Fennforgás népviseletben a mexikói Yucatanban

Figyeljék ezeket a mayákat. Mintha egy magyar asszony hímezte volna a ruhájukat.

Jó húsz méterre másznak fel, ott még zenélnek egy kicsit, aztán a fennmaradó társuk dobszavára a kötélen lassan lepörögnek. A közönség beleszédült a látványba, akadt, aki meg is tántorodott. A fennforgók viszont felálltak, és egyenes léptekkel hagyták el sok ezer éves rituális táncuk színhelyét.

***

Mexikót először Tijuana-ban láttam, mely város Kaliforniával szomszédos, a határon található. Az amerikaiak José Cuervo tequilláért járnak át, fél áron hozzájutni, mint a másik oldalon. Yucatan-ban járva két nagyon fontos dologgal gazdagodtak ismereteim. Az egyik, hogy a Don Julio márka összehasonlíthatatlanul finomabb, még ha drágább is. Száz százalék kék agavé az alapanyaga, és ha Aňejo változatot vesszük, akkor járunk a legjobban. Maga a szó a latin anno-ból ered, tehát a korosságára utal. Mellesleg két „h”-val anyéhho”-nak ejtendő, mint a „lumbáhhó” nevű derékfájás.

A másik, és ez sokkal fontosabb, hogy északon meglehetősen kevert népség lakik. Itt viszont a mayák tiszta rassza található. Cortez, a spanyol hódító a partmenti Tulum kikötőjében szállt partra, és egy Guerrero nevű matrózától származik az első mesztic, azaz fehér indián keverék. Ha már itt tartunk, megemlítem, hogy tizenhárom spanyol ült az első partraszálló csónakban, és közülük tizenegyet az a dicsőség ért, hogy feláldozták őket a mayák isteneiknek. Nekik már nem adatott meg megtudni, miért nem ment szerencsétlenségszámba a sorsuk. Tulum városában található az egyetlen tengerparti romváros a yucatani félszigeten. A látogatást megelőzte egy folklórbemutató, amely virtusban és színpompában egyaránt gazdag volt.

A jellegzetes sasorrú arcél, a zömök nyak, a nem túl magas termet egyaránt jelen volt, de a legmeglepőbb a viseleten előtűnő hímzés és mintavilág. Olyan érzés, mint amikor valamelyik finnugor rokonunk beszédét halljuk távolról. Az első pillanatban azt gondoljuk, magyarok beszélnek, de aztán szavukat sem értjük. Nos, figyeljék ezeket a mayákat. Mintha egy magyar asszony hímezte volna a ruhájukat. Ha viszont alaposabban megnézzük, hát mégse.

A férfi sípján aztán már idegen, de szép dallam csicsergett, fennforgó táncuk pedig nemigen hasonlít semmi más kultúráéhoz.

Írta:
Ésik Sándor

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése