Vizespóló verseny a piramis tetején

2. … és lentről.JPGNem ilyennek képzeltem a yucatani dzsungelt. A tengerparttól több mint kétszáz kilométerre fekvő romváros, Coba felé buszozva csak egy sima mocsaras erdő szegélyezi az utat. Nem sok fafaj alkotja, amelyek se nem magasak, se nem egzotikusak.

Itt-ott nyomorúságos maya falvak húzódnak meg, ahonnan kíváncsi gyerekszemek pillantanak ránk. Vezetőnk emlékeztet rá, hogy a félsziget gyakorlatilag egyetlen nagy romterület, és tulajdonképpen már jócskán benne vagyunk a Coba néven számon tartott maya városban, de annak a becslések szerint még öt százalékát sem tárták fel. Bárhol megásnak egy nagyobbacska dombot, romokra bukkannak benne.

00650002.JPGNohoch Mul viszont, amelyet ma felkeresünk, ennél jóval több. 42 méteres, így aztán jócskán kimagaslik az esőerdőből. Még egy fontos tulajdonsága vonzott, és ezért vállaltam a hosszú zötykölődést, erre fel lehet mászni, nem úgy, mint Chicen Itzára. Ez utóbbinak a tetejéről számos, saját fittségét túlbecsülő turistát kellett ájultan lecipelni, ezért lezárták.

00650001.JPG
Végy egy panamakalapot, és képzeld magad Indiana Jonesnak – nevetett kísérőnk.
00600035.JPGAz enyém rögtön elázott, mert az esőerdőben – csodák csodája – óriási zápor fogadott. Valamint egy biciklikölcsönző. Egy-egy rom ugyanis a kiterjedt területen kilométerekre fekszik egymástól. A botcsinálta kerékpáros kalandorok nagy része már az elején megbánta, hogy nem a parti fövenyen olvasgatta tovább útikönyvét. Aki még nem, az akkor, amikor a sárban elvágódott.
Aki pedig ezek után megérkezett a 42 méteres célponthoz nem az ősi köveken csodálkozott, hanem saját magán: én bizony ide felmászok. A félméteres lépcsőfokok úgy csúsztak, mint a szappan. Egy ázott kötél szolgált kapaszkodásra. A vizespólóversenyre a hölgyek nem számítottak, ennél fogva akadt, aki karba tett kézzel gondolta teljesíteni a távot. Miután kétszer odaverte a fenekét, és már a kék folt is átlátszott az esővíztől csepegő valaha fehér nadrágon, feladta.

Happy end-ként azt mondhatnám, megérte, mert odafent elénk tárult a végtelen horizont, a határtalan dzsungel. Idézhetném Napoleont, aki Egyiptomban azt mondta katonáinak megilletődötten: ötezer év tekint le rátok. Az már eszembe sem jutott, hogy vajon Indiana Jones mit mondana, mert kétségbeesetten gondoltam arra: hogyan mászok le innen?

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése

Csend a sziklák tövében

Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető  világunk   tele  van  meglepetéssel,  olyannyira,  hogy  belefér  bármilyen  szokatlan  torz,  pszicho,  sci fi,  csak  rettentsen! Nehéz  elhatárolódni,  nehéz kimaradni,  így  azután     egyszer... Tartalom megtekintése