Fennforgás népviseletben a mexikói Yucatanban

Figyeljék ezeket a mayákat. Mintha egy magyar asszony hímezte volna a ruhájukat.

00650018.JPG

00650030.JPG

Jó húsz méterre másznak fel, ott még zenélnek egy kicsit, aztán a fennmaradó társuk dobszavára a kötélen lassan lepörögnek. A közönség beleszédült a látványba, akadt, aki meg is tántorodott. A fennforgók viszont felálltak, és egyenes léptekkel hagyták el sok ezer éves rituális táncuk színhelyét.

***

Mexikót először Tijuana-ban láttam, mely város Kaliforniával szomszédos, a határon található. Az amerikaiak José Cuervo tequilláért járnak át, fél áron hozzájutni, mint a másik oldalon. Yucatan-ban járva két nagyon fontos dologgal gazdagodtak ismereteim. Az egyik, hogy a Don Julio márka összehasonlíthatatlanul finomabb, még ha drágább is. Száz százalék kék agavé az alapanyaga, és ha Aňejo változatot vesszük, akkor járunk a legjobban. Maga a szó a latin anno-ból ered, tehát a korosságára utal. Mellesleg két „h”-val anyéhho”-nak ejtendő, mint a „lumbáhhó” nevű derékfájás.

00650021.JPGA másik, és ez sokkal fontosabb, hogy északon meglehetősen kevert népség lakik. Itt viszont a mayák tiszta rassza található. Cortez, a spanyol hódító a partmenti Tulum kikötőjében szállt partra, és egy Guerrero nevű matrózától származik az első mesztic, azaz fehér indián keverék. Ha már itt tartunk, megemlítem, hogy tizenhárom spanyol ült az első partraszálló csónakban, és közülük tizenegyet az a dicsőség ért, hogy feláldozták őket a mayák isteneiknek. Nekik már nem adatott meg megtudni, miért nem ment szerencsétlenségszámba a sorsuk. Tulum városában található az egyetlen tengerparti romváros a yucatani félszigeten. A látogatást megelőzte egy folklórbemutató, amely virtusban és színpompában egyaránt gazdag volt.

00650029.JPGA jellegzetes sasorrú arcél, a zömök nyak, a nem túl magas termet egyaránt jelen volt, de a legmeglepőbb a viseleten előtűnő hímzés és mintavilág. Olyan érzés, mint amikor valamelyik finnugor rokonunk beszédét halljuk távolról. Az első pillanatban azt gondoljuk, magyarok beszélnek, de aztán szavukat sem értjük. Nos, figyeljék ezeket a mayákat. Mintha egy magyar asszony hímezte volna a ruhájukat. Ha viszont alaposabban megnézzük, hát mégse.

00640029.JPGA férfi sípján aztán már idegen, de szép dallam csicsergett, fennforgó táncuk pedig nemigen hasonlít semmi más kultúráéhoz.

 

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése