz méteres részen keresztezte az őrült szél. Az útjába eső néhány szállodát úgy tépte szét, mint egy brutális rúgás a gyerekek homokvárát a parti fövenyen.
A szemközti bevásárlóközpont tetejére másztam fel, hogy jobb szögből fényképezhessem a maradványok bontását. Meglepett, és alulról nem láttam volna, hogy az egykor jobb napokat látott üdülő garázsa fölött teniszpálya volt. Pontosabban az még meg is van. Az épülettel markolók küszködnek, de már nincs sok hátra a munkákból. A biztonsági őr, aki érdeklődve figyeli kíváncsiságomat, elmondja, a szomszéd épület a következő szezonra készen lesz. Ennek a helyén is azonnal kezdődik az új építése.
Átballagok a forró tetőn az öböl felőli oldalra. A mangrove mocsár fölött vadmadarak ricsajoznak, a távolban hatalmas zászló vonzza magára tekintetemet. A világ legnagyobb zászlaja, mondja nem titkolt büszkeséggel az őr. Tényleg meglepnek az arányai. Messze van, de a sokemeletes épületek teteje is jóval alatta húzódik. És ha jön a hurrikán, kérdezem. Akkor lehúzzák, hangzik a válasz. Kicsit ostobának érzem magam, zavartan veszem elő a távcsövet. Látja a sast, meg a kígyót, kérdi az őr. Nem, válaszolom, és a kezébe adom a gukkert. Nézze meg közelebbről, adja vissza.
A zászlórúd az alapnál két méteres, a vászon teniszpálya nagyságú. Ekkorát még tényleg nem láttam. Nem győzök hátrafelé menni, hogy meg tudjam örökíteni. Kígyó, sas, hurrikán… Nem unalmas hely ez a Mexikó.

Szerző: 2018. 02. 18.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése